Bogáncs 465 csillagozás

Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fekete István regényének hőse Bogáncs, a filmről is ismert, hányatott életű juhászkutya. Bogáncs szülőhazája a puszta, az öreg Galamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész…. Kalandos útja előbb egy cirkusz porondjára vezet: terelőkutyából rövidesen „csodakutya” lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s Bogáncs újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához: az öreg juhászhoz.

Eredeti megjelenés éve: 1957

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Ifjúsági kiskönyvtár, Kincses Könyvek

>!
Móra, Budapest, 2020
304 oldal · ISBN: 9789634865346
>!
Móra, Budapest, 2017
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158523
>!
Móra, Budapest, 2015
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631198973

22 további kiadás


Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Bogáncs


Kedvencelte 61

Most olvassa 23

Várólistára tette 139

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
Bla I
Fekete István: Bogáncs

Bogáncs, a koromfekete, bozontos pumi szülőföldje a nagy puszta, hivatása a nyáj terelése. A történet a pusztán indul, és ott is fejeződik be. Az elindulástól a visszatérésig számtalan jó és rossz dolog történik Bogánccsal, sok helyütt jól érzi magát, de amint kolompot hall, juhokat lát, vagy szalonnaszagot érez, visszavágyik hazájába, a pusztába…Fekete István állatregényében – mint más hasonló műfajú írásában – nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít, s nem utolsósorban – mint a szerző más állattörténetei is – megfényesíti szemünket is.

1 hozzászólás
>!
robinson P
Fekete István: Bogáncs

Igazán szép történet, bár a cirkuszos részek nekem nem annyira voltak jók, mint a többi. Jó, hogy hazatalált Bogáncs a helyére.
azért a fél és egy csillag elég döbbenetes „értékelés” . no komment …

3 hozzászólás
>!
gabiica P
Fekete István: Bogáncs

Nagy érdeklődéssel követtem végig a kiskutya történetét. Nagyon megtetszett a keret, amibe foglalva van az ő útja, érdekes volt, enyhén humoros, ahogy hazatalált.
Tetszett a kalandos útkeresés, a mód, ahogy hazatalált, a cirkuszi történet.
Gyönyörűek voltak a leírások. Már a Tüskevár olvasásakor észleltem, hogy milyen szépen ír Fekete István. A tájleírások annyira élethűek és csodálatosak voltak, hogy nem volt nehéz elképzelnem a szituációt.
Tetszett, hogy ez a kiskutya állt a főszerepben, Bogáncsot kicsit én is a magaménak érzem a történet olvasása után. Játékos, hűséges, igazán kedves állat, jó volt megismerni a történetét.

>!
Trudiz 
Fekete István: Bogáncs

Ismét gyönyörű tájleírások, szókapcsolatok és egy kedves történet. Szerettem ezt a kis ifjú pumit, s az összes tulajdonságát. Ember-kutya kapcsolatok… ugye milyen sokféle lehet? Csámpás önálló egyénisége is bejött.
Mi mindent megéreznek, átéreznek a kutyusok :)

3 hozzászólás
>!
Hoacin
Fekete István: Bogáncs

Egy pumi kalandos nyara, avagy szépen mesélt történet egy gyöngyszem ebről. Ahogy Bogáncs újabb meg újabb gazdához kerül, úgy ismerjük meg a gyakran szomorú, néhol bohém, de javarészt igen jólelkű emberek sorsát, akik mind elámulnak eme általános csodakutya tetteitől. (Egy ilyen eb ritka, mint az arannyal telt szőrtarisznya!) Cirkuszi mutatványok, égből hulló halfejek, betörőfogás és rendőri nyomozás, összebarátkozás pónival, más kutyával, macskával… megannyi kedves új ismerős, de semmi nem írhatja felül az igazi gazdájának emlékét… és a faggyús csizmák birka- és akolszagát.
Fekete István ezúttal is csudaszépen és hangulatfestőn ír, susogva szárnyal a szél, „a szőlőskertekből édes meleg illat folyt ki az utakra, amit darázsfészek, az éretlen szőlő, a kakukkfű és zsálya leheltek, ”, de legalább ilyen vonzó a sercegő halhús ebédillata éhes lettem, vagy az erdő friss gyantaszaga. Szerettem a könyv lassúságát, szinte magam is ott voltam a nyári éjszakában, amikor melegen pislognak a csillagok. Csupán a cirkuszos jelenetek némelyike nem tetszett spoiler, néhol pedig alaposan elszomorodtam spoiler, de összességében nagyon pozitív és kedves könyv ez.
Néhány megfigyelés: „az emberből rossz kutya lenne (már csak a hűséget illetően is…)”, a suba sohase meleg és sohase hideg, csak olyan, amilyennek éppen lenni köll, „nincs az rakott szekér, amelyikre nem fér”, nincs különb magánnyomozó egy öreg köszörűsnél, az örök jókedv titka pedig a nőtlenség, legalábbis egyesek szerint (pf :D).

"Néha Bogáncs műharagot színlelt, és morogva rohant a póni körül, amire Csámpás úgy forgott volna utána, mint az óramutató, de Bubi meg se moccant, csak csendesen nyögött.
Nem tudom, hogy ez a rohanás mire jó, de ha neked jólesik…
Megharaplak, megharaplakcsaholt a kis kutya, és csengő hangjában a fiatalság öröme repkedett – , a lábadat harapom meg.
Jó, jó, de aztán lefekszünk, ugye?
Bogáncs most már igazán kezdett dühbe gurulni.
De igazán megharapomés hörögve, de végtelen finoman harapdálni kezdte Bubi lábát. A lovacska fészkelődni kezdett, és Bogáncs várta, hogy játékosan kirúg, de Bubi csak a farkával válaszolt.
Ott-ott… úgyis viszketett…"

>!
dwistvan P
Fekete István: Bogáncs

Nem csak a főszereplő kiskutya lelki világának leírása csodaszép, hanem minden más is gyönyörű részletességgel bontakozik ki előttünk. Nem csak a kutya, de más állatok, a növények, a táj, az emberek mind elevenen élnek ebben a könyvben. Leírásuk soha nem unalmas, hanem csodaszép. A történetet is végig lehet drukkolni, sodródik újabb és újabb bonyodalmak felé. A kutyát a hűség, a szeretet, a honvágy szép példájaként ismerhetjük meg. A tanulni vágyás és az engedelmesség is sajátja. Az idős ember napjainak múlását olyan megrázóan szépen, olyan szomorú átéléssel követhetjük mintha a cselekmény részévé válnánk. Élőlénynek, vagy tájnak a sziporkázó leírása sohasem unalmas, ezeket olvasva megnyugtató szépség vesz bennünket körül. Fekete István műveinek a szeretete a természet szeretete is.

>!
Mariann_ P
Fekete István: Bogáncs

Lehet, hogy kisiskolás koromban már olvastam, de olyan nagyon sok idő telt el azóta, hogy az újdonság erejével hatnak rám ezek a …. nem találom a megfelelő jelzőt a legek kifejezésére.
Kutyám van, sokszor érzem azt, hogy szinte beszél, de azt mindenképpen, hogy érti, amit mondok neki..
Itt meg olvashattam egy kiskutya születése körüli /utáni gondolatait, amint elveszik, ázik-fázik egy hatalmas zivatarban , majd egy crkuszba keveredik, onnan egy idős emberhez, akinek hűséges társa lesz, majd a végére visszakarül oda, ahol született.
A szívemet melengette ez a könyv, egyes szavak, kifejezések a nagypapámat juttatták eszembe.A tájleírásokat nagyon szeretem, így csak csodáltam milyen gyönyörűen lehet ecsetelni szavakkal, minhta a szemem előtt lettek volna.
Olvassunk minél több könyvet Fekete Istvántól !

>!
BeliczaiMKata P
Fekete István: Bogáncs

Érdekes, kalandos életútja van Bogáncsnak, ennek a hűséges, intelligens, szeretetreméltó kutyának. Élete a juhásznál kezdődik, majd a cirkuszhoz kerül, onnan elviszik, elszökik, egy asztalosnál lakik, majd ismét a cirkusz nyomába szegődik, végül mégis csak oda húzza a szíve, ahol minden elkezdődött.
Érdekes volt kutya szemszögből látni a dolgokat, amiket mi emberek lehet, hogy nem is gondolnánk, mi minden van ezekben a jószágokban, talán a hűség mindenek előtt.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Fekete István: Bogáncs

Bevallom, nem rajongok az állatokért, de ez a kiskutya valahogy mégis odafészkelte magát a szívemhez.
Sajnáltam az elején, és közben is sanyarú sorsa miatt, tetszett, ahogy ráérzett a szalonnaszagra, meg az otthon ízeire.
Valahogy érdekes módon emberi volt, de mégis megmaradt állatnak.
Nagyon szeretem, ahogy Fekete István ír, annyira lehet érezni a természetet, de nekem valahogy a felnőtteknek szánt írásai jobban tetszenek mégis.
Bár, ebben a könyvben is nagyon mély gondolatok vannak.

>!
holdpillango
Fekete István: Bogáncs

Nem tudom, hogy maradt ki ez a könyv az életemből! Emlékszem, hogy gyerekként elkezdtem olvasni, lapozgattam, de túl hosszúnak tűnt, így félretettem. Pedig ez egy csoda! Nagyon tetszett, végtelenül kedves történet. Bogáncs nagyon szerethető, és elég sok izgalom történik vele, bánom, hogy gyerekként nem ragadta meg annyira a figyelmemet, hogy végigolvassam, pedig biztosan élveztem volna.
Szóval ez a könyv meghozta a kedvemet Fekete Istvánhoz, merthogy most derült ki számomra, hogy (eddig) még soha nem olvastam tőle egyetlen könyvet sem, ami tényleg ultra gáz. :(


Népszerű idézetek

>!
Roli

Semmi sem felesleges, ami jó.

299. oldal (Móra, 1985)

Kapcsolódó szócikkek:
6 hozzászólás
>!
Sziszandria

– A suba, fiam, sohase meleg, és sohase hideg, csak olyan, amilyennek éppen lennie köll.

381. oldal

2 hozzászólás
>!
padamak

Mindig az kellene, ami nincs, mert ami van, az van, s ezzel már ki is esett a vágy játékos hálójából, bele a meguntság hétköznapi porába.

18. oldal (Móra, 1985), 19. oldal (Móra, 1980)

>!
Iłđi P

Minek piszkálni a holnapot, a jövő éveit és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való.

10. oldal (Móra Könyvkiadó, 1978), 14. oldal (Móra, 1980)

>!
robinson P

– Csak hagyd lányom. Hadd dolgozzék kedvére! Ne szólj bele, bírja. Jól választottál Lajossal, igazán jól választottál. Kenyérre kenheted, de azért ne kend kenyérre… érted ugye?
Az asszony bólintott.
– Ne parancsolgass neki, mert hagy magának parancsolni, és ne ugráltasd, mert megszokja, aztán -esetleg- mástól is elfogadja a parancsot és másnak is ugrik. Érted, Anna?
Az asszony maga elé nézett.
– Ha kiölöd belőle a férfi akaratát, máshol lesz férfi, és hiába akarod, hogy a szomszédban farkas legyen, ha otthon birkát csináltál belőle, csak azért, mert megengedte…

293. oldal

3 hozzászólás
>!
psn

– Egyél, kiskutyám. Sokat nem adok, mert esetleg nem tudsz vacsorázni…
Bogáncs úgy vette el a falatot, hogy orvosi csipesszel se lehetett volna finomabban elvenni, és heves farkcsóválással biztosította az öreget, hogy „nincs az a rakott szekér, amelyikre nem fér”

Kapcsolódó szócikkek: Bogáncs
>!
psn 

… a szőlőskertekből édes, meleg illat folyt ki az utakra, amit a darázsfészek, az éretlen szőlő, a kakukkfű és zsálya leheltek, megmelegedve öreg pincék fehér fala mellett, késő őszi mámort ígérve a kora nyári vándoroknak.

Kapcsolódó szócikkek: kakukkfű
>!
robinson P

Anna általában békés és jó asszony volt, és most főleg azért volt dühös, mert nem tudta, miért dühös.

210. oldal

>!
Dark

Na, ezek a népboltosok is tudnak… Minőségi… miféle minőségi? Minden: minőségi, mert vagy rossz minőségű, vagy jó minőségű, vagy közepes minőségű, de minden valamilyen minőségű… Ennél csak az “ízes” palacsinta cifrább. Miféle “ízes”? Dió-, káposzta-, túróízes? Hát van ízetlen palacsinta is? A vendéglátóipar fogadhatna valakit, aki tud magyarul… mert így csak ízetlenségeket szül az étlapokra.

232. oldal (Móra, 1999.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Eric Knight: Lassie hazatér
Felix Salten: Bambi
Erich Kästner: A két Lotti
Rosemary Wells: Lassie hazatér
J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
Michael Ende: A Végtelen Történet
Cécile Aubry: Belle és Sébastien
Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti
Karel Čapek: Egy kis foxi élete
Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása