Bogáncs 653 csillagozás

Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs Fekete István: Bogáncs

"Bogáncs ​egy szeles decemberi éjszakán látott „napvilágot”, ámbár akkor csak a hold világított, az is csak imitt-amott, ahogy kibukkant a nyargaló felhők közül, vagy beszaladt valamelyik széltépett égi vitorla mögé. Ezekből a külső jelekből azonban Bogáncs mit sem tudott, mert az akolban sötét volt, meleg, és csak abirkák opálos szemei tükröződtek néhol, mint a szénaszagú álom öntudatlan kis lámpái.”

Galamb Máté pásztorkutyájának, Bogáncsnak nincs párja a megyében: az okos pumi hűségesen követi gazdája minden intését, és boldogan csaholva tereli a csaknem négyszáz birkát. Egy napon azonban elszakad a pusztától, újabbnál újabb kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok életébe is belekóstol. Bár a hosszúra nyúlt bolyongás érdekes és izgalmas, mégsem képes feledtetni Bogánccsal a származását. Ösztöne végül visszavezeti őt régi gazdájához.
A regény – amely most felújított formában jelenik meg – ajánlott olvasmány az iskolások számára, de igazi élményt nyújt a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1957

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Ifjúsági kiskönyvtár · Kincses Könyvek · Fekete István művei Móra · Fekete István életműsorozat Nesztor

>!
Móra, Budapest, 2023
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634868316
>!
Móra, Budapest, 2021
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634868316
>!
Móra, Budapest, 2021
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158523

28 további kiadás


Enciklopédia 32

Szereplők népszerűség szerint

Bogáncs


Kedvencelte 82

Most olvassa 34

Várólistára tette 190

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Fekete István: Bogáncs

Bogáncs, a koromfekete, bozontos pumi szülőföldje a nagy puszta, hivatása a nyáj terelése. A történet a pusztán indul, és ott is fejeződik be. Az elindulástól a visszatérésig számtalan jó és rossz dolog történik Bogánccsal, sok helyütt jól érzi magát, de amint kolompot hall, juhokat lát, vagy szalonnaszagot érez, visszavágyik hazájába, a pusztába…Fekete István állatregényében – mint más hasonló műfajú írásában – nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít, s nem utolsósorban – mint a szerző más állattörténetei is – megfényesíti szemünket is.

1 hozzászólás
Afraa>!
Fekete István: Bogáncs

Csodálatos, szívmelengető történet egy fiatal és kajla pumiról, a magyar pásztoréletről, meg úgy általában az életről, az elmúlásról, a ragaszkodásról.
Annak ellenére, hogy olvasmányos és humoros, sok-sok mély mondanivalóval, illetve hasznos ismeretanyaggal is bővelkedik, amik által a pusztai élet és a kutyatermészet alapvető tulajdonságaival ismerkedhetünk meg.

Bogáncs egy igen különleges és okos kutya, akit Fekete István olyan szeretreméltónak alkotott meg, hogy még azok is könnyen a szívükbe zárják, akik amúgy nem kifejezetten kutyarajongók. A karakterjegyei tisztán tükrözik a pumik kivételes intelligenciáját, ami sokszor visszahozta a saját emlékeimet is a családunk Pumijáról. Pont ugyanolyan alázattal és hűséggel ragaszkodott ő is a gazdájához, mint Bogáncs, ugyanúgy csak az ő parancsára evett, és a vadászatban sem maradt alul Bogánccsal szemben.

Amellett, hogy természetesen a regény központjában egy kutya áll, az ember szereplők is nagyszerűen lettek kidolgozva. Mindenki, aki fontos volt Bogáncs életében, valami elengedhetetlent tanított neki. Galamb Máté a gyökeret jelentette, és a természetéhez közel álló világot nyújtotta számára. Dodó és a cirkuszosok a kalandot, a barátságot, Iharos Gáspár bácsi pedig a szeretetet és a békés elmúlást tanította meg neki.

Életet, halált, és emberi sorsokat úgy mutat be Fekete István, hogy azok mélyen megérintik az ember szívét, de mégsem hagynak maguk után tüskét, fájdalmas rossz érzést, csak a maguk természetes és normális voltát. És ez igazán mesteri, ahogy egy bájos kutyatörténetben ennyi minden elfér: kaland, humor, gyönyörű leírások, komoly mondanivaló, illetve a szomorúság, halál, gyász olyan bemutatása, ami az olvasó lelkét nem facsarja ki, hanem átérzi és elfogadja annak a folyamatát, természetét.

Csodálatos olvasmány volt, a hangulata és a sokszínűsége még sokáig velem marad, és biztos vagyok benne, hogy később vissza-visszatérek hozzá, ha egy szívmelengető, bájos történetre vágynék, vagy ha a rosszat, a fájdalmat át szeretném fordítani elfogadássá.

5 hozzászólás
Dóra_Viki P>!
Fekete István: Bogáncs

Gyerekkoromban valahogy kimaradt ez a történet. Nem is értem miért, mert kifejezetten szeretem az állatokról szól történeteket.
Lassanként indult be, de nagyon megszerettem a végére a kis pumi kalandos történetét. Kedves, néhol humoros off és egyben megható is. Hűségről, barátságról. Fekete István tájleírásai megint gyönyörűek. Idén másodszor olvasok az írótól és rájöttem, hogy én megszerettem, ahogy ír.

>!
Móra, Budapest, 1973
332 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Zsoldos Vera
2 hozzászólás
robinson P>!
Fekete István: Bogáncs

Igazán szép történet, bár a cirkuszos részek nekem nem annyira voltak jók, mint a többi. Jó, hogy hazatalált Bogáncs a helyére.
azért a fél és egy csillag elég döbbenetes „értékelés” . no komment …

3 hozzászólás
gabiica P>!
Fekete István: Bogáncs

Nagy érdeklődéssel követtem végig a kiskutya történetét. Nagyon megtetszett a keret, amibe foglalva van az ő útja, érdekes volt, enyhén humoros, ahogy hazatalált.
Tetszett a kalandos útkeresés, a mód, ahogy hazatalált, a cirkuszi történet.
Gyönyörűek voltak a leírások. Már a Tüskevár olvasásakor észleltem, hogy milyen szépen ír Fekete István. A tájleírások annyira élethűek és csodálatosak voltak, hogy nem volt nehéz elképzelnem a szituációt.
Tetszett, hogy ez a kiskutya állt a főszerepben, Bogáncsot kicsit én is a magaménak érzem a történet olvasása után. Játékos, hűséges, igazán kedves állat, jó volt megismerni a történetét.

Garbai_Ildikó P>!
Fekete István: Bogáncs

Újdonság volt még nekem a Bogáncs. Elsőként úgy éreztem, hogy nagyon lassan csordogál a történet és talán kicsit unom is. Aztán nem tudom hol de átváltottam. Egyszer csak azt gondoltam,hogy ott vagyok én is látok, hallok, ízlelek, érzek szinte mindent. Mintha én is a cselekmény részese lettem volna. Olyan életszerűen festett le mindent Fekete István. Könnyeztem, mosolyogtam, izgultam Bogáncson végig. Hihetetlen értelmes kutyus és tökéletes befejezése is volt. Csak ajánlani tudom a mai rohanó világból való kiszakadáshoz mindenkinek.

Trudiz >!
Fekete István: Bogáncs

Ismét gyönyörű tájleírások, szókapcsolatok és egy kedves történet. Szerettem ezt a kis ifjú pumit, s az összes tulajdonságát. Ember-kutya kapcsolatok… ugye milyen sokféle lehet? Csámpás önálló egyénisége is bejött.
Mi mindent megéreznek, átéreznek a kutyusok :)

3 hozzászólás
Hoacin>!
Fekete István: Bogáncs

Egy pumi kalandos nyara, avagy szépen mesélt történet egy gyöngyszem ebről. Ahogy Bogáncs újabb meg újabb gazdához kerül, úgy ismerjük meg a gyakran szomorú, néhol bohém, de javarészt igen jólelkű emberek sorsát, akik mind elámulnak eme általános csodakutya tetteitől. (Egy ilyen eb ritka, mint az arannyal telt szőrtarisznya!) Cirkuszi mutatványok, égből hulló halfejek, betörőfogás és rendőri nyomozás, összebarátkozás pónival, más kutyával, macskával… megannyi kedves új ismerős, de semmi nem írhatja felül az igazi gazdájának emlékét… és a faggyús csizmák birka- és akolszagát.
Fekete István ezúttal is csudaszépen és hangulatfestőn ír, susogva szárnyal a szél, „a szőlőskertekből édes meleg illat folyt ki az utakra, amit darázsfészek, az éretlen szőlő, a kakukkfű és zsálya leheltek, ”, de legalább ilyen vonzó a sercegő halhús ebédillata éhes lettem, vagy az erdő friss gyantaszaga. Szerettem a könyv lassúságát, szinte magam is ott voltam a nyári éjszakában, amikor melegen pislognak a csillagok. Csupán a cirkuszos jelenetek némelyike nem tetszett spoiler, néhol pedig alaposan elszomorodtam spoiler, de összességében nagyon pozitív és kedves könyv ez.
Néhány megfigyelés: „az emberből rossz kutya lenne (már csak a hűséget illetően is…)”, a suba sohase meleg és sohase hideg, csak olyan, amilyennek éppen lenni köll, „nincs az rakott szekér, amelyikre nem fér”, nincs különb magánnyomozó egy öreg köszörűsnél, az örök jókedv titka pedig a nőtlenség, legalábbis egyesek szerint (pf :D).

„Néha Bogáncs műharagot színlelt, és morogva rohant a póni körül, amire Csámpás úgy forgott volna utána, mint az óramutató, de Bubi meg se moccant, csak csendesen nyögött.
Nem tudom, hogy ez a rohanás mire jó, de ha neked jólesik…
Megharaplak, megharaplakcsaholt a kis kutya, és csengő hangjában a fiatalság öröme repkedett – , a lábadat harapom meg.
Jó, jó, de aztán lefekszünk, ugye?
Bogáncs most már igazán kezdett dühbe gurulni.
De igazán megharapomés hörögve, de végtelen finoman harapdálni kezdte Bubi lábát. A lovacska fészkelődni kezdett, és Bogáncs várta, hogy játékosan kirúg, de Bubi csak a farkával válaszolt.
Ott-ott… úgyis viszketett…”

dwistvan P>!
Fekete István: Bogáncs

Nem csak a főszereplő kiskutya lelki világának leírása csodaszép, hanem minden más is gyönyörű részletességgel bontakozik ki előttünk. Nem csak a kutya, de más állatok, a növények, a táj, az emberek mind elevenen élnek ebben a könyvben. Leírásuk soha nem unalmas, hanem csodaszép. A történetet is végig lehet drukkolni, sodródik újabb és újabb bonyodalmak felé. A kutyát a hűség, a szeretet, a honvágy szép példájaként ismerhetjük meg. A tanulni vágyás és az engedelmesség is sajátja. Az idős ember napjainak múlását olyan megrázóan szépen, olyan szomorú átéléssel követhetjük mintha a cselekmény részévé válnánk. Élőlénynek, vagy tájnak a sziporkázó leírása sohasem unalmas, ezeket olvasva megnyugtató szépség vesz bennünket körül. Fekete István műveinek a szeretete a természet szeretete is.


Népszerű idézetek

Roli>!

Semmi sem felesleges, ami jó.

299. oldal (Móra, 1985)

Kapcsolódó szócikkek:
8 hozzászólás
Sziszandria>!

– A suba, fiam, sohase meleg, és sohase hideg, csak olyan, amilyennek éppen lennie köll.

381. oldal

Kapcsolódó szócikkek: suba
3 hozzászólás
padamak >!

Mindig az kellene, ami nincs, mert ami van, az van, s ezzel már ki is esett a vágy játékos hálójából, bele a meguntság hétköznapi porába.

18. oldal (Móra, 1985), 19. oldal (Móra, 1980)

Iłđi>!

Minek piszkálni a holnapot, a jövő évet és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való.

10. oldal (Móra Könyvkiadó, 1978), 14. oldal (Móra, 1980)

Jagika P>!

Nézte egymást az öregember és a kiskutya, és megértették egymást.

142. oldal (Móra Könyvkiadó, 2020)

robinson P>!

– Csak hagyd lányom. Hadd dolgozzék kedvére! Ne szólj bele, bírja. Jól választottál Lajossal, igazán jól választottál. Kenyérre kenheted, de azért ne kend kenyérre… érted ugye?
Az asszony bólintott.
– Ne parancsolgass neki, mert hagy magának parancsolni, és ne ugráltasd, mert megszokja, aztán -esetleg- mástól is elfogadja a parancsot és másnak is ugrik. Érted, Anna?
Az asszony maga elé nézett.
– Ha kiölöd belőle a férfi akaratát, máshol lesz férfi, és hiába akarod, hogy a szomszédban farkas legyen, ha otthon birkát csináltál belőle, csak azért, mert megengedte…

293. oldal

3 hozzászólás
psn>!

– Egyél, kiskutyám. Sokat nem adok, mert esetleg nem tudsz vacsorázni…
Bogáncs úgy vette el a falatot, hogy orvosi csipesszel se lehetett volna finomabban elvenni, és heves farkcsóválással biztosította az öreget, hogy „nincs az a rakott szekér, amelyikre nem fér”

Kapcsolódó szócikkek: Bogáncs
Dark>!

Na, ezek a népboltosok is tudnak… Minőségi… miféle minőségi? Minden: minőségi, mert vagy rossz minőségű, vagy jó minőségű, vagy közepes minőségű, de minden valamilyen minőségű… Ennél csak az “ízes” palacsinta cifrább. Miféle “ízes”? Dió-, káposzta-, túróízes? Hát van ízetlen palacsinta is? A vendéglátóipar fogadhatna valakit, aki tud magyarul… mert így csak ízetlenségeket szül az étlapokra.

232. oldal (Móra, 1999.)

Kapcsolódó szócikkek: palacsinta
robinson P>!

Anna általában békés és jó asszony volt, és most főleg azért volt dühös, mert nem tudta, miért dühös.

210. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Eric Knight: Lassie hazatér
Lakner Artúr: Édes mostoha
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Alan Alexander Milne: Micimackó
Erich Kästner: A két Lotti
Phyllis Reynolds Naylor: Tappancs kalandjai
Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren
Kenneth Grahame: Békavári uraság és barátai
Kenneth Grahame: Szél lengeti a fűzfákat