Baglyok ​a családban 28 csillagozás

Farley Mowat: Baglyok a családban

A szerzőt a magyar olvasók jól ismerik nagyszerű ismeretterjesztő és humoros könyveiből, főleg állatregényeiből (Ne féljünk a farkastól!, Ilyen kutya nincs is!). Az állatkedvelő Mowat család ifjú sarja e könyvében először egy, majd két bagoly történetét írja le, akik jószerivel családtaggá szelídültek náluk. Életszerűen ábrázolja a két bagoly egymástól eltérő „jellemét” és viszontagságos, közös kalandjaikat.

Eredeti megjelenés éve: 1961

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Ciceró, Budapest, 2000
102 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635393105 · Fordította: Sárközy Elga · Illusztrálta: Zsoldos Vera

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain
Farley Mowat: Baglyok a családban

Állatbarát vagyok. Igaz, én a háziállatokat favorizálom, macskákat és főként kutyákat. Sőt, egyszer még lovagoltam is. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy különösen jóindulatú négylábú volt, aki megengedte, hogy a hátára kapaszkodva azt képzeljem, hogy lovagolok. De az is lehet, hogy csak az erejét akarta fitogtatni a többi ló előtt, mondván, hogy én még ekkora nagy marhát is el tudok cipelni. Vadállatom még sohasem volt, habár a jelenlegi kutyám, aki tévedésből csak a Csibész nevet kapta, holott egy igazi átokfajzat, jó úton halad az elvadulás felé. Folyton szökik, csavarog és mikor hazatér, a legnagyobb lelki nyugalommal felfalja a maradék tökfőzeléket. Lehet találgatni, hogy kinek a tányérjáról származik ez a maradék. Én, ha egyetlen kanállal eszem belőle, már megvadulok. Szegény kutya egy egész tányérral befal, tehát joggal feltételezhető, hogy utána éjszaka vérfarkasként kószál a környéken.
Egyébként ha tehetném, akkor valami hétköznapi vadállatot tartanék házi kedvencnek. Húsevő mókust, tasmán ördögöt, vagy egy Kukac névre hallgató óriáskígyót.
Farley Mowat szintén mindennaposnak nevezhető kedvenceket választott. Baglyokat.
Hazudnék ha azt állítanám, hogy szívem minden vágya az volt, hogy megismerkedjek a baglyok életével. De Farley Mowat nagynevű kollégájához, Gerald Durrellhez hasonlóan izgalmasan, érdekesen és nagyon nagy humorérzékkel tud mesélni az állatokról. Én bizony végignevettem ezt a könyvet és a szívembe zártam a két elárvult bagolyfiókát. Különösen Huhu nyerte meg a tetszésemet. Igaza van a szerzőnek, minden állat önálló egyéniség, csak a tudatlan ember képzeli, hogy teljesen egyformák. Huhu például embernek képzeli magát, imád gyalogolni, tolakodó, néha már egyenesen pimasz, és borzasztó sértődékeny. És persze jóféle verekedő, ha valaki tengelyt akaszt vele, Huhu nem riad vissza a bunyótól, s a végén nem őt kell kivonszolni az arénából.
Gyereknek, felnőttnek egyaránt ajánlom ezt a könyvet. És aki eddig nem volt állatbarát, az ettől a könyvtől álláspontot változtathat.

>!
Galagonya33
Farley Mowat: Baglyok a családban

Nagyon-nagyon jó kis ifjúsági regény.
Első sorban olyan 10-12 éves fiúknak ajánlott, akik nem teljesen „kockák” és szeretik a természetet.
Nagyon sokat nevettem a kalandjaikon a baglyokkal. Huhu a legjobb!

>!
Damson
Farley Mowat: Baglyok a családban

Teljesen olyan érzésem volt, mintha egy Durrell-könyv egy fejezetét olvastam volna… Kicsit ugyan kevésbé tudományos megközelítés (Mowatnak nyilván nem volt olyan természettudományos tanítómestere, mint Durrell-nek Korfun), de az állatok okozta kalamajkák és a humoros irodalmi stílus alapján tudom ajánlani minden Durrell-rajongónak ezt a könyvet is.

>!
tgorsy
Farley Mowat: Baglyok a családban

A kanadai gyerekek, baglyok olyanok, mint a magyar gyerekek, baglyok. Mowat magerősítette,amit Fekete Istvántól tanultunk.

>!
dorcika
Farley Mowat: Baglyok a családban

Meglepődtem azon, hogy mennyire rövid :O Mindenesetre nagyon cuki! Az egyetlen visszás dolog az, hogy a történet egy vadon élő bagoly befogásán és háziasításán alapszik – amiről nem nagyon értem, hogy miért van rá szükség, bár Mowat becsületére legyen mondva, nyoma sincs a könyvben kegyetlenkedésnek, vagy az állatok lenézésének, sőt! A végén van egy kis „példabeszéd” is arról, hogy miért kell tisztelettel bánni minden élőlénnyel, és hogy miért ne tartson állatot az, akinek nincs rá kapacitása. (Egyébként a könyvbeli Huhu is aránylag szabadon él, legalábbis kedvére mászkál fel-alá a házban és a kertben, sőt egyszer még az iskolába is elkíséri főszereplőnket – ami mondjuk nem tudom, mennyire reális, de szórakoztató volt olvasni :))

Inkább a fiatalabb korosztálynak ajánlanám, olyan 10-14 év között, de persze állatszerető felnőttek is kézbe vehetik :)

>!
ftamas
Farley Mowat: Baglyok a családban

Nekem nagyon tetszett! Csak véletlenül kezdtem el. Mivel nagyon rövid gondoltam jó lesz a postán sorban állás közben. Aztán hirtelen nem is akartam mást olvasni. Vicces, de a normális és nem az alpári módon. A természetről, az állatokról és az emberhez való viszonyukról van benne szó. De leginkább két bagolyról, mert ez ez a baglyok és pár fiatal története.

>!
koan12
Farley Mowat: Baglyok a családban

Soha nem volt háziállatom. Se kicsi, se nagy. Nem tudom, jól jártam-e, jól jártak-e az állatok. Ezek voltak a könyvvel kapcsolatos első gondolataim.
Nagyon tetszett a könyv, tetszett a stílusa. Igazi, fiataloknak (fiúknak – szerintem nekik úgyis kevesebb íródott) való könyv. Csodálattal olvastam, ahogyan ez a fiú az állatokkal bánik. Az eleje nagyon meglepett, azt sugallja, hogy bátran menjünk ki az erdőbe, és szerezzünk magunknak egy saját baglyot. Szerencsére ez másképp alakult, azt hiszem, jó helyre kerültek a baglyok.
Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek. Kicsinek, nagynak egyaránt, mindenki jól fog szórakozni!

>!
Virágszépe
Farley Mowat: Baglyok a családban

Milyen jó lehet egy baglyot közelről megismerni.Úgy mint egy kutyát, vagy macskát, tehát otthon. Nagyon jó könyv. Humoros, szeretnivaló.

>!
ZsuZsanna5
Farley Mowat: Baglyok a családban

El voltam ragadtatva ettől a könyvtől. Nem csak azért, mert baglyok vannak benne, hanem azért is, mert sugárzik belőle az állatszeretet és a humor. Közelebb visz bennünket a természethez, az állatok lelkéhez. Ráadásul minőségi szórakoztatást is nyújt, mindezt könnyeden teszi.

>!
Csoszi
Farley Mowat: Baglyok a családban

Soha nem gondoltam, hogy léteznek olyanok, akik baglyot tartanak háziállatként. Márpedig Billy-nek, a könyv főszereplőjének nem is egy, hanem két bagoly a házi kedvence. Viccesek a történetek Huhuról és Pityogósról. Kicsit szomorúnak tartottam, amikor a család Torontóba költözött és Billy kénytelen volt barátjánál elhelyezni a madarakat és elbúcsúzni tőlük.


Népszerű idézetek

>!
Amrita I

Az az asszony, aki még sohasem próbált tortát sütni két nagy uhuval a vállán, nem is tudja, mi az az élet!

86. oldal

1 hozzászólás
>!
Amrita I

– Tudod, Billy – elmélkedett papa a vacsoránál –, én azt hiszem, ennek a bagolynak fogalma sincs arról, hogy ő bagoly. Szerintem Huhu embernek tartja magát. A te dolgod, Billy, hogy felvilágosítsd.

48. oldal

>!
Amrita I

A legjobb tanácsot, amelyet valaha is hallottam, egy öreg indiántól kaptam, amikor megajándékozott egy nyomorék óriás alkával (valami úri vadász lőtte meg a szárnyát).
– Aztán bánjon jól vele – mondta az öreg indián, amikor a karomba vettem a hatalmas madarat. – Bánjon vele úgy, mintha ember volna. Nem is szabad másként, hiszen az állatok igazából emberfélék.

100-101. oldal

>!
SteelCurtain

Ha Korcsi történetesen felemelte a fejét, csak azt látta, hogy Huhu mereven szobrozik a fűben és ártatlanul szemléli az eget, mintegy azon tűnődve, fog-e esni. A hosszú, gyanakvó pillantás után Korcsi szemhéja megereszkedett, feje lehanyatlott, és az álom ismét erőt vett rajta. Aztán hortyogni kezdett, és erre a jelre Huhu folytatta csigalassú, elővigyázatos araszolását.
Néha egy órába is beletelt, míg célhoz ért, de olyan nesztelenül és óvatosan közelítette meg Korcsit, hogy annak csakugyan nem volt soha egy szikra esélye sem.
Amikor kellő közelségbe jutott, felemelte egyik jókora lábát, és – nagyon-nagyon finoman – ráhelyezte Korcsi hosszú, zászlós farkának végére. Aztán fültépően felvijjogott, és a hosszú karmok erőteljesen összezárultak egy pillanatra.
A szerencsétlen Korcsi függőlegesen vetette fel magát a levegőbe, és a váratlan fájdalomtól vonított, ahogy a torkán kifért. Mire magához tért a meglepetéstől, és összeszedte magát annyira, hogy kiharapjon egy darabkát Huhuból, a bagoly már rég a szomszédos nyárfa tetejéről pislogott le rá szánakozva, mintha azt mondta volna: – Te jószagú Úristen! Neked aztán borzasztó lidércnyomásod lehetett!
Korcsi egy darabig ott hörgőtt-tajtékzott a fa alatt, és bőszen követelte, hogy Huhu jöjjön le és vívjon meg vele, mint egy tisztességes kutya. Huhu azonban ilyenkor még rá is tett egy lapáttal a dologra, mert unottan lehunyta a szemét, és alvást színlelt.

Kapcsolódó szócikkek: bagoly · kutya
>!
Virágszépe

Halálomig emlékezetes marad számomra az a nap, amikor Huhu végül mégis szárnyra kelt. A hátsó udvarban álló nyárfára mászott fel, és egy olyan vékony kis ág végére merészkedett ki, ahonnan nem tudott visszakecmeregni. Életemben nem láttam még ilyen boldogtalan baglyot: ide-oda sasszézott az ág végén, és torka szakadtából hu-huuu-HUUU-zott, hogy menjek már a segítségére, és húzzam ki a pácból.

47. oldal (Cicero, 2000)

>!
Mariko

A magam részéről szívemből kívánom minden gyereknek, hogy részesüljön abban a szerencsében, amit egy kedves állat társasága jelent. És nem csodálkoznék, ha valaki, aki tavasszal véletlenül Saskatoon környékén járja a prérit, összeakadna valamelyik hajdani házi kedvencemmel. Ha pedig történetesen egy hatalmas fehér meg egy valamivel kisebb csíkos uhuval találkozik, nagyon kérem, adja át nekik szerető üdvözletemet!

102. oldal, Az író utószava (Ciceró Kiadó, Budapest, 2000)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jean Webster: Nyakigláb Apó
Janikovszky Éva: Már megint
Janikovszky Éva: A Hét Bőr
Kiss József László: Talán Pista
Paul Stewart – Chris Riddell: Vigyázat, sárkányveszély!
Tom Watson: Pálcikakutya és a pizza
Liz Pichon: Kitűnő kifogások (és mindenféle más)
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
G. Szabó Judit: Kristályszív akció
Diana Wynne Jones: A másik palota