Bébi. ​Bumm! 35 csillagozás

Jesszus, szülni 40 fölött?
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

"Negyvenkilenc ​voltam, amikor megszületett az első és nyilvánvalóan egyetlen gyermekem, Linda.
Bár környezetem felkészített rá, hogy szinte minden ismerősnek, sőt idegennek is lesz valamilyen reakciója a hírrel kapcsolatban, talán még engem is meglepett, hogy milyen mennyiségben kaptam hideget-meleget.
Ez a könyv az én verzióm, de nemcsak a saját sztorimat mesélem el benne, hanem hiszek abban, hogy segíteni tudok másoknak is a gondolataimmal.
Ha nem is tudom megoldani, hogy mindenki, aki szeretne, anyává válhasson, de bízom benne, az olvasóim céljainak eléréséhez kellő inspirációt nyújthatok."
Éva


Őszintén a kései teherbe esésről, gyermekvárásról, az első hónapokról együtt.
Fejős Éva új könyve egy személyes, naplószerű írás élete legutóbbi igen fontos eseményéről, gyermeke születéséről. Őszinte és humoros vallomások, történetek gyerekvárásról, nevelésről, a mindennapokról. Egyfajta reflexió a sokakat foglalkoztató témára: a negyven… (tovább)

>!
Erawan, Budapest, 2017
250 oldal · ISBN: 9786155652288
>!
Erawan, Budapest, 2017
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155652271

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timcsibaba77
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Bárhogy is, kinek tetszik, vagy épp nem tetszik, én könnyekig meg vagyok hatódva, hogy őszintén írt az írónő kicsit magáról. És nem másról, nem fantáziálva, nem egy szokványos regény mellék, vagy egyik szereplőjeként „kamuzva, mellébeszélve”, hanem kicsit riport ízzel megírta a gyermekvállalását, mekkora gond, és lelki évődés, az anyaság. Anyává válni. Ha nem hagyjuk rá az életre ezt a csodát, hanem úgymond „túlagyaljuk”, akkor bizony könnyen lemaradhatunk erről a csodáról. Persze, rengeteg mögöttes tartam húzódhat a háttérben, mert ugyebár, van aki bárhogy is szeretné, akkor sem lesz babája. Mert meddő, vagy a férje, párja görcsöl, vagy nem megfelelő a biológiai adottsága….De lényegét tekintve sok igazságot mond el, és egyben jó tanáccsal is látja el az olvasót, hogy soha sem késő bízni, hinni, és akarni. Kicsit ki kell lépni a komfort zónánkból, ha változtatni szeretnénk az életünkön. És kényelmi zóna az is, ha belesüppedünk a tehetetlenség fotelébe, hagyjuk a dolgokat elrohanni mellettünk. Ezt én is bizton állíthatom, hogy ha az ember célt téveszt, soha se fog révbe érni. Valahol legbelül tudni kell, mit is akarunk elérni. Persze elérhető magaslatokat kell kitűzni….
A művészet is valami ehhez hasonló, soha nem szabad beérni a kevéssel, és az éppen csak -kal, mindig fel kell tenni a mércét, azt a bizonyos lécet. És mondhat akárki akármit, nem szabad foglalkozni az emberek véleményével, mert mindenki a SAJÁT életéért, Önmagáért felelős. A sorsunk a MI kezünkben van. Persze, ez a gyerekvállalásos dolog sok kérdést von maga után, mert az élet annyi mindent produkál. Van aki szeretne babát, csak épp az egzisztenciája, pénze nincs meg hozzá, vagy épp az apuka…De azt mondom, hogy bárhogy is.. de valahol tervezni kell mindenkinek, mert az élet rövid.
Nekem tetszett ez az őszinte vallomás, írása magáról Fejős Évának.

>!
tündérrózsa
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Mindig jó egy kicsit „bepillantani a kulisszák mögé”. Én személy szerint kedvelem, ha saját élményeit, tapasztalatait meséli el, mintha beszélgetnénk, vagy épp a naplóját olvasnám el, és nem „hivatalos” hangnemben. Számomra érdekes volt, és volt, ahol jókat derültem (vásárlási láz). Kicsit több vicces, parázós, vicces-parázós sztorit szívesen olvastam volna még a mindennapokból.

>!
Niki_
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Mire számítottam az elolvasása előtt? Őszinte tapasztalatokra azzal kapcsolatban, hogyan élte meg az írónő közel az ötvenhez a várandósságát, majd a kezdeti időszakot egy csecsemővel. Nem akartam szirupos, tündi-bündi, szivárványos sztorit olvasni, mert azért nem csak ilyen ez a két időszak.
És hogy megkaptam-e, amire számítottam? Igen. Az írónő annak ellenére, hogy végig mindenhez elég optimistán állt, leírta a nem csak szirupos valóságot is, aminek nagyon örültem.
Az tény és való, hogy néha azért éreztem egy kis sziruposságot benne, de el birom képzelni, hogy valakinek tényleg olyan klassz, gondtalan élete lehet, mint neki. Lehet, hogy a pozitív gondolkodás az alapja ennek vagy csak a baromi nagy szerencse.
Bővebben: http://azajtom.blogspot.hu/2018/04/fejos-eva-bebi-bumm.html

>!
kratas P
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Ha lehet mérni ezt valahogy, akkor azt mondanám, hogy a könyv kb. 60%-a tetszett.
Tetszett adott részeknél az őszintesége és az, hogy helyén van a szíve a szerzőnek. Sajnos azt kell mondanom, hogy nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki a témával kapcsolatos könyvet készítsen és hatalmas elismerés jár azért, mert több oldalon keresztül védi azokat, akik akarnak gyereket és azokat is akik nem. Ez a két tábor elég rendesen tud csatázni, ezt napi szinten tapasztalom.
Ami viszont nagyon nem tetszett, az a mesét átszövő állandó spiritualitás. Nem érdekel. Se a meditációs, se a karma, se a zen. Kis mértékben elfogadom, mert hozzátartozhat a szemléletünkhöz, de nem kell azért ezt állandóan emlegetni.

>!
Terezia_Gondon
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Olvasva itt az eddigi értékeléseket, valaki azt írta, hogy túl sok a spirituális vagy annak tűnő mondanivaló a könyvben és őt ez zavarta. Nekem éppen emiatt (is) tetszett a könyv! (Ki is írtam néhányat idézetnek, mert jó ezeket fejben tartani.) Alapvetően fontos dolognak tartom a pozitív gondolkodást, ami a könyv minden sorában jelen van. Azt hiszem, másképp nem is lehet gyermeket vállalni (csak pozitívan gondolkodva), hiszen sosincs arra garancia, hogy minden jól alakul, még akkor sem, ha egy nő fiatalabb korában válik édesanyává. Számomra igazán üdítő olvasmány volt ez a személyes vallomás, mert megerősített abban, hogy az életben nincsenek aranykőbe vésett szabályok, amiknek mindig mindenben meg kell felelni és csak egyféle forgatókönyv szerint játszódhatnak le a dolgok (például: diploma, házasság, gyermekvállalás-ezeknek mind abszolválva kell lenniük lehetőleg a 20-as éveinkben, mindegy, hogy mennyire vagyunk rá lelkileg érettek vagy mennyire alkalmas az a párkapcsolat erre, amiben élünk).
Ahány élet, annyiféle sors, annyiféle emberi döntés. Olyan jó lenne, ha ezt a közhelyesnek tűnő kijelentést fenntartások nélkül el tudnánk jobban fogadni, és toleránsabbak lennénk egymás felé! Ez a könyv véleményem szerint valahol éppen ezt (is) sugallná, hogy fogadjuk el jobban egymást, egymás döntéseit és ne ítélkezzünk pusztán azért, mert valaki nem a megszokott konvekciókba simul bele vagy egészen egyszerűen másképp alakul az élete, mint ami a „nagyátlag”.
Félretéve az egyéni érzéseimet, a könyv olvastatja magát, nem mondanám regénynek, inkább hosszabb-rövidebb történetek laza láncolata, melyek a terhesség megélésétől, a szülésen át, a csecsemőgondozásig bezárólag személyes vallomásokat tartalmaz az átélt, megélt eseményekről és az ezzel kapcsolatos érzésekről, gondolatokról.
Szomorúan olvastam a könyvben arról a házaspárról, akik az abortuszon gondolkodtak a kései gyermekáldás miatt, mondván mit fog szólni a szűkebb, tágabb környezetük a történésekhez. Annak viszont igazán örültem, hogy vannak olyan szakemberek (orvosok), akik nem a fejüket fogták a késeinek számító várandósság miatt, hanem lelket öntöttek a kismamába. Véleményem szerint érdekes olvasmány lehet mindazoknak, akik gyermeket várnak, szeretnének, de azoknak is, akiknek egész más, eddig meg nem valósított céljuk, tervük van még az életben vagy egyszerűen azoknak is, akik szeretnek igaz történeteket olvasni. A könyv pozitív személyes példa arra, hogy sosem szabad feladni azt, amire vágyunk. Nekem ezért volt felemelő.

>!
Juca P
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Fejős Éva ebben a könyvében őszintén ír a gyermekvállalásról és az idáig vezető útról. Sőt nemcsak a gyermekvállalás a téma, az csupán a fő irányvonal. Minden, ami az éppen aktuális életszakaszában jelentkezett, megmutatkozik a könyvben. Például arról is ír, ami az Ulpius Kiadó és közte történt, és arról, hogyan született meg az Erawan Kiadó. Igazán informatív volt, és jó volt olvasni, hogyan jutott el végre egy nyugalmasabb időszakhoz az életében.
A terhesség alatti repülés számomra félelmetes gondolat, szóval a könyv alapján levontam a következtetést, hogy én ilyenbe nem vágok bele (már csak azért sem, mert életemben még csak egyszer repültem, nem vagyok rutinos). Az megnyugtató, hogy neki és a babának sem lett semmi baja.
Tetszett, hogy más emberek történeteit is megismerhettük a könyvből, számomra ez inkább azt jelezte, hogy segítő szándékkal íródott, és nem önajnározás.
Jó volt olvasni a tapasztalatokról és tanácsokról, valamint az „énidő” fontosságáról is.

>!
Szurvivor
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Imádom. :)
Fejős Éva zseniális írótehetség, a története pedig őszinte és tanulságos. Nem is mondok róla többet. Olvassátok!
Szerintem az egyik leghasznosabb és leginkább erőt adó szüléstörténet.

>!
lha
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Nagy örömmel olvastam Éva boldogságát és önbizalommal telt sorait. Jó látni, hogy van esély, hogy önbizalommal telve meg szembe a konvenciókkal és, hogy tudott es mert hallgatni az ösztöneire. Ugyanakkor kissé felszínesnek és összekapkodottnak éreztem az irományt. Nem mozgatta meg túlságosan a lelkem, pedig magam sem vagyok már fiatal és babára vágyom. Valahogy olyan volt mintha egy hosszabb, tartalmasabb film előzetesét írta volna meg.

>!
dynamail
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Kiváncsi voltam Fejős Éva történetére, kb azt kaptam amit vártam, mindent információt megkaptam:-))

>!
Regina_Lubowsky
Fejős Éva: Bébi. Bumm!

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

Azért vettem meg a könyvet, mert alapvetően szeretem Fejős Éva írásait. Azt gondoltam, ez is egy könnyed regény, ami természetesen az Ő késői gyermekvállalásához kapcsolódik.
De többet kaptam ettől a könyvtől, mint amire számítottam. Hitet ad az embernek Önmagában. Megnyugtatást ad azoknak az anyáknak akiknek lelkiismeretfurdalásuk lenne, mert szükségük van énidőre. És nem kevésbé reményt, és magabiztosságot, hogy merjük megvalósítani az álmainkat.


Népszerű idézetek

>!
Terezia_Gondon

Mindig meghökkentett, hogy általánosságban azt gondolják az emberek, hogy csak gyerekkel lehet teljes vagy boldog valaki élete, és tulajdonképpen lesajnálják, esetenként le is nézik azokat a párokat, nőket, akiknek nincs gyerekük. Szerintem nagyon szűk látókörű, aki azt hiszi, hogy ő maga meg tudja mondani, hogy mások mitől lehetnek (vagy nem lehetnek) boldogok.

125. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Regina_Lubowsky

Pedig ha bátran döntünk(án úgy tapasztaltam), annak mindig megvan a jutalma: a szabadság érzése, és általában az elhatározás után jobbá válik minden az ember életében.

27. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Én hiszek abban, hogy az ember a vágyott dolgokat be tudja vonzani magának, ha nincs tele negatív gondolatokkal, hanem inkább tisztán a pozitívumokra koncentrál és képes úgy kívánni, hogy aztán nem görcsöl rá a kívánságaira, hanem elengedi őket-mondjuk rábízza az univerzumra, angyalokra, Istenre vagy akárkire-mire, akiben-amiben hinni tud.

65. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

(…)ha a rosszra gondolok, akkor a félelem irányít és valójában kiadom a kezemből a kontrollt. Az irányítást a félelmeim veszik át. Ezt pedig egyáltalán nem akartam, mert szerintem a negatív gondolatoknak is van erejük. Az olyan nehéz helyzetekben, amikor nem tudtam én irányítani a dolgokat (…), a kontrollt nem a félelmeimnek, hanem olyasvalakinek „adtam át”, akiben megbíztam…

68-69. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

találd meg a pillanatban a jót, és ne félj, ne szorongj a jövőtől, mert az még tényleg a jövő, és egyáltalán nem biztos, hogy van okod félni tőle.

71. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Hát ki másnak kellene hinnie a SAJÁT álmaidban, ha nem neked?

77. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Nő vagy, és vannak egyéni céljaid is, amire megjegyzéseket kapsz? Csak mosolyogj, és határozd el, hogy az álmaidról csak azoknak mesélsz majd, akik elfogadják, hogy sokféle cél van, és azt is, hogy mindenkinek más az útja. Valószínű, hogy az, aki megjegyzést tesz, valójában annak hiányától szenved, ami neked megvan. Tudd, hogy bátor vagy, légy hát kitartó is! Természetesen mindenféle nagy álomra gondolok itt, nem csupán a családalapításra.

128. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Tapasztalataim szerint mindig volt egy pont, amikor valamivel kapcsolatban erős elhatározás született bennem, és valahogy-nem tudom másképp megfogalmazni-megváltoztak az energiák.

65. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Nem hülyeség ám a mantra: szeretem magam, bízom magamban…

76. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?

>!
Terezia_Gondon

Szóval nem könnyű ebben a társadalomban akár gyermektelennek lenni, akár későn szülni. És még azt is megkockáztatom, ha a véleményekkel törődik az ember, akkor nőnek lenni sem mindig könnyű.

127. oldal

Fejős Éva: Bébi. Bumm! Jesszus, szülni 40 fölött?


Hasonló könyvek címkék alapján

Leda Schwartz: A harmadik szerető
Doris Lessing: Az ötödik gyerek
Romain Gary: A virradat ígérete
J. Nozipo Maraire: Zenzele
Lugosi Viktória: Dafke
Tomor Anita: Helló újra, kedves exem!
Galgóczi Dóra: Megszülethettél volna
Orhan Pamuk: A piros hajú nő
Charlotte Worgitzky: Meg nem született gyermekeim
Sara Maitland: Jeruzsálem lánya