21 ​nap 46 csillagozás

Fekete István: 21 nap Fekete István: 21 nap

Az ​öreg pajta kívülről még a búcsúzó nap vörös lángo­lásában sem volt szép.
De belül!
Belül bizony álmodóan szép és csendes volt minden. Ezt persze nem lehetett látni, mert belül homály volt ál­landóan; de tudta ezt mindenki.
Tudták a verebek, akiknek fészke úgy buggyant ki a szalufa mellől, mint a koldustarisznya; tudták a darazsak, akik­nek nagy fészke a falhoz volt ragasztva, mint sziklához a rablólovagok vára; tudták az öngyilkos legyek és szúnyo­gok, hogy itt száz pókháló van kifeszítve, de azért úgy jaj­gattak, ha megjelent a szőrös hóhér, mintha nem tudták volna; tudták az egerek, tehát tudta a macska is, és tudta a kutya is, aki nyári délutánokon néha itt aludta ki a szol­gálat fáradalmait; tudták az átmeneti vendégek: egy-egy menyét, görény, patkány, de ezek hamarosan távoztak, mert az öreg pajtában sok minden volt ugyan, de enniva­ló alig akadt
De elsősorban tudta ezt az öreg kocsi, amely rúd nélkül és három keréken is első volt a csend és öregség… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tartalomjegyzék

>!
Szent Gellért, Budapest, 2003
70 oldal · ISBN: 9636961735
>!
Magvető, Budapest, 1965
310 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám

Enciklopédia 9


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISMP
Fekete István: 21 nap

Huszonegy nap: annyi, amennyi idő alatt kikelnek a tyúktojások.
Nagyon szép kis könyv, tavaszról, anyaságról, szomorúságról és várakozásról.
Eszembe jut egy két-három évvel ezelőtti tavasz, amikor körülnéztem a nagyszüleim kertjében, majd visszagyalogoltam a kapu felé, és akkor a húgom megkérdezte, mi a helyzet. Hát, mondom, kinyílt a krókusz, bújik kifele a nárcisz meg a jácint, rügyeznek a fák… Ja, bólint erre ő, szóval pörög az élet.
Ebben a könyvben se történik más: hetven oldalon keresztül pörög az élet. :) Kikelnek a tojások, azt' annyi. :) Már bocs, hogy így „elspoilereztem” a végét, de ha valaki erre az első három oldal után nem jön rá, az… kezdje elölről, és olvasson lassabban. :)
Ha semmi mást nem csinálna Fekete István, csak a maga sajátosan lírai-hajlékony-mulatságos stílusában elmesélné annak a bizonyos huszonegy napnak a történetét, akkor is jólesne ezt a kis könyvet, főleg így tavasszal, végigolvasni. De ő persze ennél többet tesz.

Először is a fentiekhez hozzácsapja azokat a jó kis párbeszédeit az állatok között (ahogy megszokhattuk) meg a tárgyak között is (ez annál szokatlanabb, ilyet még tőle se olvastam), amelyek nemcsak attól kitűnőek, hogy emberivé teszik azt, ami „nem-emberi”, hanem attól is, hogy egyúttal meg is hagyják azt „nem-emberinek”.
A fél gyerekkoromat érző-gondolkodó-beszélő állatokról szóló mesék töltötték ki (a másik felét lakatlan szigetek meg indiánok), és épp a minap olvastam Sun-Mi Hwangot is, de lefogadom: nincs más író, akinek az állatfigurái ennyire közel állnának ahhoz, ahogyan az állatok valóban látják a világot. Mindenki más jelképnek használja az állatokat: azért, hogy emberi érzéseket, élethelyzeteket fejezzen ki általuk. Persze Fekete István állatai is ember-arcot kapnak, nem is lehet másképp, hiszen ő is ember. ;) Mégis azt hiszem, állat-megértésben ő megy el a legmesszebb.

És akkor még valami, ami a kisregény művészi értékén emel: a háttérnek az a mélységes, szelíd, beletörődő bánata. Az udvar, amely a tavasz születésének tanúja lesz, amelyben az új élet kikel, pusztuló udvar. Öreg a gazdasszony, öregek az állatok, öregek a tárgyak, amelyek a fészekre vigyáznak, öreg a tyúk is, aki anyává lesz. Az élethez elválaszthatatlanul kapcsolódik a halál, az anyasághoz a gyász, hiszen a könyvbeli „másik” anya, a gazdasszony elvesztette a fiát. Mégis a rend, a harmónia könyve ez, amelyet olvasva az ember megbékél egy kicsit a világgal. Különösen így tavasszal.

>!
Szent Gellért, Budapest, 2003
70 oldal · ISBN: 9636961735
7 hozzászólás
>!
Trixi_Adzoa P
Fekete István: 21 nap

Hát, vagy én nem voltam hangulatban, vagy már nem rajongok Fekete Istvánért. Lehet, hogy kinőttem belőle?
Ennek ellenére jó karakterek voltak az állatok. Csak valahogy nagyon egyszerű volt.

1 hozzászólás
>!
mdmselle I
Fekete István: 21 nap

Amióta először olvastam ezt a könyvet, nem tudok úgy bemenni egy pajtába, hogy ne lenne az a kényelmetlen érzésem, hogy most rólam beszélgetnek a dolgok. Bárcsak érteném mit mondanak… szeretnék jó benyomást tenni.

19 hozzászólás
>!
negyvenketto P
Fekete István: 21 nap

Az jutott eszembe olvasás közben, hogy valami ilyesmi lehetett az is, amit [[Lucy Maud Montgomery: Anne új vizekre evez|Anne]] írt a Copp-kacsaól tetejében állva :)

>!
padamak
Fekete István: 21 nap

Az eredeti, 1965-ös kiadás négy történetéről:
21 nap: Szép megfigyeléssor és tárgytörténet a pajtabéli csendről, gondolatokról, hangokról illetve rendről, rendetlen rendezettségről – az Élet születésének, múltjának és folyamatának szeretetéről.
: Nagyon megragadó volt nemcsak az uhupár karma, hanem az életmódjuk, a lakóhelyük, a múltbanéző bölcsességük és az utódért mindent vállaló ösztöneik. Meg a vércséké. Meg a poszátáké. Meg a vadrózsáé. Meg Jancsi apjáé…
Ci-Nyi: Nekem nem tetszett az emberek ilyetén szeretetmegnyilvánulása szegény egérke felé.. De a történet, a helyszínnel, a jellemábrázolásokkal, szép.
Cönde: Ez egy nagyon jól megkomponált, a térhez/réthez ugyan kötött, de az időkön átívelő, mégis egymásbakapcsoló történet. Ha választani kell, ez tetszett legjobban.

>!
Zsannuszi_Tündérkirálylány
Fekete István: 21 nap

Fekete Istvánt azért jó olvasni, mert beszippantanak a sorok, és nem lehet közben a világra gondolni. Csodálatos!
Mindenkinek ajánlom!!!

>!
katt
Fekete István: 21 nap

Felnőtt fejjel, és ezt szó szerint értem,mindenkinek el kellene olvasnia!

>!
hmargit
Fekete István: 21 nap

Egyre jobban szeretem Fekete István könyveit.
21 nap, ennyi kell a kiscsibék kikeléséhez, mondhatnám, hogy erről szól a történet, de annyi minden más is benne van! Egy régi vidéki pajtában ott van minden, vidámság és szomorúság, élet és halál. Minden tárgynak van története, miket mesélhetnének ha a tárgyak tudnának beszélni…
Kedvenc idézeteim:
„És Juli néni olyan szeretettel nyúlt az omló, meleg földhöz, mint talán kisfia bölcsőjéhez, aki ismeretlen, puha, meleg tavaszi földben porladozik valahol, egy messzi, ismeretlen országban.”
"A nap reggeli tisztaságban lángol, és – csodálatos! – sem Juli néninek, sem Sajónak, sem Katának – nincs árnyéka.
De nem is lehet, hiszen fény van a szívükben, fény van az egész világon."

>!
gizad
Fekete István: 21 nap

A megszokott Fekete István féle léleksimogató! Az egész kis történet tulaldonképpen nem szól semmiről, és mégis úgy forgatja a szavakat, és szokás szerint megszemélyesíti az állatokat, sőt a tárgyakat is, hogy öröm olvasni. Eszembe jutatta a nyarakat a dédszüleimnél, falun. Könnyű kis hétvégi olvasmány.


Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISMP

(…) olyan szerető békesség felhőzött a bolthajtás alatt, hogy a létrát neki lehetett volna támasztani.

>!
mdmselle IP

Az eső vastagon zúdult az ijedt világra, s a kis vadrózsabokor magára hajtotta szoknyáját, vigyázva, hogy az alsószoknya a helyén maradjon, takarva a takarandókat. Ezalatt – ebben az esetben – nem combok és egyebek értendők, mert a rózsabokornak nincs semmije, amit bárki meg ne nézhetne, hanem igenis a fészek. A fészekre lapult kis poszáta, de elsősorban az öt kis tojás.

>!
Timár_Krisztina ISMP

A nap reggeli tisztaságban lángol, és – csodálatos! – sem Juli néninek, sem Sajónak, sem Katának – nincs árnyéka.
De nem is lehet, hiszen fény van a szívükben, fény van az egész világon.

(utolsó mondatok)

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP

Enyhe szél ténfereg, minden ok és cél nélkül. A szántások, vetések, rétek zsendülő illatát összekeveri a kertével, a szérűskert korhadó szalmaszagával, a föld meleg párájával, a bokrok alatt megsüppedt levelek lélegzésével, a rügyek és bimbók édes, ragacsos mézszagával… keveri és hordja, hogy minden illatban minden más illat is benne van, és együtt olyan, mintha a tavasznak egyetlen óriás kelyhű virága illatozna a mélyben, a magasban, valahol szétszórva az egész világon.

>!
Timár_Krisztina ISMP

Pedig még nem is esett az eső, csak a szél őrjöngött, a fák jajgattak bimbóikat féltve, a szalmakazal borzolódott fel, és egy fazék gurigázott valahol az udvaron kolompolva, a szélgyerekek nagy mulatságára.

>!
Timár_Krisztina ISMP

Sajó ezek után farkcsóválva távozott, de az ajtószárfát, lábát felemelve, üdvözölte.

>!
Timár_Krisztina ISMP

– Igazad van – billegette fülét a kutya. – Az ember még engem is nehezen ért meg. Nem megszólásból mondom, mert szeretem a gazdám, de az ember általában nagyon nehéz felfogású.
– Amíg nem iszik! – dörmögött a hordó, mert egy kis szél indult el odakint, és behuhogott a nyíláson.

>!
Trixi_Adzoa P

Az alkohol csak a mértéktelen ember gyomrában csinál rendetlenséget és bolondságot a fejében.

42. oldal (Magvető, 1965)

>!
padamak

A bagolynál – de a többi madaraknál és vadaknál is – az élet maga a törvény. A törvényenkívüliség: gyengeség és pusztulás.

87. oldal - Hú (Magvető Kiadó, Budapest, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: élet · törvény
>!
padamak

Amúgy szép, őszi idő volt. Hajnalban született egy kis dér, de amikor a nap kibontakozott hajnali pufók vörösességéből, szinte nyári meleget ragyogott a világra, amelytől elolvadt a dér, s az elnehezült szőlő-, dió-, meggyfa levelek egymás után szállingóztak le a földre.

186. oldal - Ci-Nyi (Magvető Kiadó, Budapest, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: ősz

Hasonló könyvek címkék alapján

Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Oravecz Imre: 1972. szeptember
Babits Mihály: A gólyakalifa
Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása
Ady Endre: Ady Endre összes prózai művei
Móricz Zsigmond: Árvácska
Weöres Sándor: Egybegyűjtött prózai írások
Ady Endre: Tíz forint vőlegénye
Ady Endre: Művészeti írások
Gelléri Andor Endre: Ezüstből gyúrt kenyér