Az ​Árpád-ház asszonyai I. 4 csillagozás

Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I.

Tizenegy ​asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(á)nak hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be az életét.

Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján.

Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar királynék és nagyasszonyok Duna International

>!
Duna International, Budapest, 2012
92 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155129391

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Garofano>!
Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I.

Olyan ismeretterjesztő könyvet kerestem, amely kellőképpen olvasmányos, de közben bővíti a témával kapcsolatos ismereteimet is. Utóbbi nem volt túl nehéz, mert már igencsak megkopott, amit a középiskolában tanultam, ráadásul ott sem a királylányok voltak a főszerepben. Körülbelül a 4. oldal olvasása közben szúrt szemet a laza stílus és kerestem utána a szerzőnek. Egy kicsit keserű szájízzel vettem tudomásul, hogy Falvai Róbert valójában Nemere Istvánt takarja és így a leírtakat némi fenntartással kell kezelnem. Zavartak az olykor az uralkodók „szájába adott” gondolatok. Bár a feltételezéseknek kétségtelenül megvan az az előnye, hogy szabadabban, több oldalról is körbe járhatunk egy-egy témát, hátránya, hogy nehezebb megfejteni mi a fikció, és mi a valóság. Néhány esetben annyira kevés információ áll rendelkezésre az adott királynéról, hogy az egy bekezdésben összefoglalható lenne, a szerző mégis képes több oldalon keresztül ismételni azt a keveset, amit tudni lehet róla, vagy ha más nem, akkor legalább a férjéről. Egy-két helyen bakit is találtam pl. egy egész fejezet szól Adelhaidról, akit I. Szent László 1077-ben vagy 1078-ban vett feleségül, majd egy másik fejezetben a szerző azt állítja, hogy I. László 1078-ban egy orosz hercegnőt vett feleségül politikai megfontolásból. Ugyanakkor a könyv a könnyed stílus miatt olvasmányos, így megfelelhet azoknak, akik nem akarnak elmélyedni a komolyabb történeti munkák részleteiben. Kiválóan alkalmas volt arra, hogy tovább fokozza érdeklődésemet a téma iránt és a hivatkozásoknak köszönhetően most már tudom, hogy mely szerzők műveit keressem, ha ennél hitelesebb, alaposabb feldolgozásra vágyom. Összességében ettől az érdekes, jól felépített kötettől többet vártam.


Népszerű idézetek

Delena>!

Könyves Kálmán a leírások szerint finoman szólva nagyon csúnya ember lehetett. Már pedig csak akkor lehet ilyen véleményünk, ha elolvassuk, amit egyik-másik krónikás írt róla. Bizony megdöbbentő, sőt talán megrázó dolgokat is olvasatunk itt a leendő királyunkról: „Kálmán testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta és dadogó”… Hát ez bizony sok ám egy embernek

64

Garofano>!

A lakótorony talán még kényelmetlenebb volt, mint a kőház. A korabeli épületekben ugyanis ismeretlen volt a padlás, a tetőszerkezet ott volt a bent élő feje fölött. Egy korabeli mondás szerint „ a házzal csak három baj van: a füst, az eső, és az asszony szája”…

62. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Németh Levente – Mészáros János: Királyok és Keresztek – Képes Krónikák 1. – Voluntas Tua, azaz Legyen meg a Te akaratod!
Benkő László: A másik ösvény
Benkő László: A hatalom ereje
Benkő László: Ármány hálójában
Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban
Szlatky Mária: Szent István
Hegedüs Géza: Korona és kard
Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő