Amiről ​az Ecsedi-láp mesél 87% 10 csillagozás

Ez a könyvecske egy tartalmas órai tananyag lehetne az isiben.
30 oldalon összesűrítve sokat meg lehetett tudni a
lápi emberek kemény életéről. Máshol rátaláltam, hogy több próbálkozás után az 1894-ben megalapított „Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő Társulat” indította el a végleges lecsapolásokat.
Idézek még egy verset, melynek „megfejtéséhez” a könyv ismerete előnyt jelent.

„A nagy Bakó köti a kast
Mert érzi, hogy korog a has
Gyékényért megyén a rétre
Szalonnát nem visz délére,
Kicövekeli a hajót
Ugy viszi Szilágyit, Szabót
Olyan terét rak magára,
Hogy meghajlik a lábaszára
Ó te hosszúlábú Bakó
Mért vagy vízparton lakó
Tudod a tanborát verni
De nem tudod a kaszát fenni
Mivel a tiz ujjad arra áll
Ahogy úszik a vízben a nadály.”

Rettentő érdekes ez a rég letűnt világ amiről ír, a természet és a népszokások is! De tessék komolyan venni a korhatárt, 9 éven felülieknek, mert helyenként elég kegyetlen a vadászatok, csapdák leírása. Gyönyörűek az illusztrációk, szórakoztató a kis szótár a végén. (kedvenc kifejezésem a „cicunadrág” lett). A láp lecsapolása pedig bárhonnan nézzük, tragédia. Nagy veszteség, nem csak az Amerikába kivándorolt csíkászok, pákászok miatt, hanem az eltűnt élővilág ( a csík hal!) és a kultúra miatt is.

Szomorú, hogy teljesen eltűnik egy régi világ, egy komplett ökoszisztéma, és a vele együttélő régi emberek.
John Steinbeck az Érik a gyümölcs c. művében a traktor által kitúrt világot mutatja be, így befejezésnek a traktor felbukkanása különösen szomorú volt számomra :(

Sok mindenről olvashatunk a láp kapcsán: életmód, állatok, növények, népi táplálkozás, betyárok, régi eszközök, gyógynövények. A legérdekesebb volt számomra az úszó szigetek leírása. Az elején kínlódtam a sok ismeretlen szóval, de a közepétől leesett, hogy a dőlt betűsöket megmagyarázza a kötet végén.

Rövid könyvecske ez, sok képpel, ami illusztrálja a leírtakat. Sok volt az ismeretlen szó benne, gyakorta lapozgattam hátra a szómagyarázatokért. Az Ecsede-lápról semmit nem tudtam eddig, bár magáról a lápi életformáról volt néhány kusza kép a fejemben a Néprajzi Múzeumnak hála. Ami meglepett, hogy nekem van szerzett rokonom Porcsalmáról és az a láp környékének egyik települése volt. Ismeretterjesztésre nagyon jó ez a könyv, akár az érdeklődő fiatalabbak kezébe is való, de csak ha van valaki, aki segít értelmezni a leírtakat.
Tetszett. Örülök, hogy sikerült elhoznom ingyen a könyvtári selejtezésből.

A nógrádsipeki könyvtár utcai polcáról hoztam el tavaly szeptemberben, a könyv borítója az Ecsedi-láp térképével és kicsit a könyv négyzetszerű alakjával is, rögtön megtetszett. A könyv szerzője gyermekkori emlékeit idézi fel tájszavakkal fűszerezve, kötetlen, rendszerezetlen formában, különösebb történeti, néprajzi vagy más tudományos magyarázatok nélkül. Emiatt a tartalom nem különösebben értékes, a szűk, 29 oldalas terjedem még igazán a visszaemlékezés elmélyítésére sem elég. A rajzok szépek és szakszerűek, leginkább a „fogatos sárhajó”-t találtam különlegesnek, de szép a 2. oldalon található, színezett 1780-as térkép is. A 22-től 28-ik oldalig viszonylag sok helyet kap a régi betyárvilág leírása, Kócsi Feri, Kopogó Pali, Gesztély Jóska , Fekete Józsi, Csarik György (Bosznai György) és Zsíros Pista voltak lápi betyárok, utóbbi csak tarisznyabetyár, de nem kapcabetyár. A könyv végén szómagyarázat segíti az olvasót.