Palánk 2 csillagozás

Szeged belvárosa egykor
Fári Irén – Simoncsics János: Palánk

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2013
116 oldal · ISBN: 9789639804456

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

olvasóbarát P>!
Fári Irén – Simoncsics János: Palánk

Nagyon szépen kivitelezett értékmentő kötet. Olvasása igazi időutazás Szeged történetében. Emléket állít Szeged régi belvárosának, a Palánknak. A Móra Ferenc Múzeum képanyagának felhasználásával jeleníti meg az egykori utcákat, házakat, jellegzetes épületeket Fári Irén történész, muzeológus és Simoncsics János népművelő munkája. Megőrzi annak annak az időnek a hangulatát, amikor még a Tisza két partja két különböző megyéhez tartozott.
Nagyon jó ötlet, hogy minden részletet térképvázlattal mutatnak be, és látható kép az azon a helyen jelenleg álló épületről is, így könnyebb elhelyezni a házakat, utcákat, melyek időnként vándoroltak, az elnevezések alakulása is igazi történelmi aranybánya a helytörtének kutatóinak.
A rakparton sorakozó sok kis ház helyét most a klinikák sora foglalja el, vagy a Dóm téren a szintén kis házak, a régi templom helyén épült a Fogadalmi Templom, majd Somogyi-könyvtár.
A szerzőket dicséri, hogy az épületek mellett irodalmi, zenei emlékeket is felelevenítenek.

1 hozzászólás
Uzsonna>!
Fári Irén – Simoncsics János: Palánk

Nagyon szép és informatív könyv egy lebontott városrészről.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

olvasóbarát P>!

Szeged mai belvárosának őse, a Palánk a vártól déli irányban a Tisza partján alakult ki. A városrész határait a folyó, a vár és a mai Zrinyi és Kelemen utca vonalán húzódó árok jelentették, amely a mai püspöki palotánál keleti irányban haladva érte el a Tiszát. területét sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte. Ez a földsánc volt a vár külső erődje.

6. oldal

olvasóbarát P>!

Tömörkény utca

A költő Juhász Gyula is megénekelte ezt a palánki utcát, s búsan borongott barátja emléke után Tömörkény utcájában című versében:
"A régi utcán lassan ballagok,
Előttem békés esti csillagok.
Mély nyugalom lágy szőnyege terül.
Végig az utcán a csönd hegedül.
Az ablakok, mint hű öreg szemek,
S a régi házak is öregszenek.
Ó drága árnyék, hű cimbora,
Biztass, vezess, és ne hagyj el soha!"
Az Oroszlán utcának az Iskola utcától a Tiszáig tartó részét Tömörkény István halála után (1917) nevezték el Tömörkény utcának. Az utca hangulatát és házait egy 1960-as években készült fényképsorozatról ismerjük.
A Tömörkény, a Béla és a Révai utca lebontott házainak helyén 1964-ben szétszórtan több modern lakóház épült. Megszűnt a régi utcahálózat, ezt az új háztömbegyüttest 1972-ben nevezték el Palánknak.

50. oldal

1 hozzászólás
olvasóbarát P>!

Nézzük ezt a könyvet, és látjuk hogyan vándorolnak a kicsiny palánki utcák, a platános, hársfás terek, vagy az úgynevezett centrális helyek, akárha szívek vándorolnának a testben. És persze vándorolnak az utcanevek is. Vándorolnak a kápolnák, a templomok, az ispotályok, a félhomályos kis műhelyek, a kicsiny, majd egyre nagyobb, csinosabb házakba települő emberi otthonok! Jönnek és mennek a vendéglők, viszik magukkal a szivarszagot, a borszagot, a harcsapaprikás illatát! Mi minden történik, akár száz év alatt is egy utcával, s akkor elég is az Oskola utcára, vagy a Somogyira gondolni. Egyszóval az idő vándorol velünk most, amikor ezt a könyvet lapozgatjuk. Kézen fog bennünket, s a múlt mindenféle helyére elinvitál. Csakhogy e vándorlás, utazgatás, jövés-menés közben otthon maradhassunk.
Darvasi László

Előszó

olvasóbarát P>!

Bauernfeind-ház előtt mondta Kossuth Lajos híres toborzó beszédét, 1848. október 4-én: „Szegednek népe nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám tartó oszlopa!” – kezdettel. Akkor még a Nagy Piarcz sokkal nagyobb volt, mint mai utóda, a Széchenyi tér.

10. oldal

olvasóbarát P>!

A lebontott vár helyén nemcsak a színház, hanem a postapalota, a törvényszék épülete, a Tisza szálloda és több nagyszabású, eklektikus magánház épült föl, ill. a kép készítése idején éppen építették.

12. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Podmaniczky Szilárd: Láthatatlan Szeged
Szabó Tibor – Nagy Péter: Az Europa Nostra-díjas szegedi Kárász utca és Klauzál tér
Bálint Sándor: Szeged városa
Magyar László – Németh István (szerk.): Szeged
ifj. Gyergyádesz László – Rácz Attila: Kecskemét és a környék nevezetességei
Bodnár Gyula (szerk.): Szeged
Horváth A. János – Thirring Gusztáv: Szeged és környéke részletes kalauza
Péter László: Szeged utcanevei
Tóth György: A kiskundorozsmai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 110 éves története
Körmendi Judit – Horváth Imre (szerk.): Biatorbágy város 1192–1966–2007