Farkas Tamás (szerk.) · Slíz Mariann (szerk.)

Tulajdonnevek ​és szótárak 0 csillagozás

Farkas Tamás – Slíz Mariann (szerk.): Tulajdonnevek és szótárak

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2017. nov. 29-én „Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak” címmel megrendezett konferencia előadásainak válogatott anyaga.

Összefoglalás angol nyelven.

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 2


Várólistára tette 1


Népszerű idézetek

Étienne P>!

1. A tulajdonnevek és a szótárkészítés kapcsolatát gyakran jellemzi problematikusként a vonatkozó szakirodalom – eleve nem függetlenül a tulajdonnevek nyelven belüli sajátos helyének, szerepkörének, jelentésének kérdéseitől. Míg egyes szótárak elvszerűen igyekeznek kizárni a tulajdonneveket anyagukból, más szótárak megengedőbbek, esetleg kifejezetten befogadóak a tulajdonnevek irányában, s léteznek ezek típusainak feldolgozására specializálódott tulajdonnévszótárak is. A vonatkozó szótárak profilja, válogatási szempontjai, anyagának elrendezése és kidolgozásának módja ugyancsak többféle lehet, s ezek szintén számos megoldandó elméleti és gyakorlati kérdést vetnek fel a tulajdonnevek lexikográfiájával kapcsolatban.
A jelen tanulmánykötet ennek a sajátos alkalmazott nyelvészeti, illetve alkalmazott névtani problémakörnek a vizsgálatára fordítja figyelmét, a magyar névkutatás és a magyar szótártan vonatkozó fontosabb munkáit, eredményeit és jellemzőit állítva a középpontba. Célja, hogy bár nem teljes, de a korábbiaknál átfogóbb, vagy legalábbis sokszínűbb áttekintést nyújtson e területről, fontosabb és jellemző szótári munkáiról, összetett problematikájáról, s hogy bizonyos vonatkozásokban a magyar tulajdonnevek szótári feldolgozásának szűkebb értelemben vett témakörén túli kitekintést nyújtson olvasóinak.
2. A kötet első nagy fejezete, mely kivételesen egyetlen tanulmányból áll, a tulajdonnevek szótári feldolgozásának alapkérdéseit tárgyalja. Farkas Tamás azt mutatja be, hogy miképpen kaphatnak helyet a tulajdonnevek a referenciaművek alaptípusaiban, különösen a szótárakban és a szótártan történetében; s hogy milyen elvi és gyakorlati kérdésekkel, illetve lehetőségekkel kell számolniuk a szótárak készítőinek általában egy nyelv tulajdonneveinek a szótári feldolgozása során.
Az egynyelvű szótárak fő típusainak körébe nyújt betekintést a kötet második nagy fejezete. Gerstner Károly tanulmánya azt tárgyalja, hogy miképpen jelennek meg a tulajdonnevek a magyar nyelv történeti és etimológiai szótáraiban, e két, egymással érintkező szótártípus hazai történetében. Hasonlóképpen vizsgálja Juhász Dezső a tulajdonnevek megjelenését a magyar tájszótárak (s részben a nyelvatlaszok) anyagában. Mártonfi Attila pedig egy speciálisabb szótártípus, a magyar helyesírási szótárak történetében követi nyomon a tulajdonnevek egyes típusainak, illetve példáinak felvételét.
A többnyelvű szótárak lexikográfiájának kérdéskörét érintik a kötet harmadik nagy fejezetének tanulmányai. Fábián Zsuzsanna az olasz-magyar szótárak fontosabb képviselőinek elemzésén keresztül mutatja be azokat a kérdéseket, amelyek a kétnyelvű szótáraknak a tulajdonnevek szótári feldolgozásával kapcsolatos feladatait és megoldásait jellemzik. Szilágyi-Kósa Anikó pedig egy speciális, az enciklopédia műfajához közel álló típus, az ún. kulturális szótárak műfajában vizsgálja a tulajdonnevek kezelésének további lehetőségeit és szempontjait.
A negyedik nagy fejezet a magyar tulajdonnévszótárak főbb típusainak körébe vezeti olvasóját. Kovács Éva tanulmánya a történeti helynévszótárak témaköréről, annak fontosabb képviselőiről ad történeti ívű s napjainkig tartó áttekintést és jellemzést.
N. Fodor János írása a történeti személynévszótárak állományát mutatja be hasonló szempontból és tematikus jelleggel, az egyes nyelvtörténeti korszakok szerinti áttekintésben. Slíz Mariann pedig a laikus keresztnévszótárak eddig kevés figyelemre méltatott témakörét és problémáit teszi módszeres elemzés tárgyává tanulmányában.
A kötet ötödik nagy fejezete a magyar tulajdonnevek lexikográfiai feldolgozását illető szokásos szakmai látókört igyekszik tovább bővíteni. A fejezet három tanulmánya arra fordítja figyelmét, hogy milyen módon és mértékben, illetve milyen (etimológiai) magyarázatokkal jelenik meg a magyar tulajdonnévanyag a szomszédos országok, illetve (állam)nyelvek szótáraiban. Benő Attila a román, Bauko János a cseh, illetve szlovák, Sebestyén Zsolt pedig az ukrán tulajdonnévszótárak anyagában teszi vizsgálatának tárgyává ezt a kérdést.
A tanulmánykötet utolsó nagy fejezete a tulajdonnevek állományával összefüggő köznevek irányába tágítja tovább a témakör kutatását. Bába Barbara írása a magyar földrajzi köznevek szótári feldolgozásának már megvalósult példáját mutatja be. Takács Judit tanulmánya pedig a köznevesült tulajdonnevek szótárakba foglalásának kérdéskörét és további lehetőségeit tárgyalja.

Előszó

Étienne P>!

3. A kötetben megjelent tanulmányok többsége előadásként elhangzott a 2017. november 29-én, az ELTE Bölcsészettudományi Karán megtartott, Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak című konferencián. A konferencia szervezői az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, a KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozata voltak. A konferencia-előadások java, további tanulmányokkal kiegészülve, alkotja a jelen tanulmánykötet anyagát.
Az egyes tanulmányok szerzői a magyar nyelvtudomány, különösképpen a névkutatás, illetve a lexikográfia magyarországi és határon túli művelői, jórészt egyúttal szótárak szerkesztői, szerzői. A kötetben szereplő 14 tanulmány anonim lektorálásáról két-két (olykor három) szakember gondoskodott, a kötet szakmai színvonalát biztosítandó. A szerzők rövid bemutatását a kötet végén, a további közreműködők felsorolását a kötet címnegyedében adjuk közre. Munkájukat ezúttal is köszönjük.
A kötet elkészítését, illetve hagyományos és szabad hozzáférésű, online megjelentetését az ELTE Bölcsészettudományi Karán megvalósuló Tématerületi Kiválósági Pályázat, valamint a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása tette lehetővé. Támogatásukért szintén köszönettel tartozunk.

Előszó folytatása

Kapcsolódó szócikkek: 2017 · Nemzeti Kulturális Alap / NKA

Hasonló könyvek címkék alapján

Pesti Gábor: Nomenclatura sex linguarum / Pesti Gábor hatnyelvű szótára
Rácz Olivér: Csillagsugárzás
Evelyn Boos – Sabine Framing (szerk.): Alapszókincs 11 nyelven
Madarász Imre (szerk.): A Nagy Háború emlékezete
А. Золтан – О. Федосов – С. Янурик (szerk.): «Вода» в славянской фразеологии и паремиологии / A víz a szláv frazeológiában és paremiológiában / Water in Slavonic phraseology and paremiology
Engelné Nagy Éva – Feró Zsófia – Tóth Réka (szerk.): Fény és árnyék
Zalán Vince (szerk.): Tavasz és nyár között
Stelczer Árpád: Magyar-cseh szótár
Stelczer Árpád: Cseh-magyar szótár
Havas Lívia – Stelczer Árpád: Magyar-cseh / cseh-magyar útiszótár