11. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján
19. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

Öreg ​néne őzikéje 612 csillagozás

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.
A verses formában megírt kedves kis mese az ember és az állat kölcsönös szeretetéről szól.

Eredeti megjelenés éve: 1952

>!
Móra, Budapest, 2016
18 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631196269 · Illusztrálta: Róna Emy
>!
Móra, Budapest, 2015
24 oldal · ISBN: 9789631197761 · Illusztrálta: Róna Emy
>!
Móra, Budapest, 2014
24 oldal · ISBN: 9789631196344 · Illusztrálta: Róna Emy

16 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 82

Most olvassa 4

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Milyen régi mű, mégis akár melyik gyereknek olvasom , mindegyik megszereti.

1 hozzászólás
>!
Gorkie P
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Gyerekként is szerettem és ez felnőtt fejjel sem változott.
Nagyon kedves történet rímekbe szedve, szép illusztrációkkal.
Nem kérdés, hogy 5*. ❤

>!
Ciceró, Budapest, 2007
keménytáblás · ISBN: 9789635395521
10 hozzászólás
>!
FairyDust P
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Ó, hát kivülről tudom! Kiskoromban megszámlálhatatlan alkalommal vettük elő anyukámmal, és olvastuk el újra és újra. Ez a mese örök. ♥

>!
Deziréé
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Szép és aranyos történet egy jószívű anyókáról.
Bárcsak minden ember ennyire szeretné az állatokat, mint ő.
Kiskoromban is olvastam már a mesét, akkor is nagyon tetszett. Még mindig nagyon szeretem az állatokról szóló történetet. A könyvnek hála ismét gyereknek érzem magam.

>!
Ninácska 
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Drága @Gorkie listájában láttam, Ő hozta meg a kedvemet… :)

Gyerekkorom nagy kedvence, igazán remek olvasmány. Emlékszem, hogy nagyon sokszor elolvastam, lapozgattam a művet. Anyukám is sokszor olvasta fel, így szép emlékeket idéz fel az olvasása. Ajánlom Mindenkinek jó szívvel, csodálatos könyv!

4 hozzászólás
>!
Andi_T I
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Gyönyörű mese, amit minden gyereknek meg kell ismernie, akár már óvodás korban. Az én életemből kimaradt, csak néhány hónapja olvastam először. Rögtön meg is könnyeztem.
Azóta a négyéves kislányomnak is tanítom, az első verszakokat már tudja. :)
Úgy látszik napi szinten fogjuk olvasni. :)

>!
clarisssa MP
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Forró nyár van, nyári szünet, újra a nagymamámnál vagyok, a szobában besötétítve, a szekrényre egy széthajtott fehér lepedő felszerelve, mi pedig beizzítjuk unokatesómmal a diavetítőt… Az Öreg néne őzikéjéről nekem mindig ez a megunhatatlanul, újra és újra elismételt délutáni móka jut először az eszembe.
Jó kis nosztalgiázás volt most elővenni ezt a kötetet! És egyben a moly szerinti 500. olvasásom. A kis mese még mindig kedves, bájos, aranyos, szívmelengető, az illusztrációk pedig tökéletesen illenek hozzá.

>!
Móra, Budapest, 2015
24 oldal · ISBN: 9789631197761 · Illusztrálta: Róna Emy
7 hozzászólás
>!
blueisthenewpink SP
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Úgy visszavarázsolódtam gyerekkoromba, hogy el is felejtettem itt időben jelölni az olvasást. Felismertem anyukám hangsúlyait, ahogy a kicsiknek olvastam; szeretem az ilyen meséket (az Iciri-piciri, A török és a tehenek is ilyen, ezeket már a kisfiam is ugyanúgy meséli). Tátott szájjal hallgatták, a Kicsinek nagyon tetszettek a képek is (bár nem lehetett róla lebeszélni, hogy az egyiken el van törve a macska feje). Az úttörős sorra nem emlékeztem, meglepett, de csak azért sem adok kevesebb csillagot (mondjuk rögtön eszembe jutott, hogy el voltam kenődve, amikor hiába vártam, mi már pont nem lettünk kisdobosok).

>!
K_A_Hikari P
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Öreg néne őzikéje
Gyerekkorom kedvence
Az elejét most is tudom
Kivülről simán fújom
Idősebbként is élvezem
Őzanyókát szeretem
Ha gyerekem lesz megismeri
Őzanyókát megszereti
Értékelésem is rímes
Az 5* természetes.

3 hozzászólás
>!
Ferger_Jolcsi P
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Nagyon szép gyermekkori emlékeket idézett fel bennem ez a rövid kis mese. Öröm volt olvasni. :D


Népszerű idézetek

>!
Beja

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

(első mondat)

>!
Izolda +SP

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.

Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhők alatt.

Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"

Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.

Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.

Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.

Öreg néne megsiratja,
vissza – dehogy – mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
„Élj boldogul, őzgidácska!”

Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.

Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.

De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
„Ég áldjon, rét, kicsi csalit” –
s mint a szél, eliramodik.

Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.

Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.

Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.

S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.

Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.

Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.

Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.

Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!

Kapcsolódó szócikkek: harangvirág
>!
Csenge_Tóth

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

>!
PUjszászi

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!

>!
BookOwl

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Kapcsolódó szócikkek: pipacs · virág · zsálya

Hasonló könyvek címkék alapján

Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
Szabó Magda: Ki hol lakik?
Zelk Zoltán: A három nyúl
A két kakas
Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán
Kányádi Sándor: Kecskemesék
József Attila: Altató
Gazdag Erzsi: Mesebolt
Arany János: Juliska elbujdosása
Moldoványi Zsuzsa (szerk.): Hóc, hóc, katona