Palánk 2 csillagozás

Szeged mai belvárosának őse, a Palánk a vártól déli irányban a Tisza partján alakult ki. A városrész határait a folyó, a vár és a mai Zrinyi és Kelemen utca vonalán húzódó árok jelentették, amely a mai püspöki palotánál keleti irányban haladva érte el a Tiszát. területét sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte. Ez a földsánc volt a vár külső erődje.

6. oldal

Tömörkény utca

A költő Juhász Gyula is megénekelte ezt a palánki utcát, s búsan borongott barátja emléke után Tömörkény utcájában című versében:
"A régi utcán lassan ballagok,
Előttem békés esti csillagok.
Mély nyugalom lágy szőnyege terül.
Végig az utcán a csönd hegedül.
Az ablakok, mint hű öreg szemek,
S a régi házak is öregszenek.
Ó drága árnyék, hű cimbora,
Biztass, vezess, és ne hagyj el soha!"
Az Oroszlán utcának az Iskola utcától a Tiszáig tartó részét Tömörkény István halála után (1917) nevezték el Tömörkény utcának. Az utca hangulatát és házait egy 1960-as években készült fényképsorozatról ismerjük.
A Tömörkény, a Béla és a Révai utca lebontott házainak helyén 1964-ben szétszórtan több modern lakóház épült. Megszűnt a régi utcahálózat, ezt az új háztömbegyüttest 1972-ben nevezték el Palánknak.

50. oldal

Nézzük ezt a könyvet, és látjuk hogyan vándorolnak a kicsiny palánki utcák, a platános, hársfás terek, vagy az úgynevezett centrális helyek, akárha szívek vándorolnának a testben. És persze vándorolnak az utcanevek is. Vándorolnak a kápolnák, a templomok, az ispotályok, a félhomályos kis műhelyek, a kicsiny, majd egyre nagyobb, csinosabb házakba települő emberi otthonok! Jönnek és mennek a vendéglők, viszik magukkal a szivarszagot, a borszagot, a harcsapaprikás illatát! Mi minden történik, akár száz év alatt is egy utcával, s akkor elég is az Oskola utcára, vagy a Somogyira gondolni. Egyszóval az idő vándorol velünk most, amikor ezt a könyvet lapozgatjuk. Kézen fog bennünket, s a múlt mindenféle helyére elinvitál. Csakhogy e vándorlás, utazgatás, jövés-menés közben otthon maradhassunk.
Darvasi László

Előszó

Bauernfeind-ház előtt mondta Kossuth Lajos híres toborzó beszédét, 1848. október 4-én: „Szegednek népe nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám tartó oszlopa!” – kezdettel. Akkor még a Nagy Piarcz sokkal nagyobb volt, mint mai utóda, a Széchenyi tér.

10. oldal

A lebontott vár helyén nemcsak a színház, hanem a postapalota, a törvényszék épülete, a Tisza szálloda és több nagyszabású, eklektikus magánház épült föl, ill. a kép készítése idején éppen építették.

12. oldal