Nápolyi ​vakáció (Ladányi Niki 2.) 78 csillagozás

Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ladányi ​Niki, a fiatal oknyomozó újságírónő élete nagy sztoriját egy hidegvérű bűnözőnek köszönheti, akit sikeresen rács mögé juttatott. Verbovszky azonban nem felejt, és miután megszökik a zárkából, elindul, hogy bosszút álljon a lányon. Niki éppen forró nyomon van, Magyarországról kicsempészett kutyák után nyomoz Nápolyban, ahová kivételesen az édesanyját is magával viszi. A lány anyja találkozik ifjúkori szerelmével, Alessandróval, és a megkésett randevú az egykori szabóval – ma már sikeres olasz divatház-tulajdonossal – mindkettőjük számára többet jelent a múlt utáni vágyakozásnál. Alessandro fia, Giacomo pedig Niki iránt érez egyre erősebb vonzalmat, de a sarkukban lévő bűnöző, Niki lezáratlan szerelme Andrással, a pesti nyomozóval és a nagymama váratlan és veszélyes küldetése olyan fordulatot hoz a nápolyi vakációba, ami talán örökre megváltoztatja a két család életét…
Vajon újra lehet kezdeni egy kapcsolatot harminc év után? Öröklődik-e a szerelem anyáról lányára?… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Erawan, Budapest, 2013
428 oldal · ISBN: 9789638982759
>!
Erawan, Budapest, 2013
600 oldal · ISBN: 9789638982742

Enciklopédia 3


Kedvencelte 7

Most olvassa 9

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nettikeee P>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Nagyon izgalmas volt, ahogy a szálak jobra meg balra futottak, és ahogy a végén találkoztak. Végig izgultam Nikiért meg az olasz fasziért, meg az anyuci régi-új románcának is.
Kár, hogy csak így két részletben tudtam elolvasni, mert megfogott, és jó volt lapozni, és izgulni. Mert izgultam. Hogyy most akkor mi van Verbovszky-val és hogyan kapcsolódik ő a családhoz és mégis ki kinek a kicsodája. Nagyon durván össze lett szőve, szépen felépített történet.
Teljesen mást vártam, még sosem olvastam Fejős Évát, és igazán pozitívan csalódtam. :)

tündérrózsa>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

A tavalyi megjelenés óta most jutottam el odáig, hogy végre a kezembe vegyem ezt a könyvet is. Vártam már, mert ebben a történetben a Karibi nyárból megismert Ladányi Niki a főszereplő. Annak a könyvnek az elején még elég ellenszenves volt, de a végére már kíváncsi lettem, hogyan alakul a további sorsa, így örültem, hogy a Nápolyi vakációnak ő lett (az egyik) főszereplője. Vártam már, mert éreztem/tudtam, hogy Verbovszky története sem ért még véget. Vártam már, mert olvasni akartam még Andrásról, Rolandról… végül utóbbiról semmi új nem derül ki, de azt hiszem, ezt már nem is bánom. Kedvenc szereplőm, talán nem árulok el nagy titkot, Niki nagyanyja lett. :) Jókat nevetgéltem rajta, csípem az öreglányt.
Szeretem, hogy Éva mostanában belesző egy-két krimiszálat is a történeteibe, én szívesen látnék még egy kicsivel többet is ezekből. Sajnálom, hogy a kutya-téma nem lett jobban kifejtve, bár nem tudom, hova lehetett volna még besuvasztani azt a dolgot is. :)
Tetszett a Dinnyefüzet, viszont azt hiszem, én más betűtípust használtam volna, hogy kicsit kiemelkedjen a történetből (de ez legyen a legkevesebb). Giacomo-t és apját is megkedveltem, legszívesebben most rögtön indulnék Nápolyba, Positanoba, Caprira… egyszer mindenképpen eljutok oda (is).
Bár néhol elég kiszámítható, hogy mi fog történni, a végén mégis egy olyan fordulat van, amire nem gondoltam. Persze, így utólag azt mondom, „igen, számíthattam volna erre”, de viszonylag későn jöttem rá az összefüggésekre.
Amit viszont negatívumként említenék, az a cipő. Kicsit soknak tartottam a leírásokat, hogy ki, mikor, milyen cipőt vesz fel. Röviden összefoglalva kicsit kevesebb cipőt és több krimit szívesen látnék. :D
Remélem, hamarosan újra találkozhatunk Ilona nagyival és az ő lila kalapjával. :))

altagi P>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Ez volt az első Fejős Éva könyv, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó.
Kontra: A történetben nekem túl sok volt a véletlen, ahogyan végül összefutnak a szálak, az egy 134 fő lakosságú helységben sem valószínűen történik, nemhogy fél Európát átszelve… :)
Pro: De, ha nem kukacoskodom ilyesmivel, akkor ez egy nagyon király kis regény. Ahogyan olvastam, a hősökkel együtt sétáltam Nápoly utcáin, néztem a csatornát az ablakomból Velencén, izgultam Nikiért, Lauráért, Líviáért, viszketősen utáltam Laura férjét és alig vártam, hogy András elkapja Verbovszkyt (micsoda hülye egy név…)

monalisa>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Juhéé, én lehetek az első, aki értékelést ír róla! :D Szóval, nagyon tetszett, tipikusan Fejős Évás volt – méghozzá a jobbak közül. Kedves karakterek, kiszámítható – ámde szórakoztató – történet (1-2 meglepő csavarral, némi akcióval), és CSODÁLATOS helyszínek! Már a Napsütötte Toszkána óta álmodozom róla, hogy egyszer elmegyek Positano-ba – és nagyot dobbant a szívem, mikor az első lapok után kiderült, hogy ez lesz az egyik helyszín – pedig „csak” Nápolyra számítottam… :)) Most még inkább elvarázsolt a hely – és az is, amit a könyv végi interjúban ír róla Fejős Éva, hogy mivel kezdte ott a reggeleit… ;) Szóval, nagyon tetszett a könyv, rendesen kiugrasztott az esős (ma már havas) novemberi hétköznapokból. És az fogalmazódott meg bennem, ha máshogy nem megy, akkor akár „Térden állva jövök hozzád”, Positano! :D

Manoli>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Újraolvasásra is marad a 4 és fél csillag. Fejős Évának, véleményem szerint, ez az egyik legjobb könyve. Mindenből annyi amennyi kell: egy kis nyomozás, egy kis újságírás, egy kis szerelem, egy kis krimi, egy kis izgalom, utazás, tenger és egy csipet humor.
Talpraesett főszereplő, gáláns nyomozó és hát a nagyi. Turbó nagyi, fegyverrel. Szuper. Továbbá, bundáskenyér, rumos teával, hát ilyet is csak magyar író könyvében olvasni.

Gombos_Niki>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Még csak mostanában kezdtem el Fejős Éva könyveit olvasni. Sok volt a negatív kritika. Ezektől függetlenül nekem tetszenek ezek a történetek. Néha kell egy kissé könnyedebb könyv. Ezek a történetek nem csöpögnek a romantikától, nincs oldalakon keresztül ecsetelt szexuális együttlét, nincs véres gyilkosság, és sehol egy vámpír. Teljesen hétköznapinak tűnő olvasmány, amiben mégiscsak van egy kis plusz.
Imádtam, ahogy az olasz falvakat, városokat leírta, a ruhák, az ételek… tényleg kicsit úgy éreztem, mintha én is ott lennék.
A végén kicsit szappanoperásra sikerült a Verbovszky-András családi kötelék, de ennyi bőven belefér szerintem.
A Nagyin meg egyszerűen behaltam! Kissé eltúlzottnak láttam a karaktert, de a való életbe teljesen beilleszthető! :)
Mostantól elkezdem begyűjteni az összes Fejős Éva könyvet, mert kíváncsi lettem! :)

zsofi_f>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Mindig öröm Fejős Éva regényt olvasni. Egy kis romantika, határozottság , krimi. Most értettem meg Nikit igazán. Jobb néha hátra lépni egyet, talán észre vesszük azt, amit eddig nem. Ha pedig véget ér valami… Jön helyette jobb. Imádtam a külföldi- magyar szerelmet. Laura…Ledöbbentem. András. Khm. Néha azt gondoltam a rossz oldalon áll. Verbovszky… Egy megszállott. A végére hagytam a kedvencem. A Nagyi. Zseniális. Köszönöm az élményt. :)

Tomor_István>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Azt még nem sikerült eldönteni magamban, hogyan viszonyuljak ahhoz a tényhez, hogy feltehetően én vagyok az első férfi, aki a chick lit műfaj magyar nagyasszonyának egy minden szépirodalmi értéket nélkülöző könyvét elolvassa (és még élvezi is), de hogy így történt, azt nem bántam meg.

A cselekmény egészen egyszerű, könnyen követhető és pár közepesen gyenge fordulattól eltekintve nem igazán tartogat meglepetéseket. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a történet egészen olvasmányos, humoros és helyenként némi izgalom is színesíti. A teljes képet látva az az érzésem, hogy Fejős Éva talán sokkal nagyobbat alkothatott volna, ha egy kicsit merészebb a problémák kezelésében, és nem az egyszerű, ámde biztonságos utat választja a konfliktusok, kérdések és nehéz helyzetek rendezésére.

A szereplők egészen jól megrajzoltak, humorosan ábrázoltak, bár azt nem tudom, természetes-e, hogy még a bűnözőnek is szorítottam, és bíztam benne, hogy jó vége lesz az ő „karrierjének” is.

Ajánlom mindenkinek, aki egy leheletnyi krimivel, kutyamentéssel, sok-sok visszaemlékezéssel, magánnyomozással és vázába pisiléssel megfűszerezett könnyű történetre vágyik.

marilyn_marilyn P>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

Ez volt a harmadik könyv, amit olvastam az írónőtől, de már tudom, hogy lesz több is.
Nagyon tetszett a több szálon futó cselekmény, amely jól megbonyolította a dolgokat. Persze a végére minden kiderült és egyáltalán nem számítottam egy-egy fordulatra, de ez így volt tökéletes.
A nagyi haláli egy teremtés! Nem lehet mellette unatkozni.

Zabothegyező I>!
Fejős Éva: Nápolyi vakáció

A Most kezdődik után követelte a szervezetem, hogy egy újabb Erawan-krimihez nyúljak, így mindjárt ez a közel 600 oldalas példány került sorra. Elképesztően szórakoztató. A több szálon futó cselekmények fokozzák az izgalmakat, a ropogós humorral ellátott fejezetek pedig az élvezeteket. Végtelenül tetszik nekem, hogy ott csattan egy bazdmeg, ahol javában rálapátol a viccre némi igazságot, s nyomatékosítja a burkoltan megfogalmazott létigazságot. A szerző nem akar létkérdéseket feszegetni, a regény inkább cselekmény centrikus, mégis ott lebegnek az egyre bonyolodó érzelmi szálak is, amivel nem nehéz azonosulni. Úgy kalauzol el Budakalászról Nápolyig, hogy túlzás nélkül azt érezheted, te magad is ott kullogsz mögöttük.

Éva olyan szépen ír a Dunapartról, hogy aki eddig nem állt meg bámulni a folyót, az is kedvet kaphat leülni kicsit a partra, s megpihenni. Nápolyról, s a környező kisvárosokról, a tengerpartról szintén olyan képet kapunk, amitől lesz egy kellemes érzése az olvasónak lapozgatás közben, utána pedig megjön a kedve egy szapora összepakolásra, s elutazásra az olasz partvárosokba. Számomra mégis a stílus miatt szerethető Fejős Éva írása. Pörgős párbeszédek, rövid, de velős leírások, itt egy irónia, ott egy szarkazmus, ide kell egy baszd meg, oda egy szeretlek, és máris a hatszázadik oldal felé közelítesz, vége a történetnek.

A teljes recenzió a blogon: http://olvasokasarokban.blog.hu/2013/12/18/fejos_eva_na…


Népszerű idézetek

strawberryxxo>!

– Édesanyád ?
– Édesapád ?
– …
– Uhhh… Együtt vannak. Egész nap.
– Hát ez… jó, nem ?
– Fogalmam sincs. Ez nem olyan, mint amikor valaki ráiszik a másnaposságra ?
– Nem hiszem, Nikol.
– Niki.
– Niki. Ez inkább… olyan, mint amikor valaki rátalál egy régi barátra.
– Hmmmm…

416. oldal

Delena>!

– Osonj ki a gyógyszeres szekrényhez, és hozz egy iksz betűs gyógyszert.
– Dehogy osonok. Nagyi figyel.
– Mondd neki, hogy alacsonyan szállnak a repülők, akkor kiszalad a kertbe, hogy megnézze, mi a helyzet – sóhajtozott az anyja.

96. oldal

Málnika P>!

Niki pár hete még biztosan nem fogadta volna el a nyereményt, de valamire rádöbbent itt, Nápolyban: ha megpróbál jóban lenni magával, akkor sokkal könnyebb minden… És most ahhoz, hogy jóban legyen magával, egy kicsit szüksége volt arra a csizmára. Kicsinyes gondolat? Korábban egyáltalán nem értette az olyan embereket, vagy legalábbis nem tudott azonosulni velük, akik számára egy tárgy, egy cipő, egy ruhadara fontos volt. Most viszont bekattant. Kell az a csizma.

420-421. oldal (Erawan Könyvkiadó, 2013)

Kasztór_Polüdeukész >!

A következő történet a képzeletemben született, a regény hősei kitalált alakok, de egy ideje már „velem élnek".
Bármilyen hasonlóság létező személyekkel kizárólag a véletlen műve.

Hóvirág72>!

Csilla nem misztifikálja a gyereknevelést, és van benne annyi őszinteség, hogy bevallja, néha totál elege van, és alig várja, hogy felnőtté váljanak és kirepüljenek a gyerekei, máskor viszont azt szeretné, ha a gyerekek mindig az ő kis „babái” maradnának.

177. oldal

nagara>!

– Maga nem olyan ember, aki „nem tudja”, András. Maga pontosan tudja.
– Mit?
– Mindent.Csak néha egyszerűbb azt mondani, hogy „nem tudom”. Akkor nem kell mélyebben foglalkozni a dologgal, újra és újra átgondolni, megvizsgálni többféle szempontból, nem kell arra figyelni, hogy mit üzennek a megérzései.
– A munkámban szükség van a megérzésekre és arra, hogy több szempontból nézzem meg a dolgokat.
– A munkájában használja is ezeket. De a magánéletében is szükség van rájuk. És arra is szükség van időnként, hogy mélyebb rétegekbe menjünk, és megnézzük, mi lehet ott, amire most azt mondjuk, hogy „nem tudom”.

276. oldal (Erawan, 2013)

tündérrózsa>!

Vastraverzek jelezték, hogy nappal ezen a környéken is kirakodós vásárokat tartanak.
– Nappal könyveket árulnak itt – mutatott körbe Giacomo. – Antikvár könyveket, használt köteteket.

347. oldal

strawberryxxo>!

ujjával rajzolt a testemre, miközben csókolóztunk

338. oldal

Manoli>!

238.oldal: Szerette a nápolyi ételeket, szerette a rövid kávét, ami itt volt a legjobb egész Olaszországban, szerette a pizzát, ami egészen más állagú volt, mint például Velencében: akárha finom szőnyeget tartott volna a kezében, olyan omlós és puha, de vékony volt a tésztája, és csak a széle ropogott. Nem volt rajta sonka vagy más feltét: csak szaftos gusztusos paradicsom és sajt, esetleg még friss, illatos bazsalikomlevelek..

238. oldal

Manoli>!

– Milyen a szarvasgombás olajbogyó?
– Finom. Csodálatos. Szétomlik a szádban, mint a trüffel, és egyszerre sós, pikáns, kicsit kesernyés, és még egy pici édeskés utóízt is hagy a szádban.

284. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szarvasgomba · trüffel

Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A tetovált lány
Kondor Vilmos: Budapest novemberben
Baráth Katalin: A türkizkék hegedű
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Anne L. Green: Elvesztett jövő
Baráth Viktória: Az igazság nyomában
Baráth Viktória: A főnök 2.
Vavyan Fable: Vis Major
Frei Tamás: Bábel
Elena Ferrante: Az új név története