Dalma 186 csillagozás

Fejős Éva: Dalma Fejős Éva: Dalma

A Cuba Libre hősnője is volt gyerek…:) Miután megírtam a Cuba Librét, a regény egyik hősnőjétől, Havasi Dalmától nem tudtam elszakadni. Kíváncsi voltam, milyen lehetett a gyerekkora ezért megírtam. Alighogy befejeztem a Cuba Librét, azonnal belevetettem magam ebbe a történetbe, és éjszakákon át ki sem szálltam belőle, addig, míg Dalma gyerekkora ki nem bontakozott a monitoron. Ajánlom ezt a könyvet minden felnőttnek, aki még emlékszik rá, milyen volt gyereknek lenni (azoknak is, akik már kezdik elfelejteni), illetve minden tininek, aki még az út elején jár… Külön ajánlom a facebookos csapatomnak a Dalmát, azoknak a nőknek-férfiaknak, akik folyamatosan megmutatják ezen az internetes oldalon, hogy a virtuális ismeretségek hogyan alakulhatnak barátságokká, akik mindig tudják, mikor kell a mélyponton lévőknek néhány jó szóval segíteni. Remek érzés, hogy ilyen támogató, elfogadó, segítőkész csapat vesz körül és nem csupán virtuálisan!

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Erawan, Budapest, 2015
88 oldal · ISBN: 9786155469428
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
ISBN: 9789632545370
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2011
168 oldal · ISBN: 9789632544380

Kedvencelte 14

Most olvassa 9

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
zuna19 P
Fejős Éva: Dalma

Ez volt a második próbálkozásom az írónővel, de ez se aratott nagy sikert nálam. A történet eléggé fura volt. Nem értem azt a hozzáállást, hogy ha a gyereknek valami baja van rögtön vigyük pszichológushoz, szerencsétlen Dalma az egész gyerekkorát ott töltötte. Az ő karaktere egyébként nagyon szerethető és bájos volt. Egy párszor elnevettem magam, mennyire naiv, de mit vár az ember egy gyerektől? Zoli volt a kellemes csalódás a könyvben, de Dalma anyja valami borzalom szerintem. A nagyszülei is kedvesek voltak. Inkább a történet az, ami nem fogott meg. Nem hinném, hogy fogok még Fejős Éva könyvet olvasni, de inkább ne mondjam azt, hogy soha, mert bármi megtörténhet.

6 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP
Fejős Éva: Dalma

Vigyázat, egy kevés felnőtt tartalom! Bár ha egy fiatal, ártatlan moly eljut idáig, hogy ennek a könyvnek az értékeléseit olvassa, megette a fene az egészet, az én szavaim már nem osztanak, szoroznak.

„Na mindegy, nem tudom, hogy ezt az egészet miért meséltem el."
Őszintén? Én sem.

Semmilyen, a gyermek hiteltelen és cseppet sem jópofa vagy vicces, a beszólásai inkább szánalmasak, pedig lehetett volna klassz, vagány kis csajszika is, de ezzel a stílussal meg szókinccsel inkább csak egy halvány próbálkozás a könyv, de annak is kevés. Élvezhető lett volna a történet, ha más írja meg. :D Lehet nem unni egy történetet úgy is, ha nem történik benne semmi, mert hiába a mese lényeg, nem a mesemondó, azért néha szükség van rá is. Itt sem ártott volna. Felszínes, üres. Maradok a joghurtnál, de vagyok annyira perverz, hogy valamikor majd még megerőszakoljam magam (alliterációt tetszik figyuzni?:)) egy „búra-előd esztendős a-val”. :P

Kicsi lányka, Dalma, Dalma,
a dalod véget ért ma.
Tudod milyen erotikusan hatsz?
A stílusod b*ssza az agyamat.
Üres vagy, kevés vagy,
ezért joghurtot sem kapsz.
Szólj „anyádnak”, igyon inkább,
és hagyja másra a regényírást.
Kapsz most tőlem két csillagot,
mert cuki és aranyos vagyok,
de ha még egyszer azt mondod,
hogy „húzzatok a francba",
majd tőlem megtudhatod,
mit fedezhetsz még fel az ujjaddal.

55 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I
Fejős Éva: Dalma

Ez a könyv egy rémálom. Ne értsetek félre, ezzel nem minősítem a regényt, csak tényt állapítok meg. Kafka regényei is leginkább rémálomra hasonlítanak, nem? Aztán remekművek, vagy mik.

Na jó, ez a könyv távol áll a remekműtől, de azt hittem, hogy sokkal rosszabb lesz. Bár néha tényleg azt éreztem, hogy egy humortalan Sárbogárdi Jolánt olvasok, aztán rájöttem, hogy nem is olyan borzalmas ez a könyv.

Adva van egy kislány, ez a Dalma, aki az oviban maszturbál, otthon meg a frissen meszelt falat szereti nyalogatni. Képzelhetitek.

Én ebből a Fejős Évából nem néztem volna ki ezt, bevallom őszintén, pedig megskubiztam tavaly a Könyvhéten, és nem tűnt valami értelmesnek. Közben meg írt egy ilyet.

Abszurd, groteszk történet egy kislány tollából, egész jó humorral néhol (bár felnevetni csak egyszer nevettem föl)… Dalmából szerintem pszichopata lesz. Ha Patrick Bateman gyerekkoráról írna Ellis, ilyesmi lenne, azt hiszem.

De viccet félretéve, van valami rémálomszerű a gyerekkorban, amikor nem értünk semmit, közben pedig mindent értünk. Máshogy látjuk a világot, mint a többiek, főleg mint a felnőttek, és ez megrémít, kiakaszt minket. Ez a könyv pedig ezt parodizálja ki, mondjuk szegény gyerekek mit ártottak Fejős Évának, hát nem tudom, de ez van. A véleményem úgyis a csillagokban áll (höhö).

Viszont meghozta a kedvem Parti Nagy-Sárbogárdi Jolán könyvének újraolvasásához, amiért plusz pont jár.

Ezt pedig azoknak írom, akik ismernek:
Dalma a kevés olyan nők egyike, akitől sikítva menekülnék.

10 hozzászólás
>!
poggi IP
Fejős Éva: Dalma

Hát ez a könyv nem jó.
Nem is rossz éppen, de nem is jó. Eléggé semmilyen.
Nem valami érdekes.
Nem unalmas éppen, de hogy nem érdekes, az is biztos. Eléggé semmilyen.

Tulajdonképpen történik itt bármi? Az én figyelmemet elkerülte, ha igen. És mitől is olyan különleges ez a kislány? Nekem annyira hétköznapinak tűnik, amennyire csak egy kislány lehet. Illetve, még csak ez sem: különlegesen kiegyensúlyozott családból érkezett, (inkompetens, de) szerető anyával és remek nagyszülőkkel, és így tovább.

Azt se értem, mire föl „problémás”, és azt se, hogy miben merül ki a problémássága.

Nem indult a cselekmény sehonnan és nem is érkezett meg sehová.

Járna egy fél csillag azért, mert rózsaszín vízilónál mosolyogtam egy kicsit..
De ezt a fél csillagot el is veszíti, mert már megint egy olyan ember, aki nem tudja megkülönböztetni a műkorcsolyát a jégtánctól, és azt hiszi, hogy a két szó szabadon fölcserélhető.

(És senkit sem engednek fel a Műjégpályára utcai cipőben. Csak úgy mondom.)

2 hozzászólás
>!
buzavirág P
Fejős Éva: Dalma

Nem olvastam még gyermekszemszögből, így nekem ez a történet az újdonság varázsával hatott. Sokszor mosolyogtam és volt bizony amikor el is érzékenyültem, annyira aranyos volt Dalma észjárása. Nem mindennapi gyerek ő, mélyen belül sok minden nyomja a lelkét és ráadásul különleges képessége is van. A felnőtt énjére is kíváncsi vagyok, hamarosan sorra kerítem azt a történetet is.

>!
Brigi007
Fejős Éva: Dalma

„És az anyám ezért fizetett! Pénzt!”

Ezzel a kis idézettel kezdeném az értékelésemet, roppant szellemes módon.

Ez az első és minden valószínűség szerint utolsó Fejős Éva könyvem. Már régóta éreztem, hogy kellene tőle olvasni valamit, mert mindenkinek van róla valami véleménye, szóval nekem is kellene, hogy legyen. Őszintén szólva két dologra számítottam, hogy vagy egyáltalán nem fog tetszeni és nagyon rossz véleménnyel leszek róla, vagy úgy járok ezzel is, mint az Állítások meg Terézanyut! című könyvvel, hogy azt hittem, hogy mekkora szemét lesz és a végén mégis pozitívan csalódtam. Na, hát egyik sem jött be.

Az elején nagyon nem szerettem ezt a könyvet, mert nem hiteles, nem vicces, erőltetett, Dalma nagyon idegesítő és még sorolhatnám ezeket a jelzőket… De aztán valahogy megbékéltem ezzel az egésszel. Egyszer-kétszer még el is mosolyodtam, már majdnem eljutottam oda, hogy itt kommentben az „egynek jó” kifejezést használjam rá, csak aztán a végére értem. És rájöttem, hogy a végének nincs értelme. És akkor rájöttem, hogy igazából az egész könyvnek se volt. Hogy ez semmi extráról, semmi maradandóról nem szólt. Csodás.

6 hozzászólás
>!
Annie1416
Fejős Éva: Dalma

Még régebben olvastam, talán úgy 6-7 évvel ezelőtt először. Most egy kihívás miatt újra a kezembe került.
Marad a 4 csillag a részemről, mert tetszett.
Nem értem ezt az alacsony %-ot, annyira nem borzasztó ez a könyv.
Egy szegény kislány megpróbáltatásairól szól, kiközösítéséről, csak mert nem úgy „működik” mint egy normális gyerek és, mert félvér, az édesapja lelépett mielőtt megszületett volna.
Eléggé életszagú. A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni egymással, nem tudják elfogadni, ha valaki kilóg a sorból. Semmivel sem ér kevesebbet egy olyan ember, akinek valamilyen problémája van, mint egy olyan, aki „normális”.

>!
kucmorgo
Fejős Éva: Dalma

Hát nem szolgálhatok túl nagy értékeléssel.
Nem emlékszem olyan könyvre (egy-két kötelezőolvasmányon kívül) ami ennyire ne tetszett volna.
Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy elolvassam, és minél előbb be akartam fejezni.
Egyszerűen nem tetszek.
Valahogy nem érzem reálisnak, hogy egy kisgyerek ennyire fejlett legyen szellemileg.
Vagy talán csak én vagyok átlagos?
Nem tudom.
Csak azért adtam két csillagot, mert értékelem az írónő belefektetett energiáját.

2 hozzászólás
>!
Szelén
Fejős Éva: Dalma

Lehet, hogy ezt a könyvet csak akkor lett volna szabad elolvasnom, miután elolvastam a Cuba Librét, mivel abból a könyvből talán már megismertem volna, és talán meg is szerettem volna a főhősnőt. Így nagyon idegesített, ilyeneket nem mond és gondol egy 3 éves kislány. És az anya is borzalmas volt. Őszintén? Ha az én osztálytársam, vagy óvodás társam lett volna Dalma, én sem szerettem volna. Nem is próbált meg semmit sem tenni annak az érdekében, hogy szeressék, hogy beilleszkedjen.
A nagypapa és Zoli, vagyis a férfi karakterek voltak egyedül normálisak, talán ők túl jók is.

>!
Aurore
Fejős Éva: Dalma

Most, hogy értékelni kell, próbálom az összes sznobizmusomat félretenni, és nem abból kiindulni, hogy ez egy mai, pénzzel és reklámokkal tolt magyar divatíró „divatkönyve” és fujj és broáf. Úgyhogy részemről ilyen sok csillag, mert egyrészt rosszabbra számítottam, és igaz, hogy nem nevettem hangosan, de bizony egész jól szórakoztam a fiatal hölgy egyszerre koravén és naiv megnyilvánulásain. Ennek a Fejős Évának van humora, nem árt lesz figyelni rá, hátha több is telik tőle majd.

39 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
lena91

…,az apukám eltűnt , mint szürke szamár a ködben (nagyanyám megfogalmazása szerint), illetve felszívódott, mint húgy a száraz talajban (nagyapám hasonlata).

>!
Mymo

-Pink rabbitet kerestem. Tudod, angolul. És rátaláltam erre a kórházas oldalra. Beautiful és sexy nyulakat ígértek. De nekem csak a füle kellett. – szögeztem le. Nehogy már azt higgye anyám, hogy egy egész új nyulat rendeltem.

62. oldal

>!
zuna19 P

Sosem voltam nyomozgatós típus, de az, ugye, érthető, hogy ha egy gyerek megtalálja az anyukája leveleit, akkor belekukkant?

>!
zuna19 P

Az aukciónál nincs izgalmasabb dolog a világon.

>!
Ciccnyog IP

Úgyhogy végül, sok-sok tűnődés és tépelődés után megszólaltam az óvodában.
Ennyit mondtam:
– Húzzatok a francba.
Három és fél éves voltam, és romokban hevert az életem.

20. oldal

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

– Agyrázódásom van.
– Azt agyrázkódásnak mondják. De neked nincs olyanod.

50. oldal

13 hozzászólás
>!
berniisz

– Hogy lehet a távolból szeretni valakit?
– Hát… úgy. Hogy a szívében örökké benne maradsz.


Hasonló könyvek címkék alapján

Lakatos Levente: Megrepedt álarc
Csukás István: Sün Balázs
Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr
Marék Veronika: Kippkopp a fűben
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Csukás István: Pom Pom meséi – Az ásító szörnyeteg
Csukás István: Pom Pom meséi – Festéktüsszentő Hapci Benő
Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme