Szeretni ​tehozzád szegődtem 42 csillagozás

200 magyar szerelmes vers
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Sziget, Budapest, 2006
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638138076
>!
Sziget, Budapest, 1995
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638138076
>!
Sziget, Budapest, 1995
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638138041

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Tompa Mihály


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Nagyon jó minőségű válogatás ez a kötet több évszázad szerelmes költészetéből. Még a kevésbé könnyű nyelvezetű verseket is érdeklődve olvastam, hiszen egyfajta lenyomatai annak a kornak, amikor a versek keletkeztek.

szera>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Nagyon szép összeállítás az elmúlt majd 400 évből.
A kötetben szereplő első vers 1580 körül íródott, az utolsó Szilágyi Domonkostól származik (1938-1976).
Természetesen a legismertebbek, a középiskolában kötelezően megtanulandó – de valóban gyönyörű versek (Csokonai – A Reményhez, Petőfi – Reszket a bokor, mert…, Ady – Mert engem szeretsz, Juhász Gyula – Anna örök, Kosztolányi – Akarsz-e játszani?, Szabó Lőrinc – Semmiért Egészen , József Attila – Tedd a kezed, Radnóti – Tétova óda, Nagy László – Ki viszi át a szerelmet és még sokáig tudnám sorolni) mellett helyett kaptak a kevésbé ismertek, de a kötetben méltón szereplő, általam nem minden esetben ismert költemények is.

Jó volt a klasszikusokat olvasni, de hasonlóan nagyszerű élmény volt új műveket is megismernem.

1 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Még 2000-ben olvastam ezt a könyvet részletekben, kiválogatva a kedvenceket :) Most „végigrágtam” magam az egészen. Másodszorra felfedeztem olyan verseket is, amiket anno észre sem vettem.
A nagy hírességek (Ady, József Attila, Radnóti, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Petőfi…még sorolhatnám) versein kívül számomra voltak újdonságok, akiket eddig nem nagyon vagy csak névről ismertem. Pl. Heltai Jenő, Somlyó Zoltán, Hajnal Anna, Ladányi Miály, Buda Ferenc, Szécsi Margit, Hervay Gizella, Lászlóffy Aladár stb.
Weöres Sándort ebben a kötetben új oldaláról ismertem meg :)
Talán Heltai versét emelném ki a kötetből, ami most nagyon megfogott:
Szerelmi vallomás címmel.

4 hozzászólás
padamak>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Nem mindegyik tetszett a 200-ból, de 24-et megjelöltem a tartalomjegyzékben. S azok közül néhányat felmondtam magnókazettára, majd – szintén sajátválogatású – zeneszámokkal kiegészítve eljuttattam volt menyasszonyomhoz. Hja, a szerelem!
Néha illene elővenni e könyvet, s felolvasni belőle Drága Feleségemnek…

1 hozzászólás
fülcimpa>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Juhász Gyula, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Páskándi Géza, Tóth Árpád… a kedvenceim ebben a kötetben!

Loyi>!
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem

Nagyon szép versek vannak benne, sokat segített az irodalomórai projekthez :)


Népszerű idézetek

padamak>!

Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal

Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, –
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetük közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:

úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.

285. oldal (SZIGET Könyvek)

5 hozzászólás
szera>!

SZABÉDI LÁSZLÓ
(1907–1959)

ÁLMODDAL MÉRTÉL

Te bennem szörnyeteget látsz, én benned
nem akarok látni inkvizítort;
szüntesd meg ezt az öngyilkos küzdelmet,
mely téged már könnyekig sodort.
Nem titkolom, hogy gyengébb vagyok annál,
kit vak bizalmad remélt támaszul,
és nem szeretném, ha vaknak maradnál,
s nem látnád: szegény fejem rád szorul.

Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet.
Álmoddal mértél; én az álmodónak
mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!
Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,
amiért álmaidhoz nincs közöm.

Én nem dicsérem frivolan a szennyet,
mely negyven éven át hozzám tapadt,
a szenvedést se dicsérem, de szenvedj,
ha társamul kötelezted magad.
Nem biztatlak, hogy próbáld letagadni
vétkeim, nem mondom, hogy ne perelj,
de csak egészen tudom magam adni,
fogadj mindenestől egészen el.

Ne mérj az álmaidhoz: kevesebbnek
mutatják azt, ami több, mert egész;
ítélő szavaid téged sebeznek,
ha eszményednél törpöbbnek ítélsz.
láss kegyetlenül, de lásd meg merészen
a világot is, amely alakít,
és magadénak fogadj el egészen,
azzal együtt, mi tőlem elszakít. . .

Én a világnak élek, ne szakíts ki
belőle jöjj, járj együtt velem,
gyötrődjünk együtt, így fog meggyógyítni
mindkettőt az orvos gyötrelem.
Amíg javíthat per és szidalom,
perelj és szidj, nem vész kárba a bánat, –
de megmásíthatatlan múltamon
őrködjék hallgatás és bűnbocsánat.

292–293. oldal · Szabédi László

2 hozzászólás
szera>!

RADNÓTI MIKLÓS
(1909-1944)

KÉT KARODBAN

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

198. oldal

padamak>!

Szilágyi Domokos: Ha nem vagy itt

Vagy a levegő, amelyet beszívok,
a táplálék, amelyet visz a vér,
a látásom vagy – tán meg is lepődném,
ha tenszemeddel rám tekintenél –;
vagy, észrevétlen, mint ahogy a kéz,
a szív, az agy, a gondolat, akármi,
életem része, melyet bármikor
keresetlen is meg tudok találni; –
s mint a bonyolult óramű, ha elvész
egy alkatrésze, s tiktakja kihagy,
olyan lennék nélküled; és csak akkor,
csak akkor tudnám igazán: ki vagy.

325. oldal (SZIGET kÖNYVEK) - utolsó vers

1 hozzászólás
Szeszti>!

Szilágyi Domokos: Haragban

Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,
óvtál is, mint anya fiát;
bűn volt az is, ha megölellek,
s bűn volt távolról nézni rád;
táncoltam én is és te is,
sírtál értem s miattad is,
szemünkben zöldellt a harag,
míg egyszer rajtakaptalak,
hogy szeretsz; s én is tettenérten
pirultam el. Azóta értem,
hogy kettőnk kölcsönös dühe
nem fog elmúlni sohase.

322. oldal

padamak>!

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

114. oldal (SZIGET Könyvek)

1 hozzászólás
padamak>!

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

139. oldal (SZIGET Könyvek)

2 hozzászólás
szera>!

Vörösmarty Mihály: Késő vágy

Túl ifjuságomon,
Túl égő vágyimon,
Melyeknek mostohán
Keserv nyilt nyomdokán;
Túl a reményeken,
Melyekre hidegen
Éjszínű szemfedőt
Csalódás ujja szőtt;
Túl a szív életén
Nyugottan éldelém
Mit sors s az ész adott,
Az őszi szép napot.
De hogy megláttalak,
Szép napvilágomat,
Kivántam újólag
Már eltűnt koromat;
Kivántam mind, amit
Ábrándos álma hitt:
Az édes bánatot,
Mely annyi kéjt adott,
A kínba fúlt gyönyört,
Mely annyiszor gyötört.
Hiába, hasztalan!
Ifjúság és remény
Örökre veszve van
Az évek tengerén:
Remélni oly nehéz
A kornak alkonyán,
S szeretni tilt az ész
Letünt remény után.

61. oldal

szera>!

BABITS MIHÁLY

LELKEM KISZAKADT MEZEJÉN…

Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot keresek
annak ki lelkem lelke és
minden virágnál kedvesebb,

kit boldog lennék boldogan
tudni, álomnál édesebb
életben, s mégis én teszem
hogy az élete csupa seb.

Fojtó szélverte zord mezőn
böngészve, sírva keresek…
Szegény, szegény virágaim,
be fonnyadók, be kevesek,

bús menekültek, mint magam,
s halálra szántak, s kékesek,
s utolsó pár szál ez talán
amit most lábadhoz teszek.

Tünődöm olykor, édesem,
jobb lesz-e ha már nem leszek?
Lesz-e nyaradnak ősze még
vidámabb, és virága szebb?

122-123. oldal

Olya>!

Székely János: Tudom én, kedves…

Tudom én, kedves, hogy sosem leszel
Törvényben sem és bűnben sem a társam.
Tudom, hogy nincs, és már nem is lehet
Jogom, hogy magam életedbe ártsam.

Tudom én, kedves, hogy virágaid
Énnekem már csak bánatot teremnek.
És mégis boldog és hálás vagyok
Azért, hogy vagy, és azért, hogy szeretlek.

Fellombozol, mint csonka fát a komló.
A legnagyobb rossz és a legnagyobb jó
Vagy énnekem a földön és égen.

Láng vagy, mely perzselt, míg köröttem lengett,
De távolabbról éltet és melenget:
Elvesztett társam, megnyert kedvesem.

312-313. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rozslay Zsuzsanna – Varga Lajos Márton (szerk.): Szívzuhogás
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika
Simkó György – Zsikai Erika (szerk.): Kosztolányival a villamoson
Zombori Andrea (szerk.): A magyar irodalom legszebb szerelmes versei
Ragyog a mindenség
Benedek István (szerk.): Rendületlenül
Klaniczay Tibor – Lukácsy Sándor – Komlós Aladár – Pándi Pál – Szász Imre (szerk.): Hét évszázad magyar versei
Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Kőrösi P. József (szerk.): Anna
Gaborják Ádám – Kele Dóra (szerk.): A Te InstaVersed