A ​magyarországi Jehova Tanúi Egyház története 2 csillagozás

A kezdetektől napjainkig
Fazekas Csaba – Jakab Attila – Petrás Éva – Szita Szabolcs: A magyarországi Jehova Tanúi Egyház története

Jehova Tanúi a XX. század eleje óta élnek Magyarországon. A Horthy-korszakban hol kommunistának, hol cionistának nyilvánították őket. A Rákosi- és Kádár-korszakban nyugati ügynököknek, Amerika-bérenceknek, rendszerelleneseknek, szovjetelleneseknek, demokráciaelleneseknek bélyegezték őket. A rendszerváltás után is megkapták a társadalomra való veszélyes, a családellenes, nemzetellenes fanatikus szekta minősítéseket.Napjainkban közel negyven ezren vannak a közösség tagjai és a velük rendszeres kapcsolatban lévő, Bibliát tanulmányozó személyek. Kik is valójában Jehova Tanúi? Hogyan élte túl a közösség a XX. század megannyi megpróbáltatását és üldöztetését. Mi a helyük és szerepük a mai magyar társadalomban? Négy történész levéltári kutatásai, visszaemlékezések és bírósági iratok alapján rajzolja meg a közösség magyarországi történetét.

>!
Gondolat, Budapest, 2017
456 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636937508

Most olvassa 1


Kiemelt értékelések

Ikarosz >!
Fazekas Csaba – Jakab Attila – Petrás Éva – Szita Szabolcs: A magyarországi Jehova Tanúi Egyház története

A cím alapján sokan azt gondolnák, hogy miért is érdekelne ez bárkit is, pedig a könyv sokkal fontosabb, mint elsőre tűnik.
Először is (ahogy a könyv is leszögezi), ez egy történeti munka, semmiféle teológiai vagy hitnézeti vitát nem tartalmaz.
Alapvetően négy fő részre tagolódik: Kezdetektől 1939-ig, a második világháború ideje, 1945-től a rendszerváltásig, végül pedig a rendszerváltástól napjainkig. A felépítés elég logikus, nem túl száraz, könnyen olvasható. Személy szerint az első és az utolsó részt tartottam a legérdekesebbnek.
Miért írtam, hogy ez egy fontos könyv?
Azért, mert lényegesen túlmutat a címén.
Kitekintést ad a kisegyházak helyzetére a XX. században, és bemutatja a másként gondolkodás helyzetének egy vékony szeletét.
Rámutat a rendszerek működésére, és arra, hogyan viselkedik a hatalom azokkal a csoportokkal, akiket nem ért. (Ironikus eset például, hogy valakit ugyanazzal a szöveggel csuktak le a ’30-as és az ’50-es években is, csak a „zsidó-bolsevik” és a „kommunista” szavakat kicserélték „imperialistára”…)
Láthatjuk, hogy milyen viszontagságokat kellett átélnie egyeseknek (és kell a mai napig átélnie), csak mert olyan gondolatokhoz ragaszkodik, amit a diktatúra nem fogad el.
Azt is láthatjuk, hogy Jehova Tanúi komoly küzdelmeket folytattak, hogy a szólás-, vallás- és lelkiismereti szabadság és az egyéni önrendelkezés joga érvényesüljön.
Végül pedig az ilyen könyvek* megmutatják, hogy a magyar történelemnek mennyi olyan fejezete van, amit nem hogy nem ismerünk, hanem eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán ilyen létezhetett. Pedig a magyar identitáshoz, amit egyesek ma olyan nagy vehemenciával védenek, hozzátartozik nagyon sok kisebbség, nép, nyelv és vallás. Így Jehova Tanúi is.

*Ide be lehetne sorolni a legkisebb helytörténeti munkát vagy egy falusi nyugdíjas kórus történeti áttekintésest is, igazából bármit, ami megmutatja, hogy a történelem valójában itt él köztünk, sokkal változatosabb és érdekesebb, mint gondolnánk, és a kevésbé hangsúlyos fejezetei is érdemesek arra, hogy tudomást szerezzünk róla.


Hasonló könyvek címkék alapján

Baráth Katalin: A türkizkék hegedű
Révy Eszter: A sátánfiúk
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Závada Pál: Természetes fény
Silingi Terézia: Ómama nyaklánca
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság