A ​koppányi aga testamentuma 632 csillagozás

Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma Fekete István: A koppányi aga testamentuma

„Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”

Különös párviadallal kezdődik Fekete István népszerű történelmi regénye: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy lányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. Fekete István romantikus, kalandos történetéből megismerhetjük a török hódoltság korát, a végvári harcok veszélyekkel teli, izgalmas hétköznapjait.
Fekete István első regényét – amely 1937-ben megnyerte az Országos Gárdonyi Társaság regénypályázatát – most a Móra Kiadó felújított formában adja közre.

Eredeti megjelenés éve: 1937

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: 11 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kincses Könyvek

>!
Móra, Budapest, 2022
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634868323
>!
Móra, Budapest, 2021
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634868323
>!
Móra, Budapest, 2020
174 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634154136

31 további kiadás


Enciklopédia 15

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton · Badacsony


Kedvencelte 77

Most olvassa 13

Várólistára tette 110

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

vicomte P>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Gyerekkori kedvenc ez a könyv, amely jócskán kiállta az idő próbáját.

Azt hiszem, annak idején sem volt ez a könyv kötelező olvasmány, sőt, talán még az ajánlottak listáján sem szerepelt, mégis a történetet ismerte mindenki, ha máshonnan nem, hát a ’67-es filmfeldolgozásból, amely, mint amolyan könnyed, romantikus végvári kaland számtalanszor lement a tévében, főleg a nyári szünidőben.
Biztos vagyok benne, hogy én is a filmet láttam először és az is maradt meg bennem mélyebben, köszönhetően a kor legnevesebb színészeinek, akik számára igazi jutalomjáték lehetett ez a mozi. A rendező ugyan inkább a kalandos és vígjátéki elemekre koncentrált és a sztorit is kicsit átfaragták, hogy a két főszereplőnek, Tolnay Klárinak és Bessenyei Ferencnek több tere legyen, de így is korrekt feldolgozás tekinthető a végeredmény.

Persze a regény más: sokkal mélyebb az érzelemvilága, az egész regényt átlengi a melankólia, a három részre szakadt Magyarország vitézeinek kálváriája és a hontalanná vált szegény magyar nép keserű bölcsessége, s a vallon zsoldosok is sokkal elvetemültebbek és veszélyesebbek, mint a film plundragatyás, vicces kalpagos gonosztevői.
A párviadalok, a virtuskodás, a vitézi portyák, a villogó kardok, de mindenek felett a balatoni táj, a berek és a lápvidék játssza a főszerepet a regényben, amelyről Fekete István már itt is hatalmas szeretettel ír. Az író stílusának kiélvezéséhez le kell lassulni egy kicsit: a mértékkel archaizáló nyelvezet, és a költői leírások a hamari olvasók számára nem fogják feltárni valódi ízüket, de aki időt szán rá, és ki tudja élvezi az egyes mondatok zamatát, annak remek élményben lesz rész.

S van egy dolog, ami miatt ismét aktualitása van a könyvnek: az idegenek elfogadása és megértése. Mert nem csak elvetemült vallon martalócok fordulnak meg a könyv lapjain, hanem ott van a horvát vitéz: Bogics Márkó, a tisztességes, szavatartó törökök, élükön Szahinnal, aki a rabságban igaz barátjává és testvérévé vált az ifjú Babocsainak, Csicsa a cigány kovács, és persze a gyönyörű lányok: félig török, félig magyar Dusmáta/Zsuzsanna és az új aga leánya, Aisa, akik felgyújtják az ifjú férfiak szívét.
Így zár szépen körbe az a történet, ami a sehová tartó, csupán a keserű vérbosszúnak élő Babocsai Lászlóból a jövőbe tekintő embert farag.
S lett légyen ez bármilyen idealista és romantikus is a regény világképe, mégis inkább ennek kellene megmaradnia iránymutatásnak, hogy hogyan is álljunk az idegenekhez, és nem csak a serdületlenek számára…

>!
Móra, Budapest, 1977
194 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631105261 · Illusztrálta: Csergezán Pál
4 hozzászólás
robinson >!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Remek, ne hagyd ki. A filmet láttam előbb, sok sok éve. A könyv is humorral, romantikával átszőtt kalandok sora. Alap Fekete Istvántól.

1 hozzászólás
eme>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Bár nagyon kedvelem Fekete István írásait, ezt a regényt nem nekem írta. Még akkor sem, ha innen nőttek ki a későbbi természetleírások vagy innen, az öreg Mátétól indultunk el Matula bácsi felé. A balatoni nádas és az egész vidék környezet- és emberrajza is a későbbi remek írásokat idézi, de…
A regény maga elsősorban romantikus kaland, mese, melyben jó és rossz egyértelműen határolódik el egymástól, melyben bár hétköznapi, de feddhetetlen erkölcsű hősök harcolnak a császári kizsákmányoló hatalom ellen. 1586-ban, a viszonylagos nyugalom és béke idején nem a török az ellenség, sőt. Persze, két rossz közül kell választani. De akkor is: a szerző olyan idealizált törökképet fest elénk, hogy az már túlzás. A regénybeli török annyira emberséges, türelmes, szívben-lélekben nemes, lovagias, hogy már mintha magyar lenne, nyelvében, szokásaiban is az integrálódás útjára lépett, erkölcsileg megemelkedett, inkább barát, mint ellenség. Mert valójában egy közös ellenség van, a császár, aki ellen úr és szolga, horvát, magyar, cigány és török együttesen lép fel. A romantikus pátosz elkerülhetetlen, igaz, Fekete értően oldja ezt néhol, mégpedig remek humorral.
A vitézi-szerelmi kalandokban bővelkedő történet íve a bajvívás mámorától, a vitézi élet gyönyörűségétől a békés, vér nélküli győzelem addig ismeretlen mámoráig vezet. A földhöz, mert az az ország. Hamisítatlan Fekete István-i üzenet.
Az emlékezetes alakok – a mindig morgó Bogics, az öreg Máté vagy a tolvajkulcsokat zörgető Csicsa cigány – mellett elsősorban Az arany emberre való apró rájátszások (?) spoilermiatt volt érdekes olvasni ezt a regényt. Meg persze a nyelvezetéért is szerettem, Fekete stílusáért, ami, bármit is írna, mindig elvarázsol.

13 hozzászólás
Alvarando P>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Babocsai Lászlót a bosszú hajtja Oglu török vitéz ellen, aki párviadalban legyőzte az apját. A fiatal László most kiáll a rettegett török ellen és le is győzi párviadalban, aztán még Oglu halála előtt összebarátkoznak és a török ráhagyja a leányát és vagyonát. László el is viszi a lányt a mit sem sejtő édesanyjához, aki féltette egyetlen fiát és utólag tudja meg, mi történt. Az asszony nehezen barátkozik meg a lánnyal, de végül sikerül neki. Aztán valaki szemet vet az örökségre…
Fekete István első regénye a tizenöt éves háború előtti évekbe vezet be minket, a Balaton környékén, ahol a törökök és magyarok a párviadal ellenére barátságban élnek egymással, ami ismerve más törökkori regényeket elsőre furcsán hat, aztán rájövünk, hogy békeidőben teljesen normális volt. Az író a cselekmény elbeszélése mellett rendkívül színesen írja le a korabeli tájat, a madárcsicsergéssel együtt, sokszor a cselekmény leírása kisebb tájleírást is olvashatunk, ami abszolút nem teszi unalmassá a regényt. Mellette kapunk néhol szórakoztató párbeszédeket is és ennek a kombinációnak köszönhetően észre se vesszük és már be is fejeztük a regényt.

Zsuzsanna_Makai>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

A Láthatatlan ember Gárdonyitól annyira tetszett, h ugyanolyat akartam olvasni, az adatlapon ez a könyv volt, ami ugyanazokkal a címkékkel rendelkezik. Hát így esett a választásom erre a könyvre.
Könyvesboltos múltam van, sokszor beszéltünk a külföldi magyarokról, akik gyakran betértek hozzánk igazi magyar könyvekért. Most, 5 év Anglia után, értem csak igazán ezt meg.
Kaposváriként a Göllei Fekete István ugye elég közeli földrajzilag, és ahogy olvastam a Balaton és környéke leírásait, hogy megemlíti nem is egyszer Kaposvárt is, szóval ha nem lett volna története a könyvnek, csak leírás, szerintem még akkor is tetszett volna.
DE!!! Volt története is! Nagyon tetszett! Jól megszerkesztett, jól összerakott, első regénynek pedig zseniális.
Még akartam nézni a filmet is, de azt hallottam, hogy az alkotók elég szabadon kezelték az „írói szabadságot”, szóval kivárok.

1 hozzászólás
worsi P>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

A nagypapám egyik kedvence volt ez a könyv. Annyira, hogy sokszor vitte magával, és rendszeresen elkeverte valahol vagy elhagyta. Mindig vett egy másikat, sokszor kiadták ezt.
Olvastam én is régen, mert mondták a családomban, hogy milyen jó, de nem emlékeztem belőle semmire. Most, hogy a nagypapámmal már nem beszélgethetek többé, kutya kötelességemnek éreztem legalább ezt újraolvasni. Én is vettem egy saját példányt (nem igényelt nagy utánajárást, minden antikváriumban van egy legalább), újra is olvastam becsülettel. Jót tett ez most, hetek óta alig volt kedvem olvasni, de most újra van. És élvezetes volt, mint Fekete István bármelyik írása. Igen, romantikus, igen, idealizált. De néha kellenek ilyen olvasmányok is, nem? Na ugye.

11 hozzászólás
Kiss_Julianna>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Szégyen szemre, bevallom, eddig még nem olvastam Fekete Istvántól. :(
Unokámmal kezdtük el, de kértem maradjon nálam, szerteném olvasni tovább.
Már az elején megfogottt a történet. Szeretem a történelmi könyveket. Cseppnyi romantikával fűszerezve. A gyönyörű tájleírások! A láp életét, madár világát bemutató részek. Az ízes magyarral át szőt mondatok! Imádtam minden egyes sorát!
Szerintem, többet is olvasni fogok Fekete Istvántól.

2 hozzászólás
Ezüst P>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Kisiskolás koromban többször is olvastam a regényt, teljesen rá voltam csavarodva. Kívülről fújtam bizonyos párbeszédeket, szófordulatokat, ráadásul a történet olyan ihlető erejűnek bizonyult, hogy még le is rajzoltam egy jelenetét. Az elkészült grafikát persze sosem fenyegette az a veszély, hogy idővel a Nemzeti Galériában fogják mutogatni, mindenesetre én elsöprő lelkesedéssel készítettem. Gyanítom, ha különbséget tudok tenni a tű két vége között, még akár falikárpitot is nekiálltam volna készíteni belőle, ugyanis A koppányi aga testamentuma számomra magát a megkérdőjelezhetetlen tökélyt jelentette.

Csoda-e, hogy most, amikor újra kezembe vettem a művet, szinte az egészet elbájolt, bambán nosztalgikus mosollyal a szám szegletében olvastam végig? Örök szerelem, kész. Egy magával ragadó mese Fekete István megismételhetetlen stílusában, amiben egyszerűen minden a helyén van. Gyönyörű tájak, bátor, helyre legények (annak idején egyszerre voltam belezúgva Lászlóba és Szahinba, ez most sem változott, csak annyival tettem elsöprőbbé az élményt, hogy Szahinként azt a fiút képzeltem el, akit reggelente egy török sorozatban szoktam látni, de azt ne kérdezze senki, miről szól a sorozat, vagy mi a neve a srácnak, mert fogalmam sincs, vasalás és reggelizés közben szoktam fél szemmel odalesni az aláfestésként üzemelő tévére, hahaha), bájos és gyönyörű lányok, nagy szerelmek, pokolra való gazemberek, akik természetesen megkapják büntetésüket, de előtte még jön egy kis cselvetés, izgalom és bravúrosan kivitelezett szökés a szörnyeteg karmaiból, ami természetesen sosem sikerülhetne a hűséges barát vállalása nélkül… Hozzá pedig néhány okos gondolat a háború értelmetlenségéről, a békés egymás mellett élésről és a kölcsönös tiszteletről.

Talán elhamarkodott a vélemény – hiszen csupán az életmű töredékét olvastam –, mégis úgy vélem, olvassak bár a későbbiekben akármilyen jókat Fekete Istvántól, a regényei közül mindig is ez lesz a kedvencem.

Mariann_Czenema P>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Másodszori, de valószínűleg sokadszori olvasásra is 5 csillagos mű.
A sok karaktert, meg persze azt, hogy melyik szereplő – melyik helyhez kapcsolódik kihívás fejben tartani, de remek mese, sok humorral.

>!
Móra, Debrecen, 2016
174 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634154136
Nefi>!
Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Bár érdekes módon Fekete István egyik regénye szerettette meg velem az olvasást, (olyan 10 körül lehettem), de most az a véleményem, hogy Fekete Istvánra meg kell érni. Hogy igazán szeretni lehessen a nyelvezetét, a tájleírását, és a mindenen átsütő hazaszeretetét, és a hazai tájak (elsősorban Balaton és környéke) szeretetét. Feltűnt nektek is, hogy milyen sokszor írtam le pár mondat alatt a szeretet szót? Mert azt hiszem ez jellemző Fekete István könyveire a legjobban számomra… szeretet.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

clarisssa P>!

– Fene se nézné ki belőled ezt az erőt – csodálkozott a horvát vitéz, nincs kedved a vitézi életre?
– Nem tudom, uram… – tűnődött Máté – nehezen hagynám berket, aztán meg azt sem tudom soha a magam buta fejével, ki az ellenség, bár sokat törtem már ezen a fejem. Néha a törököt vágjátok, néha a németet, néha mind a kettőt. Magyar jobbágyokat kardra hánytok, mert a töröknek adót fizet, aztán elmentek, és mulatoztok a törökkel, mert – ti azt mondjátok – békesség vagyon a török császárral. Idejöttek a vallonok nektek segíteni, és levágnak benneteket… Mondom, uram – ne haragudj –, mindez nem fér az én fejembe, hát inkább annak maradnék, aki vagyok …
Bogics szinte megrendült a legényke világos esze járásától.
– Buta?… Te vagy, fiam, az egyetlen okos ember ebben a fenekestül felfordult országban!

XII. fejezet

Jagika P>!

A mécses kis lángja pedig tanakodva pillogott egy darabig, aztán lobbant egyet, és elaludt.

145. oldal

2 hozzászólás
R_Kingaa>!

Elmúlnak, ezek is, mint az erdők, a felhők, a köd, melyen már átnevetett a Balaton kékje. Úr csak egy volt az öreg kövek falba rakott világában: aki szülte, összerakta és szétbontja őket, aki ott suhog felettük kérlelhetetlen, fásult egykedvűséggel, aki átlép mindenen, akit át nem lép senki, akit sem elhagyni, sem megelőzni nem lehet, aki nem kérdez, de nem is válaszol, nem nevet, de nem is sír, aki nem született, de nem is hal meg, aki végtelen és örök, s ez az úr: az Idő.

68. oldal, 7. fejezet

3 hozzászólás
Trudiz>!

A csillagok már lejjebb ereszkedtek, és túl a berken sárga világosság derengett, mintha tegnapi hamvában most kezdene parázslani a hold.

104. oldal

Mucusmoly_>!

Bogics kétszer megbotlott, az ajtót nyitva hagyta, és általában úgy viselkedett, mint akit nem három hete, csak az imént ütöttek fejbe.

BeliczaiMKata>!

– Legalább mozgunk egy kicsinység – mondta Jóska, aki, mint minden végvári vitéz, talán a lakodalmáról is elmaradt volna, de a bajvívásról nem.

95. oldal

Mariann_Czenema P>!

Allah ugyan szigorúan tiltja a borivást a híveknek, a török vitézek azonban úgy gondolták, hogy Allahnak annyi néznivalója van ezen a földön, nem valószínű, hogy éppen a látrányi rétre néz, és éppen akkor, mikor ők isznak.

17. oldal, II.fejezet

Aquarius P>!

Nyugat felé ballagott az éjszaka. Sóhajtott a nádas, mintha a lidércek ültek volna rajt eddig, és halkan kiáltott a nádirigó. A nagy nádbugák kiemelték selymes fejüket a sötétségből, és suhogni kezdtek, amint elrepült felettük szürke uszályával a virradat.

43. oldal

Szinna>!

Az öreg Máté inas kezei megálltak egy pillanatra, és a víz fölé hajolt, melynek tükrében ott volt az egész nagy, kéklő ég, habos, messze bárányfelhők, és közöttük ott álltak ő meg az unokája. Mint egy meghajolt vén fa és a gyökeréből sarjadt fiatal hajtás.

76. oldal

Mucusmoly_>!

A boltozatos, nagy szobában sok volt az árny és kevés a fény. A sarokban nyitott tűzhely parazsa sugárzott enyhén, és a zsarátnokról lágy hamufoszlányok szakadtak le, ha a szél belehuhogotta kürtőbe.


Hasonló könyvek címkék alapján

Laczkó Márta: Nádasdy Orsika
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
Jókai Mór: Bárou-l dă cîgán / A cigánybáró
Walter Scott: Ivanhoe
Madeline Miller: Akhilleusz dala
Jankó Olga: Az elmaradt tánc
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Kiersten White: And I Darken – Lada Dracul: Egy sötét lélek
Daisy Goodwin: Viktória