Fazekas István Váci Mihály-díjas költő, műfordító és drámaíró a híres római jogásznak, Zlinszky Jánosnak volt a tanítványa. Bevallása szerint tőle kapta a legnagyobb ösztönzést arra, hogy Jézus perével foglalkozzon. A tanulmány több tudományos konferencián is díjnyertes pályamű lett.
Amicus caesaris 0 csillagozás
Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
>!
A zsidó főpapság vitán fölül álló politikai érdeke a megszálló rómaiakkal való jó viszony fenntartása volt, és Jézus fellépése ezt a status quót fenyegette. Josephus Flavius a zsidók történetéről szóló munkájába beszámol arról, hogy a rómaiak a különböző messiási mozgalmakra minden esetben véres megtorlással válaszoltak.
42. oldal (Napkút 2016)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
>!
A per vizsgálata szempontjából valóban az egyik legfontosabb kérés, hogy kitől vagy kiktől ered a Jézus elfogatására vonatkozó parancs. Ha ugyanis Jézus letartóztatására valamelyik római hatóság adott parancsot, úgy minden további vizsgálat nélkül teljes bizonyossággal nyilatkozhatunk Jézus zsidók előtti meghurcoltatásának abszolút törvénytelenségéről. Ám abban az esetben, ha a feljelentés zsidó hatóság előtt történt, s ennek alapján az elfogatást zsidó hatóság rendelte el, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Jézust ugyan egy koncepciós perben, ám nagyjából a jogszerű eljárás szabályainak a keretei között kísérelték meg felelősségre vonni.
44. oldal (Napkút, 2016.)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
hadingerhidasi_mark>!
Magára a vizsgálatra, s egyben a vizsgálat nyilvánosságára utal az a reakció is, ahogyan Jézus felháborodik az őt arcul ütő egyik szolga viselkedésén: „Ha rosszat mondtam, bizonyítsd be, hogy rossz volt, ha pedig jót mondtam, miért ütsz meg engem?” (Jn 18, 23) Ha Jézus a bizonyításra szólítja fel a szolgát, az csakis azt jelentheti, hogy a vizsgálat nyilvános, hiszen ezzel Jézus a jelenlevők egyikét máris tanúként jelöli meg. Mintha csak ezt mondaná: ha a törvény ellenére meg mersz ütni, elő a farbával! Ez a magabiztos és minden tekintetben makulátlan válasz nem csupán azt példázza, hogy Jézus férfiasan állja a sarat, hanem azt is, hogy az eljárás tisztaságának megsértését részben a nyilvánosságra tekintettel teszi szóvá.
A zsidó eljárásjogban a vádlott megütése főbenjáró bűnnek számított. […] Jézus ismeri a törvényt, s annak megszegését szóvá is teszi. Sáry Pál Bűnvádi eljárások az Újszövetségben című könyvben Jézus és Pál apostol peréről írt kitűnő monográfiát. Zlinszky János kiemeli, hogy a perek jogtörténeti elemzése nagyszerűen alátámasztja az újszövetségi iratok hitelességét, majd pedig arra is felhívja a figyelmünket, Jézus pere nem „a Teremtő által előre megrendezett színjáték volt”, a perek szereplői nem „bábokként” vettek részt az eljárásban. Jézus perében mind a Szanhedrin tagjai, mind pedig a római helytartó szabad erkölcsi döntést hoztak, nem álltak sem kényszer, sem pedig megtévesztés hatás alatt. Jézus magatartását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy nem a halált kereste, hanem élt mindazokkal a jogokkal, amiket a perrend biztosított a számára, védekezett teljes tudásával és legtisztább lelkiismerete szerint, ugyanakkor élete feláldozása árán is kitartott isteni küldetése mellett.
51-52-52. oldal (Napkút, 2016)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
hadingerhidasi_mark>!
Amikor Kajafás odaszól Jézusnak: „Semmit sem felesz arra, amit ezek ellened vallanak?,” Jézus a hozzá intézett kérdésre azért nem válaszol, mert a tanúk ellentmondására a hallgatás a jól megfontolt védekezés részét képezi. Nem arról van szó tehát, hogy hagyná, hogy az események elsodorják!
59. oldal (Napkút, 2016)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
>!
Alapos okkal következtethetünk tehát arra, hogy Pilátus el akarta kerülni az ítélkezést. A zsidók, ahogyan ezt megsejtik, bekeményítenek, és nyomban megzsarolják. A Szanhedrin küldöttsége kiáltozni kezdett: „Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: aki királlyá teszi magát, az ellene szegül a császárnak” (Jn 19, 12). Ez bizony kőkemény politikai zsarolás, mellyel nem egyszerűen az amicus Caesaris kitüntető címet vitatták el Pilátustól, hanem nagyon is konkrét fenyegetést fogalmaztak meg vele szemben: „ha nem végezteted ki ezt az embert, akkor egy tálból cseresznyézel vele, magad is az ő pártján állsz”.
72-73. oldal (Napkút, 2016)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
>!
Keresztre feszítés járt az államellenes bűncselekmények elkövetőinek, az uralkodó személyét bármilyen formában megsértő rabszolgáknak és az emberölésben bűnösnek talált szolgáknak is.
Jézus esetében – tekintettel arra, hogy nem volt római állampolgár – a helytartó által kihirdetett ítéletet azonnal végre kellett hajtani, hiszen a vádlottnak nem volt fellebbezési lehetősége. Az ítélet végrehajtása során semmilyen törvénytelenséget nem állapíthatunk meg.
79. oldal (Napkút, 2016)
Fazekas István: Amicus caesaris Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői
Hasonló könyvek címkék alapján
- Spiró György: Fogság 93% ·
Összehasonlítás - Márki Sándor: Az ókor története ·
Összehasonlítás - Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője ·
Összehasonlítás - Lewis Wallace: Ben Hur 81% ·
Összehasonlítás - Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…” 94% ·
Összehasonlítás - Carol Wallace: Ben Hur 93% ·
Összehasonlítás - Popper Péter: Pilátus testamentuma 87% ·
Összehasonlítás - Orczy Emma: Adjátok meg… ·
Összehasonlítás - Karl Kautsky: A kereszténység eredete ·
Összehasonlítás - Bodnár Dániel: Genesius, a színész ·
Összehasonlítás