A ​Mars pokla 10 csillagozás

Metamorfózis – Az első háború
Fayer Sándor: A Mars pokla

Az Afganisztánban szolgáló magyar őrnagy, Márk és ötfős, harcedzett csapata egy látszólag egyszerű megbízatást kap: át kell adniuk a magyarok felelősségi területét Kabulban az amerikai erőknek. De Afganisztánban nincs rutinfeladat, itt minden nap újabb kihívásokat tartogat. A végrehajtás közben váratlanul bekövetkező, rendkívül szokatlan időjárás-változás, egy irtózatos erejű elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés olyan irányba tereli a magyar katonák sorsát, ami az egész emberiségre is drasztikus fenyegetést jelenthet. Márk és osztaga hamar szembesül azzal, hogy van rosszabb a földi pokolnál.

>!
Athenaeum, Budapest, 2021
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635430659
>!
Athenaeum, Budapest, 2021
268 oldal · ISBN: 9789635431229

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Dyta_Kostova IP>!
Fayer Sándor: A Mars pokla

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Abszolút retro hangulatú regény(ke, mert elég rövid). Én is abba a hibába estem, hogy a szerző első kötetét még nem olvastam, noha jó ideje rajta van a kívánságlistámon. Ami csak azért baj, mert A Mars poklának legígéretesebb részei éppen hogy nem a Marson játszódnak. Tele van a valódi cselekmény felvezetése szakmaisággal, hitelességgel, aztán történik valami… és hirtelen a Starship Troopers magyar verziójában találjuk magunkat, ahol a magyar verzió egyet jelent a kissé minimalizáltabb körítéssel és látványvilággal.

A retro feeling pont emiatt olyan kikerülhetetlen. Látszik, hogy Fayer Sándor két dolgot nagyon szeret, a szolgálatot (és bajtársiasságot), meg a sci-fit. Gondolta hát, hogy ideje lenne összegyúrni a kettőt, ami nem ördögtől való dolog, hiszen kiváló és nagyívű military SF-ek korát éljük, személyes ízlésem is nagyon méltányolja ezt. Akkor mégis miért érzem úgy, hogy ebben a regényben valami nem működik?

A „megúszás” miatt. Írás közben több olyan problémával is szembetalálta magát a szerző, amit nem sikerült maradéktalan profizmussal feloldani, és ami gyakran visszatérő sutasága a hasonló regényeknek/történeteknek.

„Megúszás” 1- Morfológia: Nyilván átgondolta az író, hogy amennyiben idegen létformát kíván szerepeltetni, akkor célszerű lenne, ha kerülné az emberszerű formát. És ezt szerintem nagyon helyesen tette, hiszen annyira változatos már maga csak a földi élővilág, annyiféle testfelépítés létezik, hogy bármit ki lehet választani mintának, de akár – ésszerű kereteken belül – újakat is lehet alkotni. És ami miatt mégis úgy érzem, hogy nem lett túl szerencsés a választás, az pont ez a bogár-pók-rovarszerű megjelenés, ami miatt egyből a már említett 1997-es filmre asszociálhatunk. Ha ez szándékos, oké (bár ez esetben próbálnám nem komolyan venni az egész könyvet, pedig vannak benne megható jelenetek is), de ha nem, akkor „megúszás” kategória, pedig pont az idegenek kidolgozása vihetne eredetiséget egy olyan történetbe, ahol maga a cselekmény nem túl bonyolult.

„Megúszás” 2 – Kommunikáció: a marsi idegenek pontosan és tökéletesen úgy beszélnek, mint az emberek. Erre magyarázatként annyi szolgál, hogy spoiler. Hááát, nem mondom, hogy ez nagyon ötletes megoldás, de fogadjuk el egy nem túlgondolt verziónak, ez a magyarázat született, pont. De akkor mégis miért beszélnek a kwarkok (a marsi emberszerető idegenek) úgy, mint egy illedelmes vendéglátós? Hiszen spoiler, obszcén megoldások helyett kedvesen, illedelmesen, segítőkészen válaszolgatnak.

„Megúszás” 3 – Térbeli áthelyeződés: kifejezetten hollywoodi megoldás született arra, hogy a magyar katonák átkerüljenek a Marsra. A problémám ezzel (a kliséségen túl) a bárminemű természettudományos magyarázat, vagy áltdományos, de jól hangzó magyarázat hiánya. Igen, áltudományost írtam. Mert tökéletesen el tudnám fogadni azt is, ha lenne. Mégis spoiler További apró „megúszások” az emberek biológiai szükségleteinek megoldására tett kwark készítmények, mint pl. vécé, oxigénmaszk, élelem. Ezek kevésbé voltak zavaróak, de nekem a retro hangulathoz adtak hozzá, és azt az érzetet keltették, hogy az író el akarta vinni mindenképp és minden áron a szereplőit a Marsra, de nem tudta a szándékot a cselekménnyel, a körülményekkel teljes mértékben összehangolni, mert hiányzik hozzá egy sokkal komplexebb világalkotás. Egy olyan világ, ahol a kwarkok sokkal fejlettebb létesítményekben élnek, technikailag felkészültebbek, és az emberek könnyebben adaptálódhatnak mindehhez, nem kell fejezeteket szentelni annak (a valódi cselekmény kárára), hogy mégis hová fognak pisilni, min fognak aludni.

Felmerül még kérdésként az is, hogy spoiler Hol van a kwark civilizáció? Társadalom? Bármiféle egyéb szerveződés? Ezen kívül a Marsból sem látunk szinte semmiit, és itt a „szinte” igazán nyúlfarknyi dolgot jelent. Gyakorlatilag nem látjuk a Marsot, végig egy barlangban vagyunk bezárva, együtt a katonákkal.

Apropó, Mars: a kötet hátulján, a fülszöveg után feltüntetett köszönetnyilvánítás így hangzik. „A szerző köszöni a Svábhegyi Csillagvizsgáló kollégáinak, hogy szakmai segítséget nyújtottak a könyv tudományos hátteréhez.” Próbáltam figyelmesen olvasni, de én nem találtam meg a kötetben a tudományos hátteret. Egy párbeszédben elhangzik egyszer néhány információ arról, hogy a Marson a múltban milyen lehetett a hőmérséklet, a légkör, a sugárzás. És ennyi. Nincs bajom azzal, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló kapott egy kis reklámot, ez teljesen okés. De ezt a néhány információt bárhonnan elő lehet bányászni, nincs szükség hozzá csillagászati szakértőre. Azért emelem ezt ki, mert előzetesen azt hittem, hogy biztosan lesz pár csillagászati szakzsargon, aminek közérthető leírásához segítségre volt szükség, de nem lett. Nem volt. Épp, hogy a tudományos háttér, vagy áltudományos magyarázat hiánya az, ami számomra nagyon érződik a köteten, de világosítsatok majd fel, mit nem vettem észre, benne van a pakliban, hogy valami nem tűnt fel.

Amiben viszont jó a regény, az a bajtársias érzelmek átadása, az egymásra utaltság, a kiszolgáltatottság ábrázolása. Bár néha indokolatlanul sokat káromkodnak a katonák (bár nem tudhatom, hogy a valóságban is így tesznek-e, de egyelőre ez nekem kissé sztereotip variáns), és akad pár elcsépelt humorforrás is, azért amikor veszteség történik, igazán torokszorítóvá tud válni a szöveg. Már csak ezért is el fogom olvasni a szerző korábbi regényét, mert úgy érzem, hogy sci-fi vonalon még sokat kell fejlődnie, de a military-rész kész van, ami nem csoda, hiszen élettapasztalatból ered, az íráskészséggel nincs gond, és érzelmek közvetítésére is képes, ha a szituációban otthonosan mozog, vagy a megfelelő hangvételre rátalál. Eredetileg 2,5 csillagot akartam adni, de nem leszek ilyen szigorú, mert úgy vélem, hogy a sorozat következő darabjai még bőven meghaladják majd A Mars poklát, és ahogy gyűlik az írói tapasztalat, úgy lesznek egyre jobbak ezek a regények.

Papírra_vetett_gondolataim>!
Fayer Sándor: A Mars pokla

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Számomra ezzel a kötettel megérkezett az író. Rengeteg izgalom, kaland és feszültség, szuper olvasmányom volt a hónapban.
https://youtu.be/1xbbArIyMgA

Nuwiel P>!
Fayer Sándor: A Mars pokla

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Az író első könyvéhez még nem volt szerencsém, de az értékelések alapján abban is erősen érződik a tesztoszteronszag és a lőporfüst. Ha van low fantasy, akkor ez a könyv a low sci-fi. Az értékelésben igyekszem mindent spoiler mögé rejteni, ami ronthatja az olvasási élményt.

Márk és csapata a fülszövegben említett vihar hatására valamiképpen a Marsra kerülnek, spoiler

A sztori nem túl bonyolult, spoiler

A miértekről nem sok minden derül ki spoiler, a hangsúly az akción van, annak leírása viszont elsőrangú. Érződik, hogy a szerző tapasztalt katona, bár engem sokkal jobban érdekelt volna az a könyv, ami kihagyja a sci-fi elemeket, és egy valós környezetben játszódó, de azért mégis kitalált sztoriban mutatja be egy afganisztáni misszió napjait. Ami a könyvben szerepelt, az nagyon izgalmas volt, kezdve az amerikaiak arroganciájával mindennel szemben a helyi kantinig. A Molyon egyelőre nem látszik, de szerintem ezt sorozatnak szánja az író, ha nem is függővéggel zárul, de az utolsó bekezdések nyitva hagyják a folytatás lehetőségét spoiler

Mint az elején írtam, Fayer Sándor első megjelent könyvét még nem olvastam, így nincs összehasonlítási alapom, mennyit fejlődött, de tervezem elolvasni. Nem lesz az év könyve, de kíváncsi vagyok, ír-e még.

1 hozzászólás
Galambos_Tamas>!
Fayer Sándor: A Mars pokla

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

A szerző belopta magát az Ördögi körrel a szívembe, és ezúttal sem okozott csalódást.
Egy nem sokkal korábban félbehagyott Marko Kloos military SF-el ellentétben ennek a regénynek még köze is volt a Marshoz, értékeltem az olyan finomságokat, hogy pl tudja, hogy golyók másképp repülnek alacsony gravitációban, ritka levegőben.
A szereplők lehet, hogy nem a tankönyvi irodalmi nyelvet beszélték, de számomra ez csak életszagúvá tette őket. Akarácsak az, hogy nem az idegesítően ostoba fajták, de nem is tökéletesek, a hihetetlen események reálisan lelkileg is komolyan próbára tették őket, és nem egyszer a főhős hidegvérén múlt, hogy nem tettek olyat, amit nagyon megbánt volna mindenki.
Mindenkinek nagyon tudom ajánlani, aki az átlag hollywood-i filmnél hitelesebben akar beleszagolni a katonaéletbe, és emellett még egy tisztességes sci-fit is kap.
Az egyetlen kifogásom, hogy a neveken még kicsit lehetett volna dolgozni. A főhős Mark, aki találkozik Tarkkal a Kwarkkal.

Vyktoria>!
Fayer Sándor: A Mars pokla

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Fayer Sándor regényeiben, úgy összességében, kifejezetten tetszik, hogy nem próbálja jól hangzó, hősi függöny mögé bújtatni a katona élet és létezés gondolatát, hanem igenis, azokon a nehézségeken túl, melyekkel mindenki tisztába van, bemutatja azokat a dolgokat is, ami túlmutat az egyenruhán, és a személyiségből fakad. Nem csak a hősöket mutatja be, hanem bennük az embert is. Akik néha rosszul döntenek, akik hibáznak, akiknek el kell fogadni bizonyos dolgokat, akiknek nehezek a mindennapok, és akik igenis próbálják kihozni a pokolból is a legtöbbet.
Remélem, hogy akár egy másik bolygón vagy a Földön játszódik Fayer Sándor következő regénye, ezeket a betekintéseket továbbra is megadja nekünk. Hiszen ezek által látjuk igazi perspektívából a háború torkában ragadt hősöket. Akik értünk és mindenki szabadságáért küzdenek, feláldozva ezzel a saját életüket, és biztonságukat.

Köszönöm Sándor. Várom a következő regényt.

Értékelés itt olvasható:

https://hazairok.blogspot.com/2021/07/fayer-sandor-mars…


Népszerű idézetek

Dyta_Kostova IP>!

De lássuk be, a lelki működésünk még magunknak is sokszor talány, nemhogy egy másik fajnak.

190. oldal

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

Ki tudta, hogy istenünk akarata elér-e egyáltalán a Marsig.

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

– Főnök, te hiszel Istenben?…..
– Volt idő, amikor hittem, de aztán úgy éreztem, hogy elfordult tőlem….

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

Lehet, hogy az égiek nem véletlenül tették ezt velünk. Talán még kiút is van.

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

Eltört bennem valami. Talán a remény vékony burka, ami bevonta a megmásíthatatlan valóságot.

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

Aztán beszálltam a terepjáróba, és csak arra tudtam gondolni, hogy nem akarom itt hagyni a családomat. De katona vagyok. Parancsot kaptam, és én végrehajtom.

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború

Vyktoria>!

Félelmetes és felemelő érzés volt egyszerre. Olyan, amiért érdemes élni. De meghalni azért nem.

Fayer Sándor: A Mars pokla Metamorfózis – Az első háború


Hasonló könyvek címkék alapján

Pierce Brown: Hajnalcsillag
On Sai: Artúr
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
Mark F. Wilson: Ellencsapás
Dan Simmons: Ílion
Harrison Fawcett: A Korona szövetsége
Michael Walden: Eshtar – Harmadik könyv
Edgar Rice Burroughs: Mars hadura
Vladimir Weaver: 13+1
Harrison Fawcett: Feketecsuklyások