Csend ​/ 21 nap 34 csillagozás

Fekete István: Csend / 21 nap Fekete István: Csend / 21 nap

Fekete István két kisregényét egy kötetben kapja kézhez az olvasó. Az első, a Csend, az író gyermekkorába, egy mélyen emlékekbe süllyedt nyári nagyvakációba vezet el. Költőien és érzékletesen idézi fel a falusi gyerek önfeledt játékait, a vakációs szabadság boldogságát. Hogyan fejti meg ez az álmodozó lelkű kisfiú egy nyári padlás fülledt, zárt magányában családjának rejtett történetét – ez a Csend mélyebb mondanivalója. A 21 nap színes elbeszélések füzére, érzékeny kézzel festett természeti jelentek egymásutánja.

21 nap / Csend címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 1972
396 oldal · Illusztrálta: Würtz Ádám
>!
Madách, Pozsony, 1969
396 oldal · Illusztrálta: Würtz Ádám
>!
Móra, Budapest, 1969
396 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Jólesett újra belecsöppenni Fekete István világába. Hihetetlen, hogy mennyire csodálatosan valóságszerűen tud bemutatni mindent. Minden egyes szavával azt éri el, hogy fejben ott állok a szereplő mellett, látok mindent, amit ő lát, érzek mindent, amit ő érez.
Eszembe juttatja a gyermekkoromat, a vidéki életet, a nyugalmat és a nyugalomba rejtett pezsgést.
Nagyon élveztem a kisregények minden mondatát. Bár a 21 nap kissé monoton volt az én ízlésemnek, még ezt is nagyon szerettem.
A másik címadó kötet, a Csend, abszolút kedvencem lett. Csodálatos hangulatot keltett, elvarázsolt.

A másik három novella közül mindenképp a Ci-Nyi az, amit ki tudok emelni. Hangulatos volt, humoros, kikapcsolt, élveztem az olvasását.

gyuszi64>!
Fekete István: Csend / 21 nap

2022/23, munkahelyi könyvtár, 12/25 eddigi értékelés

Öt kisregény és elbeszélés, mindegyikből sugárzik a szerző humanizmusa, az ember és a természet szeretete, és a szépírói attitűd. Tagadhatatlan.
Az írások lazán összefüggnek, a közös szereplők, a közös terület/térség, vagy éppen az idő vagy maga a történelem fogja össze őket.

Csend: Egy kisfiú a padláson régi leveleket talál.
21 nap: Az állattörténetben Kata, az öreg kotlós csibéket költ ki.
: A regény előzetese, 90 oldalban.
Ci-Nyi: Ez is állattörténet egy kisegérről, de itt már a főszereplő az ember, a kisegér háttértörténete éppen csak körítés.
Cönde: És itt már csak emberek, az őseink szerepelnek; cselekmény alig-alig olvasható; de ennek ellenére – vagy talán épp ezért – a szerző szépséges költői prózája gyönyörűen érvényesül. Nagyon kevés írónk képes ilyen prózai költészetre …

A könyvre rá akartam tenni a „költői próza” címkét, de elkéstem, már rajta van. :)

Update: Találtam egy ősrégi katalóguscédulát a 72-es könyvben, először és utoljára H. László IV.B kölcsönözte ki a könyvet az iskolai könyvtárból. Megkerestem a régi osztályozófüzetemet, 2000/2001-ben vezették be (nálunk) a 9-12. évfolyamos jelölést, elektronikus kölcsönzés is kb. két évtizede lehet, nehéz megbecsülni. Ami kár: két-három évtized alatt a könyvnek csak egy kölcsönzője volt. Ami jó (vagy jó lehet; legyünk optimisták): az utóbbi két évtizedben viszont tetszőlegesen sokan kölcsönözhették ki. :)

2 hozzászólás
kaporszakall>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Feleségem, aki orvos, ha olvasnivalóval kínálom, mindig valami vidám olvasmányt kér – mondván, hogy munkája során találkozik éppen elég szörnyűséggel. Ilyenkor eltöprengek, mert szemetet nem tartok, a rangosabb irományok között pedig – főleg manapság – elég kevés a vidám vagy legalább nem depressziós darab…

Ez a kis könyv viszont biztos befutó – csak hát nem lehet mindig ezzel előrukkolni. Ugyan fejből idézünk részleteket a ’Ci-nyi’-ből, éppen úgy, mint Bacsó Péter ’A tanú’-jából, vagy Ternovszky ’Macskafogó’-jából, de évente azért nem vesszük elő. Én is hosszabb idő után emeltem le a polcról, a karácsony alkalmából, s aztán kissé elhúzódott az olvasása.

Újra és újra elgondolkozom: Fekete István stílusának nincsen párja. Állattörténeteket ugyan sokan írtak, de olyan beleérzéssel (és olyan alapos ismeretekkel), mint ő, szinte senki. Kipling vagy Jack London regényei az erőkultuszt sugározzák, állathőseik túl egyoldalúak. Fekete István történeteiben viszont szerintem még Csányi Vilmos sem találna kivetnivalót…(bár némi hiúság és fontoskodás a 'hősöknél' persze itt is felbukkan)

Az öt történet közül az első egy varázslatos gyermekkori vakáció meséje – némi családi történelemmel vegyítve. Az ódon tárgyak a padláson egykori gazdájuk személyiségét képviselik, s az ő nevükben szólalnak meg. Remekül érvényesül a gyermeki szem optikája, s az idő – gyermekkorban még oly ráérős – hömpölygése.

A ’21 nap’ és a ’Hú’ két fészekalj kiköltéséről szól: az egyik egy falusi portán, egy öreg kotlós jóvoltából történik, a másik egy bagolypár barlangjában. Megszólalnak a tárgyak, a természeti jelenségek, a Szél még diplomáciai missziót is teljesít… A nyári napok melege ad hátteret az új nemzedék világrajöttének, mese és valóság egybefonódása adja a két elbeszélés zamatát.

A ’Ci-nyi’ egy kurta kis történet egy falusi pince rejtekén éldegélő egér és ember-pártfogói életéből – nekem még ma is a kedvenc történetem a kötetből, bár a többit is nagyon szeretem. Itt csillog a legszebben a szerző humora.

Végül a zárónovella (’Cönde’) újra a gyermekkori emlékekhez tér vissza: ezek tükrében mutatja be a kis somogyi falu, Gölle határát, s a település történetét. A ballagó idő komótos lépéseit halljuk ki belőle, ahogy azt csak ez az egy szerző tudja megjeleníteni.

Számomra ma is ez Fekete István egyik legszebb kötete. Elmondható róla, amit egy francia író mondott egy kollegájáról (hogy ki és kiről, azt sajnos már elfelejtettem):
’Könyvei segítenek élni.’

Epilógus>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Ceterum censeo: Fekete István nem ifjúsági író.
A tyúkanyós anyámtyúkja borító ellenére sem az.

https://moly.hu/alkotoertekelesek/9887

>!
Móra, Budapest, 1969
396 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám
B_Bori>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Valaki olvasta a Csendet gyerekkorában?
Akkor is ilyen csodálatosnak tűnt?

padamak>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Ebből a kötetből csak az egérfarknyi 58 oldalnyi Ci-Nyi kisegér-kisregényt olvastam el – mint közben rájöttem, újra. A „21 nap” c. kötetben már volt, s értékeltem is: https://moly.hu/ertekelesek/1454681. Igazából a FI-életműhöz ez a kiadás kellett volna: https://moly.hu/konyvek/fekete-istvan-ci-nyi, de most megelégszem ennyivel, ha majd azt is beszerzem/kikölcsönzöm, akkor majd bejelölöm.
Tehát újra elolvastam, és tetszett. A szőlős domboldal, a férfias problémamegoldás, a kisegeres kalandok. Szerintem az összetett életről ilyen összeszedett kis művet lehet kimunkálni. Már ha valaki Fekete István…

iramanna>!
Fekete István: Csend / 21 nap

A kötet 5 kisregényt foglal magába: Csend, 21 nap, Hú, Ci-Nyi és Cönde.
Minden történet más vonásával ragadott meg, bár a Cönde nem tudott teljesen utat találni hozzám.
Most élem meg második találkozásomat Fekete István számos történetével, mivel szüleim gondosságának hála, kisgyermekként is kezembe kaptam sok kedves könyvét. Ezért utólag is nagyon hálás vagyok, akkor is szívemhez nőttek a szereplők, most viszont már nyitott voltam a felnőtteknek szóló mondanivalóra is. Az író természetábrázolása pedig gyermekként egyszerűsítette a megértést és a történések meseszerű fantáziámba illesztését, most pedig lenyűgöz, megnyugtat és gyönyörködtet.

miaulait>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Annyira üdítően hatottak rám ezek a történetek a temérdek megrázó és nagyon komoly hangvételű kötet után! És annyira szerettem a vidéket amit Fekete István leírt! A nagyszüleim tanyáját juttatta eszembe, főleg a 21 nap, úgy éreztem mintha az ő lószerszámmal, üsttel és olykor kismacskákkal teli fészerében elevenednének meg a tárgyak. Újra kell olvasnom több gyerekkoromból ismerős szerzőt.

Eszter_Tóth_12>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Ez a kis könyv már egy ideje a polcomon hevert, egy antikváriumban akadtam rá régebben, de tavasszal került a kezembe. Aranyos történeteket gyűjtöttek össze ebben a kötetben, egyeseket már más kiadásban is olvastam. Nem bántam meg, hogy a gyűjteményem része lett. Fekete István könyvei mindig kikapcsolnak, megnyugtatnak és olyan könnyen el tudok merülni bennük.

Jassal>!
Fekete István: Csend / 21 nap

Imádom a stílusát Fekete Istvánnak. Most sem csalódtam benne. Imádtam az összes részt, bár a Csend tetszett leginkább. A hiányzó fél csillag azért van, mert a Cönde nem talált útvonalat a szívemhez.


Népszerű idézetek

misevy>!

Nem, a madár életében van ugyan végtelen odaadás, sok önfeláldozás, de nincs irgalom, mert ennek a szónak gyönyörű és szörnyű terhét csak az ember képes elviselni.

266. oldal (Hú)

misevy>!

Inkább hazugság, ami gyógyít, mint igazság, ami ront, és akkor is igazság marad, ha nem mondják ki,

32. oldal

iramanna>!

A kis bokor ekkor olyan közel hajolt a Szélhez, hogy az nem átallhatta meg, hogy át ne ölelje.
– Szemtelen!- suttogta a Vadrózsa, s egy kicsit meg is riszálta a szoknyáját. – Igazán tolakodó vagy, és nincs még itt az ideje. – De az ölelést tűrte, és aztán még hozzátette: – Majd ha egészen virágban leszek! Akkor gyere!…- és egy kis ágával szelíden képen legyintette a Szelet, aki bódultan lendült a levegőbe.
– Itt leszek!- suttogta vidáman és csókot intett a kis bokornak, aztán felemelkedett…

1969-es kiadásban a 246. oldalon

misevy>!

Ekkor már alkonyodni kezdett, de mintha megállt volna az idő, mintha kitárult volna a barlang is, és a tér eggyé vált volna az idővel, s ebben a megfoghatatlan létezésben nem lett volna más, csak a nemzedék. A nagy baglyok talán magukban érezték a múltat és a jövőt, homályosan és végtelenül, de ez az érzés aligha volt boldogság. Talán csak létük törvényét érezték, amelynek része volt ez a pillanat is, de része lesz a gond, a felnevelés, a kényszer; elsőséget adni mindenben a fiaknak, de része lesz az a felszabaduló érzés is, amikor könyörtelenül ellökik őket maguktól – bár az Élet nagy hozományával – , és élik tovább a maguk szabad életét.

265. oldal (Hú)

padamak>!

És csak ebben a nagy csendben lehet meghallani azt a kis cippantást is, ami alig több, mint az éjszakai felhők közül egy pillanatra kiszabadult fénysugár.

301. oldal - Ci-Nyi (Móra Kiadó, Budapest, 1972)

padamak>!

Dél körül járt már az idő, s az önmagával jóllakott csendet nem zavarta semmi, mert a napfényben zsugorodó levelek halk pödrődése, a távoli varjúkárogás, a cinkék apró kis kiáltásai és a darazsak telt hasú dünnyögése nélkül nem is lehetett volna meghallani, hogy milyen álmosan ragyogó, illatos, édes, némaságot sóhajtó csend van az egész szőlőhegyen.

312. oldal - Ci-Nyi (Móra Kiadó, Budapest, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: csend
misevy>!

– Jó, hogy alacsonyra raktuk a fészket – mocorgott a kis poszátaasszony, amikor a Szél elment. – Itt már nem mozognak az ágak, akárhogy bolondul is a Szél. Valami kertben ezt nem mertük volna… de itt nincs macska.
– Nincs – suttogott a Vadrózsa – , és az egész falat kellene ledönteni a Szélnek, ha engem akar innét letépni.
– De nem is akar. – mocorgott a poszátaférj, és erőltetetten, de kedvesen és lágyan dalolni kezdett, jelezve, hogy nem fél. A Vadrózsa hallgatott és a kis nőstény poszáta is, mert ez a dal maga volt az aggódás és a félelem.

234. oldal (Hú)

misevy>!

Két barátkeselyű rótta odafent titokzatos útjait a magasságnak, de Hú tudta, hogy mindent látnak, ami idelent van, és minden dögöt meglátnak. Húnak idegenek voltak ezek a sírásók, és az a tudat, hogy nézik, hátrálásra kényszerítette.
Nem félelem volt ez, csak idegenkedés egy más életformától, amelynek öröme a bomló tetem, a mozdulatlanság, a férges romlás. Ezt keresi fáradhatatlanul a keselyűk üvegkemény nézésű, csodálatos szeme, és a szabad vadászok talán úgy érzik, hogy nézésüktől és hullakereső vágyuktól döggé válik az élő is.

235. oldal (Hú)

misevy>!

De amikor elmentem a régi ruhák, kosarak, bútorok, eszközök mellett, megálltam egy percre, mintha közelebb jöttek volna hozzám, mintha régebben ismerném őket, mint amilyen régen ismerem, és mintha nagymama ládája lenne köztük a király, aki nekem ajándékozta nemcsak a tárgyakat, de lényük titokzatos valóságát és az időt is, amikor a kaszával még nem káposztát nyestek, hanem zizegő búzaerdőket, és az elöltöltő puska csövében nem pók tanyázott, hanem a halál vagy a szüreti nagy pukkanások, amikor a kicsapódó füst mögött golyó helyett mámor volt és őszi jókedv az idők szelíd domboldalán.
S amikor elindultam lefelé, a régi holmik bólintottak, hogy bizony, ez úgy volt, de ezt nem tudja senki, csak én, aki kinyitottam a lakatot, s ezzel kinyitottam egy elmúlt világ ajtaját, mintha nagyon öreg könyvet nyitottam volna ki, amelyben a valóság legtitkosabb meséi vannak megírva.

24. oldal

padamak>!

Amikor Józsi bement a szobába, a pap a postamesterhez fordult, és halkan azt mondta:
– Az élet nem egy vacsora, Lajoskám, sok vacsora… mindenféle vacsora… de – és még halkabban fogta a szót – nem muszáj mind megenni…

335. oldal - Ci-Nyi (Móra Kiadó, Budapest, 1972)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
József Attila: Lángos csillag
Donászy Magda: Csálé Kati
Móra Ferenc: Nekopogi kovács
Rákosi Viktor: Bobby és Csiba
Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
Mikszáth Kálmán: A gyerekek
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Szabó Magda: Tündér Lala