A ​kék sziget 39 csillagozás

Szimmaren
Fekete Gyula: A kék sziget Fekete Gyula: A kék sziget Fekete Gyula: A kék sziget

A nagy óceánon van egy kis sziget: Szimmaren. Gondolatban sokan meglátogatták már ezt a szigetet, s nem volt egészen idegen annak a három magyar fiúnak sem, aki 1944 őszén eltűnt Budapestről, és ezzel a könyvvel most a Kék szigetről üzen. Nem a technika Szimmaren varázsa, ennél sokszorta izgalmasabb, hogy – szerencsés körülmények folytán – már azt is megvalósították, amin az emberiség egy része csak a közelmúltban kezdett el dolgozni, nagyobbik része pedig még ma is csak ábrándozik róla: az új társadalmat.
Milyen ez a sziget, milyen a város? Milyen a szimmareniek köznapi élete? Milyen a munka, a családi élet, a szórakozás? Milyen az ifjúság, a szerelem? Hogyan tartják szemmel a legközelebbi ember lakta bolygót, és hogyan avatkoznak bele – éppen a három jövevény találmányának a segítségével – a bolygólakók történelmébe? Sófőző Zsiga, a Kék szigetre vetődött magyar fiú ezekre a kérdésekre is választ ad az olvasónak.

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976
454 oldal · ISBN: 9632111222
>!
Móra, Budapest, 1961
424 oldal · Illusztrálta: Benkő Sándor
>!
Móra, Budapest, 1959
424 oldal · Illusztrálta: Benkő Sándor

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Stephanie_Ford_és_Városi_Emese IP>!
Fekete Gyula: A kék sziget

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Kamaszkoromban nagyon nagy kedvenc volt, szinte etalon az Oxygéniával egyetemben, most pedig…
Más rendszerből más szemmel sikerült elolvasnom, és bár voltak benne olyan részek, amikkel ma is egyetértek (részek? sorok), azért mégis csak zavaró volt az a nyíltan áradó szocializmus-idill. Pali helyében én biztosan nem váltam volna bűnbánóvá, és Zsiga sem lettem volna. Nyilván az ember megérti, hogy aki utoljára jött, az alkalmazkodjon, a sok lekezelő magyarázat viszont eléggé taszított.
Az egész regényre jellemző ez a statisztikai zsebkönyvszerű felsorolás, és ha régen a matematika könyveim lettek volna ennyire sulykolóak, ma valószínűleg egyetemi matematikus lennék. De nem lettem, ahogy szocialista emberré sem sikerült soha válnom. És ezután sem leszek az…

aliggaz>!
Fekete Gyula: A kék sziget

Fekete Gyulát olvasni ékmény.
A világ a világban sztori pedig még nagyobb élmény. Összefoglalva: 5 csillag.

Beau_De_Noir>!
Fekete Gyula: A kék sziget

„Tudományos-fantasztikus írásai közül az első A Kék sziget, 1959-ben jelent meg, hogy kedves és emlékezetes olvasmánya legyen fiataloknak és öregeknek. A Kék sziget a klasszikus utópiák hagyományos, jól kidolgozott elemeiből építkezik, s talán azért, hogy új gondolatait, új eszméit könnyebben elfogadja az olvasó, vagy talán azért, mert a hagyományos utópia is az írókra nehezedő gondok nyomása alatt született, álmokból és ábrándokból. Szimmaren Kék szigete, amelynek lakói az ész és tudomány segítségével megvalósították a harmonikus, konfliktusmentes, csak külső erőkkel szemben álló társadalmat, ott helyezkedik el valahol Nova Atlantisz, Erewhon vagy New Harmony mellett, a seholsincs-országok szomszédságában. A különbség talán csak annyi, hogy Fekete regényének filozofikus tartalmát színes, izgalmas kalandok sorozata és váratlan fordulatokban bővelkedő cselekmény teszi vonzóvá.
(…)
Fekete Gyula háromszor kapott József Attila-díjat. Tudományos-fantasztikus könyveiért a szocialista országok science fiction íróinak második, poznani konferenciáján a nemzetközi zsűri különdíjával tüntették ki.”
Kuczka Péter

Suhi>!
Fekete Gyula: A kék sziget

A maga idejében remek volt! Túllépett rajta az idő és a politika. Főleg ez utóbbi, de a regény attól jó!

Mefret>!
Fekete Gyula: A kék sziget

Remek könyv! Álom csupán, de attól még az elképzelés nagyszerű!

metahari P>!
Fekete Gyula: A kék sziget

nagyon sokszor olvastam kamaszkorom nyarain és közben is, különösen emlékszem a különösségére

String>!
Fekete Gyula: A kék sziget

Létezhet-e valahol a Földön egy olyan társadalom, ahol alapvetőnek számítanak az emberek élhető életkörülményeinek a biztosítása? Ahol nem ismeri a társadalom a háború és az erőszak fogalmát, az erkölcs és tudás, a tudni- és a tenni akarás a társadalom javára mindenek felett áll? Egy igazi utópisztikus világ részese lehet a kedves olvasó Szimmaren szigetére utazva. Főszereplőink akár valóságosak is lehetnének, mindegyikük kivétel nélkül a hatvanas évekbeli munkásosztályból származik, akikért egy a zsarnokság elől a szigetre menekítik őket, ahol számukra eddig ismeretlen világ tárul a szemük elé. A könyv elolvasása után mindenki egy ilyen világban szeretne élni.


Népszerű idézetek

imma P>!

A szokás lényege az, hogy akik valami okból összeszólalkoznak, a kilencedik napon – ugyanazon a helyen, ugyanabban az órában – találkozniuk kell. Ez a találkozás egyben a megbékélést is jelenti, vagyis az indulatok elsimítását, a lázongó szenvedélyek elcsitítását. Ne értse félre az olvasó: a véleménykülönbség továbbra is fennmaradhat, s a szándékok különbsége, sőt ellentéte is. Immár higgadtan és meggondoltan vitatkozhatnak róla, de a haragoskodást s a gyűlölködést emberhez méltatlan érzésnek könyvelik el a szimmareniek, és semmivel sem jobb a véleményük róla, mint például a megrögzött iszákosságról.

337. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kibékülés
Creusa>!

… ahogy egy cseppnyi víztől a szomjazót még kínosabban gyötri a szomjúság, mint ahogy a pincébe zárt virágot a réseken beszűrendő fény ki nem elégítheti…

217. oldal

majoros P>!

Mert nincs nagyobb hatalom az elfojthatatlan igaz szónál, a béke és az élet igazánál.

Creusa>!

– Őrült – legyintett a százados.
– Megőrült, aztán kirakták valami hajóról.
– Vagy előbb kirakták és utána őrült bele.

132

Creusa>!

… a tavasz illúziójában élek, s a józan észnek úgy kellett visszarángatnia képzeletemet a hűvös, ködös, lucskos őszi valóságba…

179. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bernhard Kellermann: Az alagút
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba
Jókai Mór: A jövő század regénye
Raana Raas: Az ogfák vöröse
Robin O'Wrightly: Tonio & Leona
Ludvík Souček: A vak madarak titka
Bakos Péter: Tudattestek
Robert Merle: Malevil
Stephen King: Végítélet
Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság