21 ​nap 51 csillagozás

Fekete István: 21 nap Fekete István: 21 nap

Az ​öreg pajta kívülről még a búcsúzó nap vörös lángo­lásában sem volt szép.
De belül!
Belül bizony álmodóan szép és csendes volt minden. Ezt persze nem lehetett látni, mert belül homály volt ál­landóan; de tudta ezt mindenki.
Tudták a verebek, akiknek fészke úgy buggyant ki a szalufa mellől, mint a koldustarisznya; tudták a darazsak, akik­nek nagy fészke a falhoz volt ragasztva, mint sziklához a rablólovagok vára; tudták az öngyilkos legyek és szúnyo­gok, hogy itt száz pókháló van kifeszítve, de azért úgy jaj­gattak, ha megjelent a szőrös hóhér, mintha nem tudták volna; tudták az egerek, tehát tudta a macska is, és tudta a kutya is, aki nyári délutánokon néha itt aludta ki a szol­gálat fáradalmait; tudták az átmeneti vendégek: egy-egy menyét, görény, patkány, de ezek hamarosan távoztak, mert az öreg pajtában sok minden volt ugyan, de enniva­ló alig akadt
De elsősorban tudta ezt az öreg kocsi, amely rúd nélkül és három keréken is első volt a csend és öregség… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tartalomjegyzék

>!
Szent Gellért, Budapest, 2003
70 oldal · ISBN: 9636961735
>!
Magvető, Budapest, 1965
310 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám

Enciklopédia 9


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISMP
Fekete István: 21 nap

Huszonegy nap: annyi, amennyi idő alatt kikelnek a tyúktojások.
Nagyon szép kis könyv, tavaszról, anyaságról, szomorúságról és várakozásról.
Eszembe jut egy két-három évvel ezelőtti tavasz, amikor körülnéztem a nagyszüleim kertjében, majd visszagyalogoltam a kapu felé, és akkor a húgom megkérdezte, mi a helyzet. Hát, mondom, kinyílt a krókusz, bújik kifele a nárcisz meg a jácint, rügyeznek a fák… Ja, bólint erre ő, szóval pörög az élet.
Ebben a könyvben se történik más: hetven oldalon keresztül pörög az élet. :) Kikelnek a tojások, azt' annyi. :) Már bocs, hogy így „elspoilereztem” a végét, de ha valaki erre az első három oldal után nem jön rá, az… kezdje elölről, és olvasson lassabban. :)
Ha semmi mást nem csinálna Fekete István, csak a maga sajátosan lírai-hajlékony-mulatságos stílusában elmesélné annak a bizonyos huszonegy napnak a történetét, akkor is jólesne ezt a kis könyvet, főleg így tavasszal, végigolvasni. De ő persze ennél többet tesz.

Először is a fentiekhez hozzácsapja azokat a jó kis párbeszédeit az állatok között (ahogy megszokhattuk) meg a tárgyak között is (ez annál szokatlanabb, ilyet még tőle se olvastam), amelyek nemcsak attól kitűnőek, hogy emberivé teszik azt, ami „nem-emberi”, hanem attól is, hogy egyúttal meg is hagyják azt „nem-emberinek”.
A fél gyerekkoromat érző-gondolkodó-beszélő állatokról szóló mesék töltötték ki (a másik felét lakatlan szigetek meg indiánok), és épp a minap olvastam Sun-Mi Hwangot is, de lefogadom: nincs más író, akinek az állatfigurái ennyire közel állnának ahhoz, ahogyan az állatok valóban látják a világot. Mindenki más jelképnek használja az állatokat: azért, hogy emberi érzéseket, élethelyzeteket fejezzen ki általuk. Persze Fekete István állatai is ember-arcot kapnak, nem is lehet másképp, hiszen ő is ember. ;) Mégis azt hiszem, állat-megértésben ő megy el a legmesszebb.

És akkor még valami, ami a kisregény művészi értékén emel: a háttérnek az a mélységes, szelíd, beletörődő bánata. Az udvar, amely a tavasz születésének tanúja lesz, amelyben az új élet kikel, pusztuló udvar. Öreg a gazdasszony, öregek az állatok, öregek a tárgyak, amelyek a fészekre vigyáznak, öreg a tyúk is, aki anyává lesz. Az élethez elválaszthatatlanul kapcsolódik a halál, az anyasághoz a gyász, hiszen a könyvbeli „másik” anya, a gazdasszony elvesztette a fiát. Mégis a rend, a harmónia könyve ez, amelyet olvasva az ember megbékél egy kicsit a világgal. Különösen így tavasszal.

>!
Szent Gellért, Budapest, 2003
70 oldal · ISBN: 9636961735
7 hozzászólás
>!
Trixi_Adzoa P
Fekete István: 21 nap

Hát, vagy én nem voltam hangulatban, vagy már nem rajongok Fekete Istvánért. Lehet, hogy kinőttem belőle?
Ennek ellenére jó karakterek voltak az állatok. Csak valahogy nagyon egyszerű volt.

1 hozzászólás
>!
ervinke73
Fekete István: 21 nap

Fekete István utánozhatatlan módon képes megjeleníteni mindent, ami fontos. Minden fontosat, amit kezdünk elveszíteni. Ez a veszteség lesz a végzetünk.

>!
mdmselle IP
Fekete István: 21 nap

Amióta először olvastam ezt a könyvet, nem tudok úgy bemenni egy pajtába, hogy ne lenne az a kényelmetlen érzésem, hogy most rólam beszélgetnek a dolgok. Bárcsak érteném mit mondanak… szeretnék jó benyomást tenni.

19 hozzászólás
>!
Ildikó_Nagy_2 P
Fekete István: 21 nap

Ahogy Fekete István erről a 21 napról ír, úgy érzem, hogy ott vagyok a pajtába és látom, hallom az állatokat, érzem a szagokat. De jó is lenne! Rövid, könnyed kis olvasmány még is annyi minden benne van! Polcon maradós, még biztos, hogy újraolvasom!

>!
negyvenketto P
Fekete István: 21 nap

Az jutott eszembe olvasás közben, hogy valami ilyesmi lehetett az is, amit [[Lucy Maud Montgomery: Anne új vizekre evez|Anne]] írt a Copp-kacsaól tetejében állva :)

>!
padamak
Fekete István: 21 nap

Az eredeti, 1965-ös kiadás négy történetéről:
21 nap: Szép megfigyeléssor és tárgytörténet a pajtabéli csendről, gondolatokról, hangokról illetve rendről, rendetlen rendezettségről – az Élet születésének, múltjának és folyamatának szeretetéről.
: Nagyon megragadó volt nemcsak az uhupár karma, hanem az életmódjuk, a lakóhelyük, a múltbanéző bölcsességük és az utódért mindent vállaló ösztöneik. Meg a vércséké. Meg a poszátáké. Meg a vadrózsáé. Meg Jancsi apjáé…
Ci-Nyi: Nekem nem tetszett az emberek ilyetén szeretetmegnyilvánulása szegény egérke felé.. De a történet, a helyszínnel, a jellemábrázolásokkal, szép.
Cönde: Ez egy nagyon jól megkomponált, a térhez/réthez ugyan kötött, de az időkön átívelő, mégis egymásbakapcsoló történet. Ha választani kell, ez tetszett legjobban.

>!
Zsannuszi_Tündérkirálylány
Fekete István: 21 nap

Fekete Istvánt azért jó olvasni, mert beszippantanak a sorok, és nem lehet közben a világra gondolni. Csodálatos!
Mindenkinek ajánlom!!!

>!
Ági_Marton
Fekete István: 21 nap

Nagyon jó kis gyűjtemény ismét! Az állatok és tárgyak párbeszéde szívet melengető. Az öregasszony állataihoz való viszonyulása nagyon szimpatikus, de hát szomorú, hogy nincs is neki senkije rajtuk kívűl. A Ci-Nyí c. történet nagyon kedves, ahogy az egérke barátkozik az emberekkel, és az öregek megszeretik, sőt várják, mikor bukkan fel mellettük, amikor borozgatnak a présházban. A karakterek is nagyon jók ebben a történetben. Hát Mariska fondorlatos cselszövése nem jött össze…
A Cönde c. történet is érdekes, és szomorú illetve kicsit borzongató is Vera esetével.


Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISMP

(…) olyan szerető békesség felhőzött a bolthajtás alatt, hogy a létrát neki lehetett volna támasztani.

>!
mdmselle IP

Az eső vastagon zúdult az ijedt világra, s a kis vadrózsabokor magára hajtotta szoknyáját, vigyázva, hogy az alsószoknya a helyén maradjon, takarva a takarandókat. Ezalatt – ebben az esetben – nem combok és egyebek értendők, mert a rózsabokornak nincs semmije, amit bárki meg ne nézhetne, hanem igenis a fészek. A fészekre lapult kis poszáta, de elsősorban az öt kis tojás.

>!
Timár_Krisztina ISMP

A nap reggeli tisztaságban lángol, és – csodálatos! – sem Juli néninek, sem Sajónak, sem Katának – nincs árnyéka.
De nem is lehet, hiszen fény van a szívükben, fény van az egész világon.

(utolsó mondatok)

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP

Enyhe szél ténfereg, minden ok és cél nélkül. A szántások, vetések, rétek zsendülő illatát összekeveri a kertével, a szérűskert korhadó szalmaszagával, a föld meleg párájával, a bokrok alatt megsüppedt levelek lélegzésével, a rügyek és bimbók édes, ragacsos mézszagával… keveri és hordja, hogy minden illatban minden más illat is benne van, és együtt olyan, mintha a tavasznak egyetlen óriás kelyhű virága illatozna a mélyben, a magasban, valahol szétszórva az egész világon.

>!
Timár_Krisztina ISMP

Pedig még nem is esett az eső, csak a szél őrjöngött, a fák jajgattak bimbóikat féltve, a szalmakazal borzolódott fel, és egy fazék gurigázott valahol az udvaron kolompolva, a szélgyerekek nagy mulatságára.

>!
Timár_Krisztina ISMP

Sajó ezek után farkcsóválva távozott, de az ajtószárfát, lábát felemelve, üdvözölte.

>!
Timár_Krisztina ISMP

– Igazad van – billegette fülét a kutya. – Az ember még engem is nehezen ért meg. Nem megszólásból mondom, mert szeretem a gazdám, de az ember általában nagyon nehéz felfogású.
– Amíg nem iszik! – dörmögött a hordó, mert egy kis szél indult el odakint, és behuhogott a nyíláson.

>!
Trixi_Adzoa P

Az alkohol csak a mértéktelen ember gyomrában csinál rendetlenséget és bolondságot a fejében.

42. oldal (Magvető, 1965)

>!
padamak

A bagolynál – de a többi madaraknál és vadaknál is – az élet maga a törvény. A törvényenkívüliség: gyengeség és pusztulás.

87. oldal - Hú (Magvető Kiadó, Budapest, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: élet · törvény
>!
padamak

Amúgy szép, őszi idő volt. Hajnalban született egy kis dér, de amikor a nap kibontakozott hajnali pufók vörösességéből, szinte nyári meleget ragyogott a világra, amelytől elolvadt a dér, s az elnehezült szőlő-, dió-, meggyfa levelek egymás után szállingóztak le a földre.

186. oldal - Ci-Nyi (Magvető Kiadó, Budapest, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: ősz

Hasonló könyvek címkék alapján

Mia Couto: Az oroszlán vallomása
Oravecz Imre: 1972. szeptember
Babits Mihály: A gólyakalifa
Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása
Ady Endre: Ady Endre összes prózai művei
Móricz Zsigmond: Árvácska
Weöres Sándor: Egybegyűjtött prózai írások
Ady Endre: Tíz forint vőlegénye
Ady Endre: Művészeti írások
Gelléri Andor Endre: Ezüstből gyúrt kenyér