Bakanapló, ​1881–1918 2 csillagozás

életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig
Farkas János: Bakanapló, 1881–1918

Farkas János – bár fodrászmester volt – mégis egy író láttató erejével festi le számunkra az első világháború poklát. Végigkísérhetjük őt a különböző hadszíntereken; az orosz harctéren tartalékban, a tűzvonal mögött ássák a lövészárkokat, majd az első vonalban, a Korumko-hegység déli részén folytatnak lövészárok harcokat. A weretyszowi ütközet után Galíciában küzdenek az oroszok ellen, majd Isonzo, Tarvis és a Krn-i hegycsúcs következik.

Hiába olvastunk már rengeteg, jó háborús könyvet, láttunk fantasztikusan fotózott, hatásos mozifilmet a témában, Farkas János szakaszvezető sorait olvasva a doberdói ütközetekről, bizony beleborzongunk az események iszonyatába. Számára a háború Oláhországban végződik, ahol titáni harcokban kerekedtek felül a jól felszerelt, túlerőben lévő ellenség légióin, a sok száz kilométeres, óriási arcvonalakon.

>!
Pytheas, Budapest, 2013
390 oldal · ISBN: 9786155173202

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
fekiyeti79 P
Farkas János: Bakanapló, 1881–1918

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

Az I. Világháború egy magyar baka szemével.

Nem lehet a háborút – legyen szó bármelyikről – szeretni, ezért a csillagozás szigorúan a könyvnek szól. Mert ez egy igazi hadinapló, ahogy az írója is többször említi, annak pedig tökéletes.
Nem ad átfogó betekintést az egész háborúba, hiszen értelem szerűen csak azok a helyszínek, csaták vannak benne, ahol János megfordult. Azokat viszont testközelből, napi(!) jegyzetek formájában ismerhetjük meg.

De ne szaladjunk nagyon elébe a történendőknek…

Az alcím kicsit csalóka, hiszen a gyermekkortól az első, harctérre induló vonatraszállásig alig 60 oldalon keresztül jutunk el. Itt még elég nagy léptékben, csupán fontosabb életeseményeket kiemelve, de abszolút érdekfeszítő módon leírva kapunk képet arról, ki is ez a Farkas János.

Az INDULÁS A HARCTÉRRE című fejezettől (58. o.) kezdődik a valódi napló, ahol már tényleg napi szinten követhetjük nyomon ennek az egyszerű embernek a viszontagságait.
Rengeteg torokszorító, idegőrlő eseménynek lehetünk tanúi, amikhez „békésebb” időkben is távoli fegyverropogás és ágyútűz szolgáltatja a „zenei aláfestést”. Ahol nem mindig a puskával, gránáttal támadó ellenség az, ami megkeseríti a harctéren szolgálók életét, hanem az időjárás, a hosszú menetelések vagy az élelmezés akadozása.

Aki kicsit is érdeklődik a történelem eme rövid, de annál borúsabb időszaka iránt, bátran vegye kézbe ezt a naplót. Ez nem a „megszokott” amerikai propaganda-regény a hősiességről. Farkas János szemén keresztül, kendőzetlenül lehetünk részesei – többek közt – a doberdói fennsík mészárszékének, vagy a romániai, havas hegyek rideg-hideg lövészárok-harcainak.

Garantáltan maradandó élmény.

2 hozzászólás
>!
Cambrai17
Farkas János: Bakanapló, 1881–1918

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

Nekem tetszett a napló, az ajánlóm:

https://hadijatekos.blog.hu/2019/01/09/bakanaplo_egy_sz…


Népszerű idézetek

>!
fekiyeti79 P

(…) A szép nagy vasúti állomás leégve, lerombolva. Kegyetlen munkát végzett rajta valószínűleg mindkét fél tüzérsége, de mindennek dacára már ott pöfékel az állomáson egy mozdony és mögötte egy jó hosszú kocsisor, amelyek közül soknak ott ékeskedik az oldalán ez a rég nem látott három betű: M. Á. V.

111. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
fekiyeti79 P

(…) Reggel 8 óráig szép simán halad a munka, de ekkor elkezdenek a muszkák felénk petyegtetni. Eleinte csak egy-két lövés fütyül el felettünk, de később már sortüzeket küldenek felénk, és úgy zizegnek körülöttünk a puskagolyók, mint májusban a cserebogarak.

72. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
fekiyeti79 P

(…) Most először van alkalmam egy gránát becsapódását közelebbről megfigyelni. Megpróbálom leírni, milyennek látom én ezt a félelmetes szép látványt. Legelőször egy tompa dörejt hall az ember, mintha valahol egy nagy kapu csapódna be. Néhány pillanat múlva már hallani, amint a kilőtt lövedék rémes erővel, zúgva, sivítva hasítja át a levegőt. Ha a sivítás irányában figyelünk, láthatjuk, amint először egy nagy tömeg földet dob fel a talajba fúródott gránát. Abban a pillanatban egy vastag, piszkosfekete füstoszlop szökken a magasba és néhány pillanat elteltével a robbanás mélyhangú, félelmetes dörgését is halljuk.

73. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

2 hozzászólás
>!
fekiyeti79 P

Június 21. Ma a „Berta Néni” dörgi az ébresztőt. Három lövéssel üdvözli az ellenséges hegygerincet. Valóságos égszakadás, földindulás, amint a rengeteg kődarabok dübörögve gurulnak le a mély völgybe.

141. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
fekiyeti79 P

(…) A bakák éppen csak ledobálják hátizsákjaikat, és rögtön szétszélednek, de alig fél óra múlva már megrakodva térnek vissza. (…) Egy óra múlva az egész szakasz szorgoskodik. Mindegyiknek van valami különleges szaktudása. Az egyik a disznóölést érti, a másik nagyszerű paprikást tud készíteni, a harmadik a túróscsuszának a mestere. Természetesen egész külön egyéniség és rátermettség kell az anyag beszerzésére. (…) Soha senki be nem osztotta közöttük ezeket a szerepeket, és mégis megy minden magától, mint a karikacsapás. A hivatásos szakácsok hasztalan üzengetnek, végül már valósággal rimánkodnak, hogy menjünk menázsiért, (…), mi most a saját konyhánkon kosztolunk.

352-353. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
fekiyeti79 P

(…) Délután egy hatalmas, mennydörgésszerű dörej reszketteti meg a levegőt. Az egész ház alapjában megrendül. Kissé megszeppenve kérdezzük egymástól, hogy mi okozta a nagy durranást. Mennydörgés nem lehetett, mert az égbolt tiszta, sehol még egy felhőfoszlányt sem látunk, mikor aztán a félelmetes dörej megismétlődik, már tudjuk, hogy megérkezett a „Berta Néni”, a harminc és feles mozsarunk, és az küldözgeti a szeretetcsomagokat talián szomszédjainknak.

136. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
cassiesdream

Küldöncök lótnak, futnak. Tiszti megbeszélés van. Rossz jel. Itt készül valami, vagy ahogy a bakák szokták mondani: – A muri kezd gömbölyödni.

97. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
cassiesdream

[1915] Április 22. Gyönyörű reggel van. Az erdő tele éneklő madarakkal. Csodálatos, hogy a sok puskaropogás meg ágyúdörgés még nem űzte el őket erről a tájról.

71. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
Ninácska 

Este tíz óra. Századunkból alig félrajnyi ember jött össze. Megérkeztek a szakácsok is, és sorjában lerakják a kondérokat meg a kenyérrel megrakott zsákokat. De nincs kinek kiosztani. (…) Kísérteties csend van. Most nem tolakodnak az éhes bakák a kondérok körül. Nem zúgolódnak, nem csörömpölnek türelmetlenül csajkáikkal. Szegények talán vérek vattapólyában fekszenek csendesen nyöszörögve, valamelyik hadikórházban. Vagy összeroncsolt, megmerevedett, kihűlt testtel alusszák örök álmukat a Monte San Michele köves gödreiben. Még leírni is borzasztó a szomorú tény[t], hogy századunk elpusztult. Mikor ezelőtt két héttel bejöttünk a doberdói állásokba[,] 250 körül volt a század létszáma. És most összevissza hét ember van körülöttem…

201. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig

>!
fekiyeti79 P

(…) – Ez hát az a híres Doberdó? Ide jöttünk mi is és nemsokára nekünk is be kell menni ebbe a pokolba, ahol most a halál tartja szörnyű orgiáját.

157. oldal

Farkas János: Bakanapló, 1881–1918 életnaplóm gyermekkoromtól az első világháború végéig


Hasonló könyvek címkék alapján

Tüskés Tibor: Párhuzamos történelem
Jaroslav Hašek: Švejk
Baczoni Tamás – Kiss Gábor – Sallay Gergely Pál – Számvéber Norbert: Halálfejes katonák
Markó György – Schmidt Mária (szerk.): Európai testvérháború 1914–1918
Vécsey Olivér: A Horthy-család története
Jaroslav Hašek: Alserbach százados háborús zárszámadása
Kovács Lajos (szerk.): Mindennek vége!
Gali Máté: Az ország belepusztul ebbe a háborúba
Podani János: Egy hadapród naplója az első világháborúból
Szenti Tibor: Vér és pezsgő