Négyen ​meg a Béka 69 csillagozás

Fehér Klára: Négyen meg a Béka Fehér Klára: Négyen meg a Béka

A három Bartal gyerek – Jutka, Karcsi, Öcsi – alig várja már a nyarat. Fiatal nagybátyjuk, Palkó, táborozni viszi őket egy Balaton-parti üres telekre. A vakáció csodálatosnak ígérkezik, hiszen ők négyen olyan jól megférnek egymással. Csak az ötödik, csak arra ne kellene gondolniok! Jutkának ugyanis meg kellett hívnia egyik osztálytársnőjét, méghozzá éppen a Békát, akit a legkevésbé szeret. Szerencsére mindössze egy hétről van szó, majd csak kibírják valahogy. De még el sem telt az egy hét, a Bartal gyerekek éjszakai tanácskozást tartanak a Béka ügyében… Fehér Klára kedves, fordulatos regénye nyomon követi a vakáció boldog hétköznapjainak apró-cseprő eseményeit, s beszámol arról a bontakozó barátságról, amely az idegen kislány és a táborozó testvérek között szövődik.

Eredeti megjelenés éve: 1961

Tagok ajánlása: 9 éves kortól

>!
Ciceró, Budapest, 2019
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634321071
>!
Móra, Budapest, 1961
194 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Görög Júlia

Kedvencelte 6

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Porcsinrózsa>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

A nyári vakációhoz nagyon jó indító, hangulatteremtő ifjúsági regény. Egy kissé didaktikus, az akkori korszellemnek megfelelő, nevelő célzatú tartalommal. A vakációzó gyerekek eleven alakjai, csínytevései, izgalmas kalandjai, maga a Balaton remekül adják vissza a gondtalan nyár édes ízét, a nyaralás örömét.
Egyetlen hatalmas tárgyi baklövése bizony még a remekül író Fehér Klárának is akad. A szeder ugyanis bokron terem, nem kell érte magas fára mászni. A nagy szemű, szederjes fekete színű, pirosas levével átkozottul színező eper viszont valóban az árnyas lombú fa termése. Kár ezért a tévedésért,de a könyv irodalmi értéke ettől még változatlan marad.

10 hozzászólás
KBCsilla P>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

1. Megláttam a kihívást, rákerestem a könyvre, és nagyon sajnáltam, hogy könyvtáros-barátnőm nyaral, mert nem tudom beszerezni a könyvet.
2. A lépcsőházban, ahol lakom, egy fiatal pár felújítja a lakását, helyhiány miatt megszabaulni kívánnak néhány könyvtől, felajánlották, hogy nézzük át a dobozokat.
3. Megláttam a könyvet, magamhoz öleltem, hogy ez nekem kell.
4. Hazavittem, megmostam, kiszellőztettem, és nekiálltam olvasni.
5. A Fantasztikus nagynéni óta talán az első nyaralós gyerekkönyv, amit nem tudtam letenni.
6. Bizony, kötelezővé tenném a leendő ötödikeseknek, annyi emberségbeli, emberismereti, önismereti tanulnivaló van benne.
7. Öcsit ugyan néha megkalapáltam volna, de tiszteletreméltó, amilyen szeretre, munkára, odafigyelésre nevelték a szülők a három gyereket, bízom benne, hogy van ilyen a valóságban is. spoiler
8. Egyébként egy kellemes nyelvezetű, gyorsan olvasható történet, ahogyan ez Fehér Klárához illik.

1 hozzászólás
Habók P>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Nagyon régen olvastam először, akkoriban magam is úttörő voltam, és szerettem volna táborba járni, sátorozni, a Balatonon, elérhetetlen álom volt a motorcsónak és szerettem volna testvéreket. Aztán szép lassan mindez megvalósult – a könyvet pedig el is felejtettem. Most megörültem a kihívásnak, és újra örültem a könyvnek is. És arra gondoltam, egy mai gyereknek – már ha egyáltalán kezébe veszi – rengeteg lábjegyzetet kellene írni hozzá. Detektoros rádió, úttörők, próbázás „pajtás” megszólítás… (És – csak nagyon halk megjegyzés – van benne némi Fecskék és Fruskák utánérzés – de ez sem válik hátrányára.)

7 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit >!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Ez nagyon aranyos könyv volt, nagyon tetszett.
Jó kis nosztalgiázás volt, visszaemlékeztem gyermekkorom balatoni nyaralásaira. Minden évben ott nyaraltam különböző gyermeküdülőkben, meg időnként családosan is. Szuper élmények voltak, a lubickolások a Balatonban és a kirándulások a környéken.
Fehér Klára nagyszerűen ábrázolta a fiatalok karaktereit, vicces szituációk voltak a könyvben, élvezettel olvastam.

4 hozzászólás
Ibanez P>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Nagyon jó kis történet, ügyesen belerejtve a tanítást a sorokba. Olyan ez a vakáció és ez a gyerekkor, amilyen nekem volt, amikor még reggel „kirajzottunk” (mi főként a „hegyre”, ami a Szőlőhegy nevű részt jelenti az utcánk felett), aztán egész nap fent játszottunk, gyíkot fogtunk mandulát szedtünk és hasonlók, ebédre hazarohantunk, aztán estig megint nem láttak a szülők minket. Se telefon, se aggódás, más világ volt tényleg. A nagyobbak vigyáztak a kisebbekre, mint ahogy Palkó is vigyáz a többiekre és persze nálunk is akadtak buta tettek és sértődések és veszekedések, aminek persze semmi értelme nem volt :-D Nagyon szépen alakul ki Jutka és Béka kapcsolata is, ahogy Jutka lassan ráébred, hogy nincs is miért bántani ezt a kislányt. Öcsi eltűnése (és a kapott nyakleves) az egyik kedvencem volt, no meg a viharba kerülés is izgalmassá vált a gumimatracos „hólyag” által :-D Jó kis könyv, vidám, izgalmas (és megcsurrant a nyálam a szalonnára meg a paprikás krumplira :-D) :-D

2 hozzászólás
kaporszakall>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

„- Kücsük csodzsuk kaikcsi, kücsük csodzsuk kaikcsi – üvöltött Öcsi. – Tudok törökül!”

Ezt a könyvet több mint fél évszázada olvastam, de ez a három török szó: kücsük, csodzsuk, kaikcsi megmaradt belőle. Meg a körülbelüli alapszituáció: spoiler.

Most, más Fehér Klára-kötetekkel együtt felfedezve a MEK-ben* azt mondtam: 'egy rövid nosztalgia-olvasás? Miért ne…'

Nos, amikor először olvastam, magam is kisdobos lévén nem zavart, hogy az úttörők folyton 'dalolnak és menetelnek rendületlenül'. És a sorokból csöpögő direkt nevelői célzat sem.

Ahol az írónő megfeledkezik a didaktikáról (sajnos ritkán), ott eleven gyermeki légkört tud teremteni. Ám egészében véve csalódottan fejeztem be a regényt – hiába, Fehér Klára mégsem mérhető Bálint Ágneshez, Janikovszky Évához, vagy Szabó Magdához.

A fél csillag plusz is csak a nosztalgia-faktornak tudható be.

*https://mek.oszk.hu/02400/02491/

Szamღca>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Kicsit sajnálom, hogy Fehér Klára teljesen kimaradt nekem gyerekkoromban – felnőttként ovlastam tőle először.
Ez is egy nagyon aranyos, kedves, bájos ifjúsági regény. Ami igy felnőtt fejjel is élvezetes volt, és nagyon hangulatos. Visszaadta a balatoni nyaralások hangulatát, a nyári szünet önfeledt vidámságát.
A történetben 3 testvér tölti vidám nyári szabadságát egy üres balatoni telken, sátorban – fiatal nagybátyjuk felügyelete alatt. Kisebb – nagyobb izgalmakon mennek át, szinte minden nap tartogat valami újdonságot, vidámságot (vagy legalábbis minden nap találnak valami érdekeset). Egész addig míg beárnyékolja a nyaralásukat, hogy vendégül kell látniuk Jutka egyik osztálytársát, Terit Békát akinek most halt meg az édesanyja – Békának nincs nagy népszerűsége az iskolában, Jutka kifejezetten utálja …. Azonban ahogy a kislány megérkezik és telnek a napok rádöbbennek, hogy milyen kellemes, okos és segítőkész ez a kislány….

Nekem kellemes kikapcsolódás volt, de nem vagyok benne biztos, hogy a mai gyerekeknek is érdekes olvasmány, mert tele van olyan témákkal, megjegyzésekkel amik a mai gyerekeknek már kínaiul hatnak pl. úttörő, kisdobos, KISZ tábor, TSZ gazdaság….

Nicoleee P>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Nagyon aranyos könyv. Ez a második Fehér Klára könyv, amit nagyjából felnőtt fejjel olvasok, a Bezzeg az én időmben!-hez képest kifejezettem vidám, derűs volt. Meghozta a kedvem a nyaraláshoz, a Balatonhoz, és a gondtalan nyáriszünethez, ami ezekben a januári napokban kifejezetten rám férne őszintén megvallva. Szépen el volt rejtve a tanító jelleg ebben a könyvben, a mai fiataloknak ugyanannyira élvezetes és hasznos lehet, mint amilyen eredeti kiadása alatt volt. Ami zavart, az a fizikai erőszak mint nevelési módszer gyakori megjelenése, a nyaklevesek könnyelmű osztogatása. Tudom, hogy ezek más idők voltak, és nem is annyira zavaró, de úgy érzem, hogy ezt a régi könyvek értékelése közben mindig fontos észrevenni. De ettől függetlenül csodás kis olvasmány, szép üzenettel a Bölcs Nyaralásról, barátságról és szeretetről.

Amrita IP>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Nagyon mosolygós könyv. Mármint én mosolyogtam nagyon sokat olvasás közben. Na persze retro, na persze didaktikus és diszkréten szocialista. De teljesen ignorálható módon az, nem olyan súlyos. Ellenben én már napok óta fejben nyaralok, tényleg elvisz a hangulata a Balatonhoz. A srácok-lányok viccesek, igaziak, szerethetőek. Helyes regény, igazi nyári könyv. Már akkor se a „mai gyerekekről” szólt volna amikor én voltam gyerek, én mégis nagy lelkesedéssel olvastam az ilyesmit kicsiként, mert érdekelt hogy éltek régen a gyerekek, mi volt hasonló, mi volt más. Simán el tudom képzelni hogy ma éppígy éreznének a mai gyerekolvasók.
A kölcsönadást pedig nagyon köszönöm @halrudacska nak, külön élmény volt ezt a régesrégi, romosraszeretgetett példányt olvasni. Ja! És rejtély, de a Szabó Ervinben ma már egyetlen helyen sem fellelhető a könyv. Csak szólok, esetleg érdemes lenne újra állományba venni ha akad példány, mert van ennek időtálló része.

Angele>!
Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Végre megtaláltam ezt a könyvet, amit nagyon rég olvastam, de nem emlékeztem a címére, és a könyv sok részlete szintén feledésbe merült, de aztán jött a megvilágosodás. Szóval ez tetszett nekem.


Népszerű idézetek

janetonic P>!

Szélcsend volt, kellemes, langyos este, csak a szúnyogok zavarták a nyugalmat.

126. oldal

20 hozzászólás
Uzsonna >!

A balatoni állomások mind egyformák: szépek. Vidám, zöld kerítések, piros padok, az állomásépület ablakában muskátli, a ház körül virágágyak, a virágágyak között szép, sárga kavicsos utak. És mennyi ember! Jönnek, mennek, átszállnak az üdülők, hajóról, autóbuszról. Úttörők fehér ingben, piros nyakkendővel, énekelnek, zajonganak, jókedvükben nem férnek a bőrükbe. Az ember akár egy napig is elüldögélne itt, annyi a látnivaló.

110. oldal, Tizenötödik fejezet. Váratlan találkozás (Ciceró, 2019.)

Miketten>!

Egy darabig állt még, nézte a sátrat, ahol olyan jó volt egyedül lakni, aztán bánatosan elővett egy tábla csokoládét. Már éppen bontani akarta az ezüstpapírt, amikor gondolt egyet. Odatette a csokoládét a Béka párnájára. „Mégiscsak a vendégem” – gondolta, és eloltotta a villanyt.

janetonic P>!

Van egy tál, abban van az előhívó folyadék, egy másik, abban tiszta víz, és egy harmadik, abban van a fixáló. És akkor a negatív filmet be kell tenni a nagyító lencse alá, vagy egész sötétben, vagy egy kis piros fényű lámpánál – de olyan film is van, amihez zöldfényű lámpát szabad csak használni –, és akkor a nagyító alá fényérzékeny papírt kell tenni, és úgy kell beigazítani a nagyítót, hogy pontosan akkora legyen a kép, mint alatta a papír, és jó éles legyen. Azután meg kell nézni, hogy milyen a negatív, és aszerint, hogy sötétebb vagy világosabb, több vagy kevesebb másodpercre meg kell gyújtani a nagyító feletti lámpát. Utána megint csak a piros fény világíthat, és akkor egy-két percig egy csipesszel mozgatni kell a papírt az előhívóban, amíg meg nem jelenik rajta a kép, akkor le kell mosni a tiszta vízben, aztán húsz percre be kell dobni a fixálóba, azután egy órát tiszta vízben áztatni kell, és meg kell szárítani, és kész.

9 hozzászólás
janetonic P>!

A balatoni állomások mind egyformák: szépek.

74. oldal

janetonic P>!

– Segíthetek neked?
– Megengedem – mondta Öcsi kegyesen –, de én vagyok a főszakács, te csak kukta lehetsz.
– Igenis.
– Mert az igazi nagy szakácsok, azok férfiak. A nagy vendéglőkben is.

101. oldal

janetonic P>!

A krumplilevesről egyhangúan kijelentették, hogy ha nem kellett volna a sót utólag beletenni – mert a két szakács közül ez egyiknek sem jutott eszébe –, akkor a világ legfinomabb krumplilevese volna.

105. oldal

2 hozzászólás
Miketten>!

– Azt hiszem, nem kell elölről kezdeni, ti már úgyis kihallgattátok – kezdte Palkó.
– Néha nagyon halkan beszéltetek – szólt közbe Öcsi.
– Hát nem bánom, akkor röviden elmondjuk újra.

Nicoleee P>!

– Ki a te legjobb barátnõd? – kérdezte Jutka.
– Fatime.
– Kicsoda? – álmélkodott Öcsi. – Ilyen nevet csak az Ezeregyéjszakában olvastam.
– Fatime török – mondta erre a Béka. – A nagymamája még fátylat hord, de a mamája már nem, mert a mamája tanítónõ Balcsikban.
– Te jártál Balcsikban? – csodálkozott Palkó.
– Hol van az? – kérdezte Kari.
– Bulgáriában – felelte a Béka helyett Palkó. – A Fekete-tenger partján, közel Várnához.
– Ott – bólintott rá a Béka.
– De akkor ott bolgárok laknak, nem törökök! – mondta Öcsi.
– Törökök is. Még külön mecsetjük is van, és külön iskolájuk. Fatime is a török iskolába jár.
– És õ hord fátylat? – kérdezte Jutka.
– Nem, dehogy. Fatime úttörõ.
– És hogyan beszéltetek?
– Hát – kézzel-lábbal. De én egy kicsit megtanultam bolgárul is meg törökül is.
– Mondjál valamit – kérlelte Öcsi.
– Hát bolgárul kérem, az “molja”, köszönöm, az “blagodarja”, jó napot, az “dobar den”, tenger, az “more”.
– Majdnem olyan, mint oroszul – mondta Jutka.
– A bolgár is szláv nyelv – magyarázta Palkó.
– Mondjál törökül is valamit! – kérte Kari.
– Bir, iki, ücs, dört…
– Bir, iki, ücs, dört – visszhangozta Öcsi. – És mi az?
– Találd ki.
– Hát az, hogy “jó napot kívánok”.
– Nem.
– “Szép idõ van”?
– Az sem.
– Akkor nem tudom.
– Azt jelenti, hogy egy, kettõ, három, négy. És “kücsük csodzsuk” azt jelenti, hogy kisgyerek, és “kaikcsi” azt jelenti, hogy csónakos…
– Kücsük csodzsuk kaikcsi, kücsük csodzsuk kaikcsi – üvöltött Öcsi. – Tudok törökül!

Nicoleee P>!

– Az én anyukám, amikor még kislány volt, egyszer a barátnõjével felfedezett otthon egy üveg bort. Egy kicsit kóstoltak belõle, de megijedtek, hogy észreveszik, hát öntöttek helyette egy kis vizet. Aztán megint kóstoltak, és megint megtöltötték vízzel, aztán megint… és egész délután ittak belõle, úgyhogy mire este megjöttek a vendégek és nagymama behozta a borosüveget, hogy megkínálja õket, tiszta víz volt benne – mesélte Jutka.


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Tüskevár
Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
Petrovácz István: Nevelem a családom
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
L. M. Montgomery: A Mesélő Lány
Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka
Lázár Éva: Csatos könyv
Janikovszky Éva: Égigérő fű