Csik ​tudta, hol van a kutya elásva 9 csillagozás

Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Pénzben és pénzzel játszható szórakozások szakvatott művelőjeként ismerkedhetünk meg Csikkel, amint éppen – rejtélyes módon – sorra kopasztja meg a haverokat. . Később azon derülhetünk, hogy miként jár túl az agyafúrt srác Madenagybajovanovics tanár eszén…S talán – mint megannyi mediterrán éghajlaton élő vadásztársa – egyszer majd ő is így vélekedik: „….ha te ragaszkodsz az elveidhez, akkor én is ragaszkodom az enyéimhez! Az életemet kész vagyok odaadni a sajtát zsírjában sült friss barabulkáért meg egy jó pohár gudauti borért!”

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Piknik könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1989
166 oldal · ISBN: 9631163237 · Fordította: Árvay János, N. Sándor László, Rigó Béla · Illusztrálta: Kovács Péter

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Kedvesen pajkos, helyenként bájosan naiv, lendületes történetek a kamaszodó Csik-ről és az ő világáról, egyértelműen kisfiús lelkesedéséről a világ, és dolgok megértésére, kezdve onnan, hogy az érme egészen pontosan miért lesz fej vagy írás, amikor leesik. Nagyon tetszettek a saját okoskodását, megérzéseit és meglátásait alátámasztó kimódolt kísérletei, például, hogy a kedvence és kísérője, Belka kutya, vajon tényleg meg tudja-e különböztetni lentről a fán lévő körték érettségét, vagy valóban a fekete szőlő-e az ő kedvence is, mint Csik-é, annak ellenére, hogy a felnőttek a fehéret dicsérik.
Ha nagyon panaszkodni akarnék, akkor azért megjegyezném, hogy talán az egész még jobb lehetett volna, ha néhány nem is túl nagy öltéssel az író össze is fűzi kerek történetté ezeket az így különálló élményeket.

Rushka>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Nagyon jó történetek Csikről, az Abháziában élő kamaszfiúról. Semmi rendkívüli nem történik bennük, „csak” egy jófej kamaszfiú éli a mindennapi életét, megosztva az olvasóval meglátásait a környezetében élő emberekről és a velük megeső hétköznapi eseményekről.
Hiányérzet azért maradt bennem, mert úgy éreztem, ez csak rövid részlet egy nagyobb regényből, ahol a történet összeáll és mélysége, kifutása lesz. Próbáltam utánanézni, de nem jutottam sokra – tudja esetleg valaki, hogy ez a három novella valóban csak részlet-e egy hosszabb ciklusból vagy regényből?

2 hozzászólás
ChEebor>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Kedves kis könyv, főleg az első és a harmadik könyv tetszett, de a második is szépen bemutatja a vadászatot, és nagyon érdekes kis epizódok vannak benne. Nem egy nagy történet, hanem tényleg három különálló darab, de humora, élénksége miatt kellemes olvasmány.

sünigombóc>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Szórakoztató történetek Csikről, az Abháziában élő kamaszról és mindennapjairól. Szerettem volna többet olvasni még erről az életre való gyerektől, akiről kiderül, hogy tudja, hol van a kutya elásva, meg eljut vadászni is, és így tovább. Nagyon jól szórakoztam azon, ahogyan barátkozik, ahogy ismerkedik, ahogyan bánik a kutyájával, miközben felfedezi a világot és levonja a maga következtetéseit is. Nagyon tetszett amúgy a címadó történet, de az is, amikor a tanár versikéjét megkérdőjelezve bajba kerül, és végül megtalálja a saját megoldását erre is, hogy a szülei előtt se kerüljön bajba, de az iskolában sem. Olvasnék még a kalandjairól szívesen.

hetcsillagkozt>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Azt hiszem úgy leszek ezzel a könyvvel, mint más a kis herceggel: minden évben előveszem majd és újraolvasom és egyre jobban fogom szeretni.

Jesper_Olsen P>!
Fazil Iszkander: Csik tudta, hol van a kutya elásva

Három kedves történet egy furfangos, életrevaló abház fiú [talán a szerző gyermekkori alteregója?] mindennapjaiból. A legjobban a középső – Csik első vadászata – tetszett. Annyira nem nyűgözött le, mint a Szarvasfiú.


Népszerű idézetek

hetcsillagkozt>!

Csiknek mindig úgy rémlett, hogy a fénybogárkák, szomorúan pislákolva a sötétségben, az elveszett nappalt keresik. Maguk adnak fényt, de maguk keresik a nappal fényét is. Csik úgy vélte, hogy fellobbanásaikkal nyafogva, mint a kisgyerekek, azt kérdezgetik: „Hová lett a nappal? Hová lett?!”

28. oldal

Jesper_Olsen P>!

Az emberek olyan értetlenek. Néha föl kell nagyítani valamit, hogy úgy csodálkozzanak rajta, mint ahogy a nem felnagyított dolgon kéne csodálkozniuk.

122. oldal

hetcsillagkozt>!

Mindenütt akaraterőre volt szükség. Tudta, hogy van akaratereje, de kedve nem mindig volt hozzá, hogy bebizonyítsa.

52. oldal

hetcsillagkozt>!

Rajongott az orosz románcokért, csak azt nem tudta, hogy így hívják őket. Ha egy műkedvelő az ilyen dolgokat genetikai emlékezettel magyarázta volna, rögtön zsákutcába kerül.

62. oldal

hetcsillagkozt>!

Ez a békalencse olyan volt a víz felszínén, mint a föl a tej tetején. Csik rettenetesen szerette a fölet, de a békalencse egy csöppet sem keltette föl Csik étvágyát. A békalencse megalázta a fölet az ostoba hasonlatosságával. Ha a mocsár vizét mocsári tejnek vesszük, akkor a békalencse a mocsár föle. Amilyen a tej, olyan a föle.

72. oldal

hetcsillagkozt>!

Semmit a világon nem szed le az ember olyan szívesen, mint a tejről a fölét. Csik érezte, hogy a föl csak arra vár, hogy valaki leszedje a tejről. Csik tehát le is szedte.

72. oldal

hetcsillagkozt>!

Igen, Nyalka jóképű fiú volt, és tetszett a lányoknak. Volt azonban egy furcsa szokása: bármit mondott is – hahotázott.
Kezdetben Csiknek valahogy furcsa volt hallani ezt a hahotázást. Először arra gondolt, hogy Szlava szavaiban valószínűleg valamilyen rejtett élc bújik meg, amit Moszkvában megértenek, de Muhuszban még nem. „Menjünk, igyunk limonádét! Haha!” "Kiugorhatnánk a tengerre! Haha!"
Később Csik kitalálta, mitől van ez – az egészség, a jólét, a gazdagság túltengése. Úgy látszott, hogy Nyalka körül sokmilliónyi boldogságporszem kering, és állandóan hahotázó tüsszentésre kényszerítik őt.

22-23. oldal

hetcsillagkozt>!

Kiderült, hogy minél jobban húzza a pénz az ember zsebét lefelé, a hangulata annál jobban emelkedik. Csik ezt világosan érezte. Arra gondolt, hogy olyan ez, mint a libikóka. Amikor az egyik végén a pénz lehúzza a zsebet, a másik végén a vidám lélek magasabbra emelkedik.

32. oldal

hetcsillagkozt>!

Csik levágta a kenyér piros-ropogósra sült domóját, megvajazta, és a vaj tetejére még gyümölcslekvárt is kent. A gyümölcslekvárt olyan vastagon lehetett kenni, hogy a vaj ki se látszott alóla. De Csik ezt így nem szerette. Ő úgy szerette a vajas-lekváros kenyeret, ha egyszerre látni a vajat is meg a lekvárt is. Ezért a lekvárt csak felületesen, hullámokban kente a kenyérre. Amikor az ember egyszerre maga előtt látja a kenyeret, a vajat meg a lekvárt, sokkal ízletesebb lesz az egész. Csik ezt pontosan tudta. A világon a legkedvencebb ételéről mindig mindent pontosan tud az ember.

51. oldal

hetcsillagkozt>!

Csik általában mindent megevett, kivéve a paradicsomot. A paradicsom egyszerűen nem ment le a torkán. Olyan volt, mint valamilyen undorító, nyálkás valami. Csik azonban reménykedett benne, hogy évek múltán legyőzi majd a paradicsom iránti ellenszenvét. Néha, amikor senki sem látta, Csik edzette magát, hogy hozzászokjon a paradicsomhoz. Voltak sikerei, de jelentéktelenek. Csik észrevette, hogy a tenger után valahogy könnyebben meg tudja enni a paradicsomot. Úgy vélte, hogy a medúza a dolog nyitja. A medúza nyálkás, a paradicsom is nyálkás. Amikor az ember ránéz a nyálkás, mi több, remegő medúzákra, azt gondolja: „És ha medúzát kéne enned?” – s mindjárt könnyebb lenyelni a paradicsomot.

51-52. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni
W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
Holly Webb: Mazsi elszökik
Philip Reeve: Sen és a száguldó szán
Nicolas Vanier: Belle és Sébastien
Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca
Megan Rix: Folti, a hős
Timo Parvela: Miú, Vau és a cikázó cickány
Weöres Sándor: Kutyatár