Mi, ​szemüvegesek 198 csillagozás

Fehér Klára: Mi, szemüvegesek Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Az örökifjú, angyali humorú Fehér Klára ebben a két kisregényében is nagy-nagy szeretettel, odafigyeléssel rajzolja meg a 8-10 éves gyerekek mindennapi gondjait és a mese iránti vágyukat.
A Mi, szemüvegesekben a mindenkihez kedves, figyelmes Kerekes Évivel, a mintatanulóval történnek rendkívüli események egy szemüveg miatt, ám a Világoskék Bohóc és a Világoskék Oroszlán – no meg a jó szándékú felnőttek – segítségével megoldódnak a bonyodalmak.

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek

>!
Ciceró, Budapest, 2001
158 oldal · ISBN: 9635392974 · Illusztrálta: Marton Magda
>!
Móra, Budapest, 1986
134 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631144399 · Illusztrálta: Marton Magda

Kedvencelte 14

Most olvassa 5

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Biztos bennem van a hiba, de ez most nem igazán lépett be a kedvencek táborába.
kicsit elcsépeltnek érzem a témát, és már annak idején is az volt, úgy vélem.
Mindig a szemüvegesek.
Nekem nem volt, tehát nem érzem át a helyzetüket, viszont a másik oldalon sem álltam, hiszen mi nem csúfoltuk a szemüveges osztálytársainkat. Sőt, olyan igazi okosnak láttuk őket, és irigyeltük, hogy nekik lehet szemüvegük. mi is szerettünk volna. Én még a szemészetet is kikönyörögtem a szüleimtől, de aztán kiderült, hogy kutya bajom szerencsére. Csak szerettem volna és is szemüveges lenni.
Azt érzem ezzel a témával kapcsolatban, hogy a sok erről írt könyv, történet, fantazmagória váltja ki a gyerekekből azt, hogy ha mindenki ezt mondja, akkor most már tényleg kötelező csúfolni őket.
Pedig addig eszükbe sem jutott volna.

1 hozzászólás
>!
OlvasóMókus
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Általános iskolás ötödikes koromban kölcsönöztem ki ezt a regényt az iskolai könyvtárból. Két dologra emlékeztem, az egyik, hogy kitalált barátokról szól, a másik pedig az, hogy amikor este már aludnom kellett volna és elemlámpával a paplan alatt olvastam tovább, anyukám bejött, hogy most már tényleg aludjak.
Ehhez képest most kicsit megdöbbentett, hogy mennyi kínos, félreértésekből adód jelenet van ebben a történetben. Konkrétan végig kínosan éreztem magam és szorongtam, amíg olvastam Kerekes Évi kalandjait. De ezt leszámítva most is nagyon tetszett ez a pöttyös regény.

>!
Valcsa
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

A gyerekek annyira kegyetlenek tudnak lenni egymással… Arra meg végképp nincs mentség, ha valakit olyan dologért csúfolnak, amiről nem tehet, és amin változtatni sem tud…
Én általános iskola 1.osztálya óta vagyok szemüveges, szóval ezeket a köröket én is lefutottam, amit Szabó Zsuzsi, bár azért velem ennyire durva dolgokat nem csináltak… :/ Úgy gondolom, azóta, mióta ez a könyv megjelent, azért elég sokat változott a világ, manapság talán a gyerekek is elfogadóbbak e téren, és nem számít akkora szenzációnak egy szemüveges osztálytárs, mert sok a szemüveges fiatal, ráadásul ma már azért mindenféle keretet lehet kapni, mindenki megtalálhatja a neki leginkább tetszőt. :) (Bár még így is ismerek olyan gyerekeket a környezetemben, akiknek szükségük lenne szemüvegre, de szerintem inkább a külcsín miatt nem hordják, hiúságból…)
Ez az a könyv, amit valószínűleg hamarabb kellett volna olvasnom. A képzelt barátokat nehezen tudtam megemészteni (és szerintem nem normális dolog, ha egy gyerek olyanokkal társalog, pláne hangosan, akik nem is léteznek…). Maguk a karakterek ettől eltekintve aranyosak voltak: Világoskék Testvér, mint Évi lelkiismerete; Jenő, a Világoskék Bohóc, aki azért jött létre, hogy Évit mulattassa – megjegyzem, tényleg volt néhány vicces megnyilvánulása, mint pl. „A szemüveg szörnyű átok, / de azért így jobban látok.”, vagy „Pótszemüveg, az az öröm, / holnap ezt is összetöröm.” :) És itt van még Brúnó, a Világoskék Oroszlán, aki a „hősiességével” csal mosolyt az arcunkra. Az pedig nagyon aranyos, mikor kiderül, hogy miért éppen világoskék… :)
Tanulságos történet, kisiskolásoknak – de azért még felnőttként olvasva is aranyos. :)

>!
lauranne
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Aki egy centit hazudik, annak egy kilométer baja lesz belőle.

Fordulatosabb volt, mint egy Harry Potter regény. Olvasás közben a lányom arra kért az egyik jelenetnél, hogy olvassam csak magamban tovább, és ha megoldás születik, akkor folytassam hangosan. Egy nagy valószerűségi fokkal megírt regény, mennyivel jobban megviseli, mint az egyébként nagyon népszerű hihetetlen történetek sorozata.
Klassz anya-lánya beszélgetéseket indított el közöttünk esténként Kerekes Évi története. Olvasás órán vettek belőle egy nagyon pici, nagyon meghúzott részletet, innen jött az ötlet, hogy olvassuk el az egészet.
(A tankönyvi feladat hívta fel a figyelmünket arra, hogy a teljes regény a MEK oldalán is elérhető.)

>!
icu79 P
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Újraolvasás, valamikor az őskorban már volt hozzá szerencsém, talán akkortájt, amikor magam is szemüveges lettem, gondolom, Anyu vigasztalásképp ajándékozott meg vele. :)
A történet tulajdonképpen aranyos és nagyon-nagyon tanulságos, de 20 éve és most sem értettem, hogy miért volt szükség a kitalált figurákra, főleg, hogy Évi beszél is hozzájuk időnként hangosan. Van, hogy összefutok az utcán gyerekekkel (sőt, időnként felnőttekkel is), akik fennhangon beszélnek magukban, ezek szerint nekik is vannak kitalált barátaik, oroszlánjaik, bohócaik…

1 hozzászólás
>!
chhaya P
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Könnyed és humoros kisregény egy viszonylag komolyabb iskolás témáról – a csúfolódásról, elfogadásról és a beilleszkedés nehézségeiről, melynek központi eleme egy (vagyis pontosan kettő darab) szemüveg, és egy összezavarodott negyedikes kislány. Kicsit nehéz volt beleélnem magam, mert nálunk anno szemüveg miatt nem bántottak senkit (volt más bőven… De az nem tartozik ide.) A világoskék kompánia, bár jól bemutatták Évi lelki vívódását, egyáltalán nem hiányzott volna. Párbeszédeiket untam, komolytalan irányba vitték a történetet, és ezen sajnos a világoskékség giccses magyarázata sem segített sokat a végén. Azért a szájbarágós tanulság ellenére is szerethető könyvecske.

>!
rafaelo0824
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Nagyon szerettem ezt gyerekkoromban. Micsoda galiba csak azért, mert szemüveges lett a kislány. Tetszett, ahogy kitalálta a világoskék hadat, illetve a mondanivalója is. Kedves, bájos, szerethető könyv.

>!
tomgabee
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Nagyon szeretem Fehér Klára „lelkizős” ifjúsági regényeit. A gyerekek számára fontos témákkal foglalkozik, kedves, szerethető történetbe csomagolva. Felnőttként is teljesen bele tudtam élni magam a történetbe, egy szuszra olvastam ki, annyira tetszett.

>!
Ibanez MP
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

A maga nemében szomorú történet. Valaki az értékelésében azt írta, hogy minden csúfolódóval el kellene olvastatni.. ezzel egyetértek.. Itt nem is igazán a szemüveg a lényeg, az csak segít könnyebbé tenni annak megértését, hogy milyen a világ, hogy mindig vannak a jók és a rosszak, és néha bizony a jók is a rossz oldalára kerülnek, mert félnek. És hány ilyen gyerek van és hány ilyen történet a valóságban. Nem is kell ahhoz csúfolódás, hogy egy gyerek rosszul érezze magát, főleg a mai időkben, amikor már az egyik gyerek esetleg iphone-nal megy iskolába, a másik szüleinek meg még egy szendvicsre se telik… Én tudom, hogy mennyire rosszul tudnak esni a különbözőségek egy kisebb gyereknek. És hogy milyen érzés „kicsinek” lenni egy osztályban, ahol van egy-két karakteresebb, nagyobb lány vagy fiú… Szomorú történet, szomorú, hogy egy gyereket milyen könnyen befolyásol egy „erősebb” gyerek és miket képes elkövetni félelmében… A világoskékek jó fejek, Jenőőőő… :-D De azért szomorkás történet, még ha a vége úgy-ahogy jóra is fordul (Hajagosék megmaradnak, nem hiszem, hogy egy-kettőre megváltoznak)…

>!
Móra, Budapest, 1986
134 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631144399 · Illusztrálta: Marton Magda
>!
Lahara ISP
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek

Amikor először olvastam, gépen olvastam, könyvként, illusztrációkkal sokkal izgalmasabb. Ezt akkor kellett volna elolvasnom, amikor nyolcadikos voltam, és szömöveget kaptam. Amikor az iskolai védőnő megállapította, hogy nekem szemüveg kell, meg se mondtam otthon. Csúfoltak engem eleget anélkül is, aztán Anna néni, a mi kedves – tényleg kedves és barátságos – osztályfőnökünk értesítette az otthoniakat, és egy pénteki tesióráról mentünk egyenesen az optikushoz. Én előtte mindig úgy gondoltam, hogy nekem úgy sem lesz szemüvegem, mert a mi családunkban ez nem szokás. Persze ez nem pont így van. És különben is, igazán jól esett, hogy jéééé, látom a táblát!
Jó tanár ez a Rozál, ilyen kéne mindenhova! Nem is vesznének el a telefonok meg egyéb nem iskolába illő dolgok sehonnan. A Világoskékekkel való társalgás kissé untat, pedig az elmúlt tizenkét évben én is találtam ki sok szereplőt és „dolgoztam fel” ily módon néhány problémát, de gyerekkoromban nem voltak képzeletbeli barátaim.
Az ajánlást ajánlom mindenkinek! Aki aztán az ajánlásból rájön, hogy nem neki való a könyv, szokjon le rossz szokásairól, és mégis olvassa el!
Ne legyen senki Hajagos! Ha mégis kettő vagy három évvel idősebb vagy, mint az osztálytársaid, ne terrorizáld őket, hanem mutass jó példát!
De vajon Évinek van oka úgy viselkednie Zsuzsival, mint ahogy teszi? Szerintem csöppet sem.
Jééé! Itt is van egy Ramona!
Viszont teljesen máshogy emlékszem a történetre, lehet, hogy két verzió is van belőle? Mindenesetre elbőgtem magam a végén. :’)


Népszerű idézetek

>!
PuPilla

Aki egy centit hazudik, annak egy kilométer baja lesz belőle.

44. oldal

2 hozzászólás
>!
sztimi53 P

FIGYELEM! FIGYELEM!
EZT A KÖNYVET CSAK AZ OLVASHATJA EL, AKINEK SZEMÜVEGE VAN!
VAGY HA NEKI NINCS, LEGALÁBB AZ APUKÁJÁNAK VAGY AZ ANYUKÁJÁNAK VAGY A NAGYMAMÁJÁNAK VAGY A NAGYBÁCSIKÁJÁNAK.
DE HA AZOKNAK SINCS, AKKOR LEGALÁBBIS AZ ÖCSIKÉJÉNEK VAGY A LEGJOBB BARÁTJÁNAK.
DE HA EGYIKÜK SEM VISEL SZEMÜVEGET, AKKOR CSAK ABBAN AZ ESETBEN OLVASHATJA EL, HA SENKIT SEM CSÚFOL AZÉRT, MERT SZEMÜVEGES. SE AZÉRT, MERT KÖVÉR VAGY SOVÁNY, VAGY HOSSZÚ VAGY KURTA, VAGY VÖRÖS HAJÚ VAGY KOPASZ VAGY HOSSZÚ HAJÚ, VAGY NAGY FÜLE VAN VAGY KARIKALÁBA, VAGY SZEPLŐ NŐTT AZ ORRA HEGYÉN ÉS EGYÁLTALÁBAN NEM CSÚFOL SENKIT SOHA SEMMIÉRT. AKI CSÚFOLÓDIK, ANNAK ALÁSZOLGÁJA, JÓ NAPOT KÍVÁNOK, NEM BARÁTKOZUNK, SEMMI KÖZE EHHEZ A REGÉNYHEZ.

14 hozzászólás
>!
Beni

Nemcsak a te anyukád szemében van varázslat. Minden gyerek anyukájának a szemében ott a varázslat. Te azért találtál ki magadnak Világoskék Testvért meg Világoskék Bohócot és Világoskék Oroszlánt, mert a te anyukádnak világoskék szeme van.

124. oldal

>!
Ydna

(…) mi a fontosabb, a látszat, vagy az, hogy az ember igazán becsületes legyen.

57. oldal

4 hozzászólás
>!
Hajnalcsillag

Ami egyszer megesett,
azon már ne keseregj

73. oldal, Az elveszett szemüveg (Móra, 1986)

>!
Valcsa

Pótszemüveg, az az öröm,
holnap ezt is összetöröm.

75. oldal

>!
Valcsa

A szemüveg szörnyű átok,
de azért így jobban látok.

54. oldal

>!
Ydna

Olyanok meg ilyenek,
Hosszúak meg rövidek,
Egy orruk van, két fülük van,
Diót törnek a fogukkal,
nem mások, nem egyebek,
mint a régi gyerekek.

37. oldal

>!
Ibanez MP

– Tudod, hogy miért van piros szeme az elefántnak?
– Nem tudom – felelte bágyadtan Évi.
– Hogy elbújhasson a cseresznyefán – válaszolta Jenő. – És láttál már cseresznyefán elefántot?
– Nem láttam – súgta halkan Évi.
– No látod. Mert olyan jól elbújt.

>!
Hajnalcsillag

Kérlek szépen, könyörgök szépen, csak azt ne tedd, mert amíg te nem találtál ki engem, addig én sehol sem voltam, és ha te elfelejtesz engem, akkor engem soha többé nem talál ki senki. És én nagyon-nagyon szeretek létezni meg ugrálni.

38. oldal, Hétfejű sárkány a bélyegen (Móra, 1986)


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Ecsédi Orsolya: Cirrus a tűzfalon
Kiss József László: Talán Pista
Szalay Lenke: Mogyoró és a Fiú
Nemere István: A fantasztikus nagynéni
Szász Imre: Basa
Borsa Kata: Történetek a Borostyán teázóból
Donászy Ferenc: Buda hőse
Nyulász Péter: Ciprián