Vakáció ​Magyarországon 19 csillagozás

Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Bevallom, ​sejtelmem sem volt róla, micsoda veszedelmekre vállalkozom, amikor hozzáláttam ehhez a hazai útikönyvhöz. Önök biztosan elképzelték már, mennyi izgalmas kaland, lélegzetelállító veszély vár arra, aki útikönvet ír az Északi-sarkról vagy a dzsungelekről. Valóban: az útikönyvírás hősi kaland. De semmi sem sodorhatja olyan veszélyekbe az útleírás szerzőjét, mint egy hazai utazás. Kiszámítottam, ha minden kívánságnak tisztességgel eleget kívánnék tenni, a könyv megírásához 47 000 nevezetességet kellene felkeresnem, 60 000 emberrel kellene beszélnem, és buszon, vonaton, biciklin, csónakon 52 000 kilométert kellene megtennem. Ehhez mintegy 80 évre volna szükségem.
A másik nagy veszedelme a hazai útikönyvírásnak, hogy senki sem próféta… Akármit írok, mindenki jobban tudja, mindenki többet tud róla, mindenki szakértő, csak én nem. Pedig én tisztességgel elmentem azokra a helyekre, amelyekről írtam, megnéztem a múzeumokat, elolvastam a történelemkönyveket. De én nem… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1976

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjáró

>!
Gondolat, Budapest, 1980
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632805852
>!
Gondolat, Budapest, 1976
474 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632802918

Kedvencelte 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Bazil P
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Szubjektív és szelektív útikönyv a 70-es évekből. És néha kissé szocialista. És, hogy még egy ’sz’ betűs jelzőt idebiggyesszek: kicsit sznob. Meg kicsit tudálékos. De ezen kívül nincs vele semmi baj.
Talán ma még érdekesebb is, mint negyven évvel ezelőtt, mikor íródott. Olyan, mint a Másfélmillió lépés sorozat, amit csak isteníteni tudok, és amire rárakódik egy jó adag retró fíling.
Meg erre is. A szocialista Magyarország finom bája. (Amit persze csak megszépít az azóta eltelt idő.) Minden épül és minden fejlődik. Minden modern. És van iskolatej, meg Borsodban több tejet fogyasztanak, mint sört. Na, persze.
De sok-sok érdekes információval szolgál, irodalmi utalásokkal, idézetekkel, anekdotákkal, történelemmel, finom ételekkel és italokkal (iskolatejen túl is).
És persze mindenki barátságos, mindenki segítőkész. Mert útirányt jelző táblák sehol sincsenek. Az utak épülnek, semmi hepe-hupa, mindenhol modern és széles utakon lehet száguldani a célállomás felé. A benzin fillérekbe kerül, az autópálya matricát még nem találták föl. Autópályából különben is még csak egy van, az emhetes. Felszámolják az Üllői úton a villamospályát, ezzel egy időben épül a hármas metró. (Hahó, Főpolgármesteri Hivatal, cirka negyven éve zakatol a vonat!)
Szóval retró.
Jó is az!

>!
darkfenriz 
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Régóta szemeztem már a polcon Fehér Klára könyvével, mely címében és borítójával is kedvet hozott az elolvasáshoz.
Az írónő barátaival keresztül-kasul utazza 93.036 km2-es kishazánkat, de ebben a 465 oldalban rengeteg információval, színes anekdotával, a ’70-es évek magyar hangulatával (legalábbis ilyennek képzelném), történelmi szörnyűségekkel és vidámságokkal, gyönyörű természeti képekkel és hangulatokkal hoz minket össze a sors. Járjunk a magyar riviérán, mátrai (mű)lakodalomban, a soproni hegyekben avagy a számomra különösen érdekes Békés és Csongrád megyei helyszíneken, valamilyen ismerős momentum, kapcsolódási pont óhatatlanul felmerül bennünk és annyira jó azokra visszaemlékezni. Egy biztos, ha barlangban, várromban vagy bármely műemlékben járunk, hangversenyt nagy valószínűséggel találhatunk.
Nem tudom, hogy a közeljövőben lesz-e magyarországi körutazás és jó negyven év azért eltelt, de mégis elő fogom még venni évek elteltével, hogy egy kicsit vakációzzak Magyarországon.

>!
Hoacin
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Nem szabad ezt a könyvet télen, extrém hidegben olvasni, mert azonnal mehetnékje támad tőle az embernek. :) Bejárni az országot, csavarogni olyan városok főutcáin, ahol még nem jártál, belekóstolni az ottani ételekbe, meghallgatni egy jófej idegen anekdotáját a helyről. Balatonban fürdeni, erdőkben csatangolni. Megcsodálni az esti Szentendrét, kószálni Kőszegen. Turistaszemmel rácsodálkozni a megannyi szépségre, amire a hétköznapokban oda se figyelünk. Ó, de mennék most mindenfelé… Csak ne lenne ilyen hideg, És ne lennék göthös. Mindig csak a kifogások…:)

3 hozzászólás
>!
mokus33
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Nemhiába fogadtam meg, hogy ha ötösöm lesz a lottón, első intézkedésem az lesz, hogy körbejárom Magyarországot Tolnától Baranyáig, és mindent megnézek, ami csak az utamba akad. A könyv elolvasása után még inkább így érzek :) Hiába nem teljesen naprakész a könyv, hiszen a hetvenes évek végén íródott, de a legtöbb információ még most is helytálló. Hogy egy épületet mikor alapítottak, kinek a nevéhez fűződik, milyen babonák, hiedelmek, legendák kötődnek egy-egy természeti képződményhez, tájegységhez, ez még ma is érdekes és időtálló információ.
Szép országunk van, tudtam eddig is, de ez a könyv még inkább megerősített ebben.

>!
Friedrich_Kass
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon

Feher Klara könyveit imadom, de ez a könyv egy abszolut kivetel! Sajatos humoros utleiras Magyarorszagrol a 70-es evek közepen. A szerzö külföldi baratjainak mutatja meg Magyarorszagot es nevezetessegeit. Ahogy Feher Klara is irja: A legelsö sajat hazank megismerese! Magyarorszagnak mai napig vannak feher foltjai igy erdemes felkerekedni es örömmel felfedezö utra indulni. Nagyon humoros es kifejezetten aranyos Feher Klara stilusa! Szeretettel ir Pippo bacsi, az Olasz vendeg botladozasairol mert ö mindig Magyar lakodalmat akar latni es vigan enekli: Az a szep az a szep….! Szoval nekem nagyon tetszett, talan azert is mert gyerekkoromat idezi fel. Csodalatos könyv!


Népszerű idézetek

>!
darkfenriz 

A csabai kolbász is nevezetes, a gyulai is. A csabaiak Gyulára járnak fürödni, a gyulaiak Csabára mennek vásárolni. És persze féltékenyek egymásra. A csabai kolbász kitűnő. Úgy mondják, egy Bottyányi nevű szegény varga találta ki, akinek tizenegy gyereke volt. Ebédre egy-egy darabka kolbászt adott nekik, de hogy ne sokat egyenek belőle, rettenetesen megsózta, megpaprikázta. Hanem a gyerekek annál jobb ízűnek találták. Ez a nagyon fűszeres kolbász lett a csabai.

310. oldal

2 hozzászólás
>!
darkfenriz 

Az első biciklista mellett megálltunk, megkérdeztük, merre van a szálloda? Azt válaszolta, hogy Orosházán nincs semmiféle szálloda. Megköszöntük, megállapítottuk, hogy a fiatalember alighanem be van rúgva.

313. oldal

3 hozzászólás
>!
darkfenriz 

-Tessedik idejében ez a nép nem ismerte a gyümölcsöt, csakis a szilvát, merthogy abból készül a szilvórium. Tessedik fejébe vette, hogy ő fákat ültet. Akácfát is, mert addig az se volt az Alföldön, ugye, nem hinné az ember? – meg gyümölcsöt. Almát, körtét, barackot, cseresznyét. Hát történt egyszer, amikor már a fák termőre fordultak, hogy késő éjszaka bezörgetett az éjjeliőr az ablakon. Tessedik az asztalnál ült, körmölt. „Jöjjön már a tiszteletes úr, jöjjön, az istenért, lopják a gyümölcsöt." Tessedik meg nagy flegmán fölnézett és azt mondta: „Dehogy megyek! Hálát adok az úristennek, hogy lopják. Akkor már legalább becsülik!

305. oldal

>!
darkfenriz 

A bárpultnál egy orvostáskás férfi állva iszik egy csésze kávét, odaköszön nekünk, most ismerem meg. A Kner Nyomda egyik üzemorvosa, és egyben a Békés megyei egészségügyi felvilágosítás vezető főorvosa. Arról nevezetes, hogy az országban elsőnek Békés megyében szervezte meg a kocogómozgalmat és a fogyókúrás klubokat. Tessék elképzelni! Békés megyében a lakosság hatvan százaléka túlsúlyos, túltáplált! Téesz brigádtagok, bolti eladók és középiskolai tanárok fogyni akarnak! Remélhetőleg sikerülni is fog nekik.

307. oldal

>!
Etike MP

Laci fájdalmas szeretettel pillantott rám, ahogy gyengeelméjű családtagot néznek.

>!
takiko

Megrendeltük a tortát, megérkezett a torta. Mintha a tálalás módját manapság vendéglátóipari szakiskoláinkban kötelező tantárgyként így tanítanák: a kistányéron papírszalvéta, azon pedig a csokoládétorta. Aminek az az eredménye, hogy a szalvéta tele lesz csokoládémaszattal, és még mielőtt a vendég ki tudná rángatni a torta alól, már használhatatlan-mocskos. Évek óta oktatom a pincéreket és pincérnőket, visszaküldöm a torták, krémek, kaszinótojások, virslik alá dugott, átázott papírrongyot, türelmesen magyarázok, kérlelek. De hasztalan. Az ifjú szakemberek csak azt tudják, hogy a vendégnek jár egy papírszalvéta, meg is kapja. Ahhoz, hogy a szalvéta tiszta maradjon, a másik kezükben kéne hozni, vagy külön tányéron, késsel, kanállal, valamivel rögzíteni, hogy el ne repüljön. Mi az egyszerű? Rátesszük a tányérra, tetejébe az ételt. Reménytelen.

33. oldal

>!
Etike MP

Dombra fel, de most már a falu legbelsejében. Már majdnem túlfutottunk rajta, amikor egy házon észrevettem egy icipici táblát. Az volt ráírva:

MŰEMLÉK MALOM

A tábla jobbra mutatott. De a malom balra volt. Ennyit egy tábla is tévedhet.

>!
Etike MP

Ezzel az ügy be is fejeződött. Ugyanis a türbébe nem lehetett bemenni. Körbesétáltunk néhányszor, találtunk egy zárt ajtót, de azon semmiféle felirat, utalás, ígéret, nyitvatartási idő, még csak olyan tábla sem, hogy „kulcs a házmesternél”, vagy „a muszlim ünnep miatt zárva”, vagy „bocsánat, leltározunk”.

>!
Etike MP

Csöndes, álmos utcák fogadtak. Nem találtunk olyan helyet, ahol egy pohár tejre, egy csésze kávéra leülhettünk volna. Nem találtunk büszke táblát sem, amely azt hirdette volna, hogy

ITT LÁTHATJA A TIHANYINÁL ÖREGEBB ALTEMPLOMOT!
NÉZZE MEG A KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZET CSODÁJÁT!!!!
SEMMIT SEM LÁTOTT, HA NEM LÁTTA MÉG A FELDEBRŐI ALTEMPLOMOT!

Nem láttunk csárdát, amely cégérén viselte volna a „Fogadó az Altemplomhoz” elnevezést, nem találtuk a HOTEL KÖZÉPKORT, sem a VIDÁM ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK borozót. Semmi olyat nem láttunk, amely azt jelezte volna, hogy hazánk egyik legbecsesebb műemléke fölött sétálunk…

>!
Etike MP

Mentünk, néztük az úton, hol a tábla? A motoros utolért minket. Nem látják??? Volt is bizony tábla. Kettő is. Ez állt rajta:

TERMELLŐI BÓROK.
DINYE KAPHATTÓ.

Csak mi lehetünk olyan tökfejek, hogy nem jöttünk rá ebből, hogy erre van a szoborpark.


Hasonló könyvek címkék alapján

Csák Gyula: Magyarország
Sándor Anikó: Magyar Camino
Haraszti Sándor – Pethő Tibor: Útikalandok a régi Magyarországon
Erdei Károly: Gyalog a vén Európán keresztül
Szerb Antal: A harmadik torony
Kisgyörgy Éva: Világutazók kézikönyve
Kosztolányi Dezső: Európai képeskönyv
Fa Nándor: A Szent Jupát 700 napja
Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
Lengyel Miklós: Dél-Korea