Vegyes érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban.
Könnyen lehetett vele haladni, hiába hatalmas példány, hiába 350+ oldal, nem tagadom. Jó kis olvasmány, DE nem nekem/nem az én korosztályomnak vagy nálam idősebbeknek. Nem azt mondom, hogy nem élvezhető, mert az, csak szimplán ez szerintem inkább egy gyerekeknek készített könyv. Hatalmas betűk, néha mindkét oldalt befoglaló képekkel. Amik mellesleg szépek, de néhol pontatlanok (ha azt írjátok le, hogy az Erinnüszöknek a hajuk helyett kígyók voltak, akkor a rajzokon ez miért nem látszik?; de ez csak egy példa).
Ha már pontatlanság. A könyv gyenge pontja, hogy ahogy haladtam a vége felé, egyre többször tűnt fel, hogy szinte maguk ellen beszélnek információk.
Például egyik pillanatban Atlasz még az égboltot tartja a vállain, egy másik történetben viszont már az egész Földet (azt hiszem Héraklész történetében jelenik meg ez az eset, ami ráadásul nem is igaz).
Aztán, hogy mondjak még példát, a jegyzetek részben teljesen más utóélete van Pegazusnak, mint Perszeusz történetében.
És a többi.
Illetve, mivel 22 történetet zsúfoltak bele ebbe a 300 oldalba (utána már csak kiegészítő információ vannak főleg), ezért a mítoszokat nyilvánvalóan nem lehetett kifejteni bővebben. (Igen, tudom, még így is jutott egy-egy történetre 10-15 oldal, de mivel hatalmas betűkkel van írva és tele van rajzokkal a könyv, ezért képtelenség minden részletre kitérve leírni benne a mindent.)
Persze eszem ágában sincs senkit sem elijeszteni a kötettől, távol álljon tőlem, csak én inkább ajánlanám ezt a kötetet gyerekeknek, semmint felnőtteknek.
Összegezve: annyi „hiba” nem volt benne, azokat is inkább a vége felé vettem észre; de jó olvasmány volt azért, lehet később még bele-bele nézek majd pár infóért/történetért (hogy aztán utánuk nézzek rendesen neten). :)