A ​tenger I-II. (A tenger 1.) 34 csillagozás

Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II. Fehér Klára: A tenger I-II.

Soha ​történelmi eseményekben gazdagabb, embert érlelőbb, jellemformálóbb kort, mint amelyben a regény játszódik! Ezerkilencszáznegyvennégy szégyenteljes tavaszától szinte napjainkig ível a könyv cselekménye, s az olvasó szeme előtt játszódik le egy rokonszenves fiatal leány emberi fejlődése, politikai öntudatosodása, vívódásai, csalódása és felmagasztalódása a szerelemben, elszántan konok és szívós harca a társadalmi hibák, egyéni bűnök ellen. S e nagy, felemelő küzdelemben egy napon házassága, családi élete már-már zátonyra fut. Keservesen kell tapasztalnia, hogy két ember kapcsolata a házasságban nem hatóságilag őrzött képgyűjtemény, s nem is régi emlékek albuma. Mindig élő, mindig eleven varázslat, az kell, hogy legyen. Férj és feleség riadtan ébrednek rá, hogy az együtt eltöltött tizenkét év tégláiból nem otthont építettek, hanem válaszfalat. Sem átlátni, sem átnyúlni nem lehet már rajta. Mégis: hogyan tovább? Hogyan alakuljon saját sorsuk és gyermekük jövője? Erre ad… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1956

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
540 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631520846
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
460 oldal · ISBN: 9631520854
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
1000 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631520838

3 további kiadás


Kedvencelte 8

Most olvassa 6

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Fehér Klára: A tenger I-II.

Na most, ha Fehér Klára angolul vagy franciául vagy stb. nyelven írna Ken folletti példányszámokban terjedne. Pedig sokkal jobban ír, mint KF. A sítlusa magával ragadó,még akkor is, mikor vitatkoznék vele. Pillanatok alatt fest egy sorsot, egy életet, mutatja meg a hatalom jellemtorzító hatását.
Hosszú könyv, de egy mondatnyi üresjárat nincs benne. A nyilas uralom, a Felszabadulás, a Fényes szelek, a tiszta szívű kommunista torzulása, a minden körülmények között a felszínen kapaszkodó senkik jellemtelensége. Szen-zá-ci-ós!!!

2 hozzászólás
>!
vargajudit P
Fehér Klára: A tenger I-II.

Egy hete fejeztem be, és azóta is hiányzik. Rég nem jártam így könyvvel. Pedig nehezen indult, túl népesnek tűnt a szereplőgárda, nehéz volt követni, hogy ki kivel van, aztán a háborús jelenetek kicsit döcögősek voltak, a felszabadulás után meg elkezdett nagyon komcsi lenni, csak úgy csillogtak a szemek, lobogtak a hajak a friss tavaszi szélben, szárnyalt a dal a büszke munkásajkakról. Az első kötet elolvasása emiatt vagy két hónapig tartott. Nem emlékszem, mikor kezdtem bevonódni, mert egyszercsak azon kaptam magam, hogy nem akarom letenni, ezért gyorsan meg is betegedtem, hogy két nap alatt kiolvashassam a második kötetet. Fehér Klára nagyon jól ír és nagyon jó emberismerő, de ez tényleg csak a könyv közepe felé derült ki számomra. Biztosan újraolvasom.

>!
mdmselle IP
Fehér Klára: A tenger I-II.

Nagyon szeretős könyv, nagyon sírós, kevésbé nevetős, teljesen újraolvasós. Mindenkinek ajánlós.

>!
TiaRengia IMP
Fehér Klára: A tenger I-II.

Nagy kár, hogy a könyv olvasásának ideje sajnálatosan egybeesett egy nagy szerelmi csalódásommal, konkrétan a betonba csapódva képtelen voltam 1 hónapon keresztül egy sort sem olvasni, aztán elölről kellett kezdenem az egészet. Pedig ez egy nagyon olvasmányos könyv, megérdemelte volna, hogy 1 hét alatt kivégezzem.
Fehér Klára politikai állásfoglalása kis utánajárással még művei megismerését megelőzően is egyértelmű, ám ezt a könyvet elolvasva már végképp nem lehet kérdés. Én azt mondom, nincs is ezzel semmi baj, így gondolta, hát így gondolta, ki vagyok én, hogy ítélkezzek. (Már amennyiben csak a művet nézzük.) Ha kellő mértékben felkészül az ember lánya/fia, hogy itt bizony a vörös farok nonstop lengedezni fog, már nem is annyira bosszantó, hiszen bőségesen kárpótol minket a történet, a szereplők rendkívül plasztikus ábrázolása.
A történet körülbelül 20 évet ölel át, a megszálló németektől a ’60-as évekig bezárólag. Teljesen átélhető a megszállás, a háború alatti éhezés, bombázások hangulata, nem beszélve arról, hogy a helyszínek (utcák) nagy részét is ismerem.
Fehér Klára ebbe a könyvbe is belecsempészett némi önéletrajzi elemet is, például András Katalin figurájában, illetve meggyőződésem, hogy az a reménytelen szerelem és macska-egér játék, ami párkapcsolati téren megjelenik, minden bizonnyal valós élményből táplálkozott.
Azért a félelmes szótól néha már viszketett a bőröm…

>!
remenant
Fehér Klára: A tenger I-II.

Hát nem tudom, nagyon vegyesek az érzéseim, pedig rendszerváltás után születettként is egyből a szocialista éra művein nevelkedtem. Már kezdettől fogva volt valami kellemetlen érzésem a fasiszta kegyetlenkedések szinte már grafikusan intenzív ábrázolása közben (a regényben végig csak szemérmesen utalgatnak a szexre, de pl. a Dékány Anna által emlegetett partizánlány mellének levágása simán belefér), de először az orosz felszabadításnál éreztem azt, hogy lehet, abba kéne hagyni, mert értem én, hogy ’56-ban jelent meg, de még szinte Szilvásihoz képest is szolgaian túlzó a kettősmérce. Később azért ez finomodik, van benne rendszerkritika is bőven a megengedett formában, és érzésem szerint jól csomagolva a megengedett formán túl is. Tehát valójában nem ez a baj, hanem az, hogy teljesen ambivalens az egész írás.
Van, ahol sebészien pontos leírásokkal dolgozik, bravúrosan fűzi a szálakat, különösen lélektanban tud nagyon erős lenni, egyik kedvencem például a fogkrém, mikor Ágnesnek annyira ízlik a spoiler fogkrém, hogy vesz egyet hazafelé, aztán az anyja közli, hogy igazából már évek óta ezt használja… Nagyon megrázó az is, hogy mennyire kíméletlenül lappangva változtatja a fiatalkorukban szinte heroikus jellemeket kisszerűvé, korrupttá, ellenszenvessé.
És akkor itt vannak ezek a mérhetetlenül jó húzások, és a regény mégis tud, sőt akar elnagyolt, naiv, sőt vásári lenni. Mert nem politikai megfontolás a groteszk kontraszt az egytől egyig gyűlölnivaló, velejéig romlott felsőosztály és a kalapvarró pincébe toppanó vöröskatona kék szemében csillámló béke és élet között (ez így van leírva, tényleg), hanem egyszerűen giccs. Ez a giccs azonban elfogadható, kiszámítható, elvárt. De annyi van még, aminek köze sincs a politikához! Giccs a címként választott szimbólum gyakorlatilag valamennyi felbukkanása, a kényszeres magyarázgatás, hogy miért is A tenger, meseszerű Ágnes életének minden gigaamplitúdójú alakulása, övön aluli, ahogy a regény manipulál, hogy őt szeresd, őt gyűlöld, a rossz nagyon sokára, mikor már tényleg hánysz tőle, megkapja büntetését. És amikor az utolsó pár oldalon ismét, ismét megfogalmazódnak a fontos gondolatok szabatosan, precízen, éles szemmel lát és éles nyelvvel ki is mondja, aztán felfoghatatlan módon az egészet agyoncsapja egy olyan zárással, ami nemhogy puhafedeles, de még a közvetlen előzményekből, az imént megfogalmazott konklúzióból sem következik, látszólag egyszerűen azért, hogy meglegyen a kívánt megnyugvás a lelkekben.
De nem tudom azt mondani, hogy nem kötött le, hogy nem élveztem, sőt nem leltem gyönyörűséget némely igazán találó mondatában, és egyáltalán nincs is belőlük kevés, csak folyamatosan olyan idegesítő, nyomorult érzést keltett bennem, hogy elterelik a figyelmemet, aztán lenyomnak a torkomon egy zacskó olvadt, ragadós pillecukrot. Fehér Klára tudott, de (itt?) olcsót akart csinálni, népszerűt, pedig a keserű igazság a jó benne.
Amúgy meg szeretem a szoci korrajzokat, és azért simán érdemes. Eredetileg viszont az orvostéma miatt vettem várólistára, na, azért meg nem érdemes.

>!
szdius84
Fehér Klára: A tenger I-II.

Valamikor, kamaszként elkezdtem olvasni ezt a könyvet, de nem értettem sok mindent, és félbehagytam. Most újra elővettem, teljesen más szemmel olvastam, mint 15 éve. Ezt a könyvet csak felnőtt fejjel lenne szabad olvasni, mert csak akkor lehet igazán átérezni a mondanivalóját, ha érted, miről szól. Nagyon részletesen és mélyrehatóan írja le a háború szenvedéseit és az apró örömöket, a pénzéhes vezetőket és a szegény, de tanulni vágyó fiatalokat. Nagyon megszerettem a történetet.

>!
Wish P
Fehér Klára: A tenger I-II.

Még úttörő koromban olvastam, akkor egész más volt az üzenete, mint most.
Idealista, de szerethető karakterek. Egy korszak rajza, érdemes volt elolvasni másodszorra is.

>!
violina
Fehér Klára: A tenger I-II.

Eljárt az idő a könyv felett, mára aktualitását vesztette, hiszen egy letűnt kor tanúja és szülötte.
A cselekmény majdnem két évtizedet ölel fel, emberi életek, sorsok fonódnak össze, hol szorosabban, hol lazábban. A történet pörög, nincs üresjárat.
Nem lehet viszont szó nélkül hagyni, hogy a történelmi háttér bemutatása torz egyoldalú, a kommunista szellemnek, elvárásnak felel(t) meg. Az írónő részletesen leírja a rettegett nyilas időket, Budapest ostromát, az újjáépítés hangulatát, de hirtelen évtizedes ugrás következik…. egyetlen szó sem esik az elcsalt 1948-as választásokról, Rákosi személyi kultuszáról, a rettegett AVH-ról…

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
TiaRengia IMP

Egyszer feküdt nála egy beteg. Sokévi távollét után, Amerikából hazalátogató bácsika. Hirtelen lett rosszul az öreg, nem tudták, mi van vele, Géza osztályára hozták be, a belgyógyászatra. Géza azonnal megállapította, hogy vakbélroham, átkísérte a sebészetre, ott volt a műtétnél is. Másnap a beteg megkérdezte tőle: „doktor úr, az altatásnál milyen nyelven számoltam?” "Angolul" – mondta Géza. „Ó, istenem, ó, istenem” – motyogta az öreg, és vigasztalhatatlan volt. „Mi baj?” – érdeklődött Géza. „Odakinn az a babona járja, hogy addig tartozik az ember az óhazához, amíg magyarul álmodik, amíg magyarul számol, ha egyedül van, és magyarul imádkozik, vagy káromkodik, ha bajba jut…”

Közjáték

>!
Zsucsima

Vannak olyan órák, amikor nem lehet középen megállni, lépni kell, ide vagy oda.

Menekül a RÉP

>!
pelika 

Csorba Jóskát még májusban behivták a kerületi pártbizottságra. – Mik a terveid, elvtárs? – kérdezték tőle.
– Nincsenek különös terveim. A gyárban megkezdődött a termelés, tudjátok, hogy fontos cikkeket gyártunk, mozdonyalkatrészt. Később majd, egy-két év múlva talán tovább tanulok.
– Mi a szakmád?
– Mintaasztalos.
– Te mától kezdve itt dolgozol nálunk.
– Szívesen segitek… de nem értek én az iróasztali munkához… meg aztán úgy szeretem a szakmámat. Hadd maradjak én csak ott, elvtársak.
– A kommunista oda megy, ahol szükség van rá. Kik intéznék a kórházak, iskolák, hivatalok ügyes-bajos dolgait a kerületben, ha nem te?
– Kórház ügyeit? Én? Azt sem tudom, elvtársak, mi fán terem. Egyszer voltam egy kórházban röntgenen, küldözgettek ide-oda a törött lábammal… még a szagtól is felfordul a gyomrom, ha kórházba kell belépnem.
– No, majd megpróbálod, hátha megszokod.
Így lett Csorba József a Szent Katalin-kórház kommunista összekötője is.

I. kötet 481-482. old.

>!
Ajin

A házasság nem képgyűjtemény, nem album régi emlékekből. Élő kapcsolat kell, az kell hogy ha egymásra néznek forró vágyak szaladjanak végig testükön, az kell, hogy be tudják fejezni egymás elkezdett félmondatát, hogy szavak nélkül értsék meg, mi fáj a másiknak, mikor kíván egypercnyi csendet, mikor kíván egy puha simogatást, az kell, hogy jó ízű legyen egy korty víz a másik poharából, hogy egy színről, képről, dallamról, illatról ugyanaz jusson eszükbe, hogy ha egy szegény kis mókust kalitkába zárnak, düh, részvét és tiltakozás egyszerre…

411. oldal, II. kötet

>!
Baki P

I. kötet
Nem tudom, tisztítják-e postahivatalok lámpáit?

II. kötet
Hetenként egyszer értekezletet tart a szerkesztőségben a riportrovat.

(első mondat)

>!
TiaRengia IMP

Panyókára vetett köpenyben, szőrmesapkában, kezébe fogott golyószóróval, de egy csöppet sem félelmesen. Magas, szép termetű férfi volt, nagy, világoskék szemmel és a sapka alól kihulló, göndör, szőke hajjal. Arca kormos és poros volt, szeme alatt sötétkék árok, fehér foga kivillant, valamit mondott és mosolygott. Senki sem értette, mit mond. De a sapkáján a jel: meleg, piros, ötágú csillag.

Hajnal

1 hozzászólás
>!
pelika 

– A jezsuiták marxizmust is tanulnak. Nem azért, hogy kommunistákká legyenek, hanem azért, hogy tudják, mivel vitatkozzanak.

I. kötet 448. old.

>!
TiaRengia IMP

Ötödik gimnazista kora óta hatalmas monográfián dolgozott, A magyarság a legnemesebb faj címmel. Ez a dolgozat hivatva volna bebizonyítani, hogy minden kultúrnemzet uralkodó rétege magyar eredetű. Az angol nyelvben már talált is erre bizonyítékot. Az angol „eleven” szó, amelyet ugyan az elkorcsosult albioni torok „ilevn”-nek ejt, kétségkívül magyar szó. Körülbelül ezer évvel ezelőtt, a kalandozások korában, száz magyar lovas felkerekedett, hogy meghódítsa Angliát. Súlyos és hősi harcok után százból tizenegyen jutottak oda elevenen. Ők lettek az angol királyi családok ősei, ezért őrzi emléküket az „eleven” szó, és ezért jelent ez a szó az ángliusok nyelvén „tizenegy”-et. Vagy ki tagadhatná, hogy a Tudor-ház tagjai, vagyis a Tudorok minden bizonnyal rokonságban állnak a magyar tudorokkal?

24-25. oldal Mi lesz egy pohár sörből?

>!
pelika 

– Őszi elvtárs, de… ne haragudj… valamit meg kell kérdznem.
– Nos?
– Ha rosszat látok… ha azt látom, hogy valamiben hibáztunk, ha egy kommunista nem jól dolgozik, én azt is meg akarom írni.
Őszi tágra meresztette a szemét.
– Hogy meg lehet-e írni? Elsősorban azt kell megírnod. Tanuld meg, Kati: bátran szembenézni a hibáinkkal, megbírálni és kijavitani azt kommunista erény.

I. kötet 176. old.


A sorozat következő kötete

A tenger sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Lőrincz L. László: Az éjszaka doktora
Pergel Zsolt: Halálgyár
Bak Mihály: Orvosok-sebesültek
Simó Vivien – Sári Edina: Életrevaló
Antal József: Diagnózis
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem
Szalay Lenke: Barát érkezik a házhoz
Szabó Magda: Abigél