Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért 7 csillagozás

Ausztria-Magyarország szétrombolása
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért

A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Circus Maximus Atlantisz

>!
Atlantisz / Minerva, Budapest, 1997
442 oldal · ISBN: 9637978879 · Fordította: Jászay Gabriella, Körmendy Marianna
>!
Atlantisz / Minerva, Budapest, 1990
432 oldal · ISBN: 9632235045

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Adriaticum>!
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Nagyon fárasztó olvasmány volt, pedig a téma nagyon érdekel. De nekem talán túl tömény és szerteágazó volt helyenként. Nem minden szál követéséhez volt energiám. Ettől függetlenül sokat tanultam belőle. Érdekes volt megismerni sok összefüggést, Benes és Masaryk szerepét, a háttérben tevékenykedő többi figura portréját (Szeps Moritz 242-244.). Módszertanilag is tanulságos volt, bár valóban kissé túl terjengős esszé inkább, mint monográfia. A befejezés kedvesen optimista a Szovjetúnió széthullásának, a rendszerváltásnak hajnalán – hát mi már látjuk mire jutottunk az elmúlt 25 évben:D
És különösen érdekes volt látni egy ilyen okos ember, Fejtő Ferenc gondolkodását, világfelfogását. Az ő alakja a 20. századi ember tökéletes megtestesülése – szakmai-egyéni nosztalgiával a még hozzá közeli Monarchia kora iránt. Mi már ezen túl vagyunk, egy új nemzedék, aki most ebből a könyvből is látja, honnan jön, mire épült.
Különösen érdekes volt a Zárszó, és a két lezáró dokumentum:
XII. Sem Prága, sem Pest nem pótolhatja Bécset, XIII. Benes felelősségéről.

Csabi P>!
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány, ha egyetért az ember a szerző alapvetésével, ha nem. Néha ezért elveszik az ember a sűrűn röpködő nevek és intrikák labirintusában, de a lényeg mindig érthető.
Jó kérdés, hogy mi lett volna, ha nem osztják fel a Monarchiát 1918 után, valóban együtt maradt volna, vagy később így is úgy is szétvetette volna a nemzetiségek ellentéte? Valószínűleg igen, a könyv születése utáni események (Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesése) is ezt igazolják. Ha nincs egy hatalom, ami összetartsa ezeket a népeket, akkor rögtön egymásnak esnek.

vargarockzsolt>!
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Fejtő könyve inkább nagyranőtt esszé, mint monográfia, vitatható, de szórakoztató.

Katherine_Grey>!
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Vitatkozom a könyvvel olvasás közben, de nagyon élvezem. Átfogó, érdekes, alapos, ironikus – olvasásra érdemes.
Nem biztos, hogy így, hogy ezért, és hogy csakis ilyen következményekkel bomlott fel a Monarchia, de akit érdekel a téma, annak mindenképp érdemes ismernie ezt a kötetet.


Népszerű idézetek

Csabi P>!

Érezhető, hogy Poincaré és Szazonov ezt mondta egymásnak: „Nem az a fontos, hogy elkerüljük a háborút, hanem az, hogy úgy tűnjék, mintha mindent elkövettünk volna, hogy elkerüljük.”

358. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Kapcsolódó szócikkek: háború
Adriaticum>!

Belső idézet: „A magyar uralkodó osztály belső és külső privilégiumaihoz való magakacs ragaszkodása szerepet játszott a Monarchia felbomlásában”

152. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Csabi P>!

Ha a történelem egyszer elindul egy úton, semmi sem állíthatja meg, és egy sorsdöntő esemény miatt érzett sajnálkozás vagy nosztalgia nem térítheti vissza a régi útra. Semmi értelme sincs vitatkozni a halottakkal, felelőtlenséggel vádolni az egyiket, az előrelátás hiányával a másikat. A történész nevetségessé válna, ha azt hajtogatná, szeretné, ha a történelem másik utat választott volna, ebben az esetben a föderalista, és nem a nacionalista utat. Be kell érnie azzal, hogy a lehetőségek határain belül objektíven mutassa be egy adott helyzet előzményeit, kialakulást, illetve végkifejletét, számba véve mindazokat a rövid- és hosszútávú következményeket, amelyekkel nekünk, európaiaknak kell szembenéznünk, akik végsősoron felelősek vagyunk a jövőnkért – ha már a múltunk ellen semmit sem tehetünk.

360. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Adriaticum>!

Később beszélünk majd a trónörökös, Ferenc Ferdinánd terveiről, aki türelmetlenül várta, hogy az egyre passzívabb Ferenc József örökébe léphessen, és rendbe hozhassa a birodalom ügyeit. F F, tudatában lévén a Monarchia sebezhetőségének, egyfelől óvatos külpolitikát javasolt, mely ellene van minden kalandnak és provokációnak, másfelől Németországtól kevésbé függő vonalvezetést. Az 1914. június 28-i tragédia véget vetett életének és terveinek. Ferenc József, aki már olyan koros volt, hogy szinte érzéketlenné vált a sors csapásaival szemben – a fia öngyilkos lett, vagy olyan módon „megöngyilkolták”, ahogy később Redl ezredest –, a szarajevói tragédia hallatán ezt mondta: „Az élet semmitől sem kímélt meg.”

53-54. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Adriaticum>!

Augusztus 4-én Európa már hadban állt. Némi késéssel belépett a 20. századba, Európa hanyatlásának és felosztásának a századába.

57. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Adriaticum>!

… mióta Károly a politikai vétségek miatt elitéltek számára amnesztiát hirdetett, és az alkotmányreformot célzó első intézkedéseivel megtette az első lépéseket a Monarchia szövetséggé alakítása felé. „Még néhány ilyen lépés – mondta Masaryk barátainak –, és el vagyunk veszve”

288. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Adriaticum>!

De a budapesti parlament makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetségi forma helyett a dualista rendszert tartsák fenn, a szövetségesek pedig lezártnak tekintették az ügyet. Wilson végül túlhaladottnak nyílvánította a tizennégy pontot, Masaryk és Benes győzött.

350. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Richard_the1st>!

Boni de Castellane, aki Poincaré megbízásából nyomozott, arra a meggyőződésre jutott, hogy a gyilkos összeesküvés (a szarajevói merénylet) igazi szervezője Hartwig volt, Izvolszkij embere, aki a pánszláv tábor felbújtására, a cár tudta nélkül járt el.

367. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása

Adriaticum>!

Megértjük Benest, amikor azt mondja, ez a lelkiismereti tusa, amely akár kompromisszumos békével végződhetett volna, „rettenetes volt” számára

350. oldal

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria-Magyarország szétrombolása


Hasonló könyvek címkék alapján

Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik
Thassy Jenő: Veszélyes vidék
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921
Vécsey Aurél: Magyar tragédia – A trianoni békediktátum
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó / Örökösök
Csere Péter: Parancs nélkül is
Zeidler Miklós: Trianon