Őszi ​harmat után 3 csillagozás

Faludy György: Őszi harmat után

Jelen ​kötet három verseskönyvem rövid kivonata: a Franciaországban, Afrikában és Amerikában írottaké. Válogatásomnál nem az esztétika, hanem az egységes kötet összeállításának terve vezérelt. Számos, a feudálfasiszta Magyarország vezetői ellen szerzett politikai versem is kimaradt, melyek ma nyitott kapukat döngetnek. E három kötethez függeléknek csatoltam néhány idehaza szerzett versemet, jelezve: már nem kényszerülök idegen társadalmakat választani tárgyamul; itt vagyok és itt is maradok. A bujdosó író legnagyobb félelme nem a nyakába hulló bomba, üldözés és nyomorúság, hanem a magyar nyelv elfeledésétől való páni rettegés. Félelmét túlkompenzálva, gyakran használ régi, ritka szavakat, melyekért ezúttal bocsánatot kérek. Ugyanekkor, az évek során, megszokja a helyi kiejtést, kivált személy- és helyneveknél. Mivel ez a versek ritmusára és rímeire is kihat, nem minden pironkodás nélkül kénytelen vagyok idejegyezni a legfontosabbakat. Arkansas olvasd: arkenszaa; Atterbury =… (tovább)

>!
Officina, 1947
148 oldal

Kiemelt értékelések

VERDI>!
Faludy György: Őszi harmat után

@VERDI – Faludyhoz.

Elmentél hat éve és még mindig szeretlek
mint anya gyermekét,
szemed sugarán megtörik az év
szavaid között órát üt a dél
elindultál, hogy megérkezzél,
megleltem az öröklét emberét.

Elmentél hat éve és még mindig szeretlek
ha sírok azt mondom por ment a szemembe.

7 hozzászólás
encsy_eszter>!
Faludy György: Őszi harmat után

Talán nem a legjobb korszakból válogatott versek kerültek most a kezembe. Nem arról van szó, hogy ezek rosszak, hanem arról, hogy számomra igen kevés közülük az átélhető. Nem voltam huzamosabb ideig külföldön, nem tudom átérezni a honvágyat, a hazatérés örömét, vagy éppen a búcsút idegen tájaktól.
Gyönyörűek a szavai, minden egyes rím, mint egy kedves meglepetés, úgy csücsül a sorok végén. Igazán szép, csak a lelkemet nem tudta megsimogatni.

De semmi pánik, találok még én a lelkemnek valót Faludytól, ebben szinte biztos vagyok.

serengeti P>!
Faludy György: Őszi harmat után

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 5
Érzelmek (ábrázolása): 5
Izgalom: 4

Zseniális. Ezzel a kötettel Faludy György megvett magának. Remek versek sorakoznak a műben; mindegyikük olyan, mint egy-egy finom csemege. Ilyen pontosan nagyon kevés művész tudja csak bemutatni a mindennapi élet valóságán keresztül a lélek sokszínűségét és mélységeit, mint Faludy. És ilyen szívhez szólóan, ilyen hitelesen sem. Megtiszteltetés számomra, hogy e köteten keresztül alaposabban is megismerkedhettem a költő munkásságával.


Népszerű idézetek

encsy_eszter>!

A tudomány kegyetlen, mint a dogma:
négy óránként lázmérőt ad s tejet,
a senyvedőket kartotékba fogja,
téged feledtet, ám ő nem feled.

Amár beszél (részlet)

encsy_eszter>!

Fusson, ki tud! Mi itt maradtunk eltünődni,
hivatlan szemtanúk a holt város porán
s egy rendszer templomát figyeljük romba dőlni,
túllátva hónapok sekélyes dombsorán.

És így az ősz szelíd, füstös ködébe veszve
– halászmester, ha már csak csolnakán hever –
dúdolgatunk, látván, milyen muló az eszme
s míly végtelen a rend, mit tudni bús teher.

Atlantisz (részlet)

encsy_eszter>!

Most hogy szobámban ér az est setétje
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod mongol emléke rég ködös
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod kisér utamra fájón
messze e tájon.

Magyar nyelv! Vándorútakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
te hangolás barangoló kalandon
te zengő és borongó hang a lanton,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron, –
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.

Magyar szó! Multam és jövendő sorom,
népek közt sorom és mindegyik sorom,
házam-hazám, lovacskám, csengős szánom
és dal a számon, mit kérnek majd számon:
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem bír le ellenség, rangomra törvén
sem haditörvény.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel
de én itt állok az ikes-igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak
mint sustorgó füzesbe font utak
felett alkonykor krúgató ludak
s minden szavamban százszor látom orcád
bús Magyarország.

[…]

Parasztok nyelve, nem urak latínja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk,
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta ó-bora,
nem billentyüre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.

A magyar nyelvhez (részletek)

encsy_eszter>!

Elhívtalak, mondván: te légy, ki ápol,
ha éjjelente félek a haláltól,
s a lépcsőn, hol a Semmi gőze forr át,
légy te a korlát.

De most, ha alvó testeden melegszem,
fellebbentem már, míg hányódva fekszem
a messze multat, mint egy könnyü kendőt
és a jövendőt.

Feleség (részlet)

encsy_eszter>!

Találkozásunk lehetetlenebb volt
mint hogy közénk ül a száz éve megholt,

kihunyt tüzek, multévi estebédek
füstjét elérni egyszerűbb, mint téged,

egy gombostüre mit az óceán
benyelt, könnyebben lelnék, mint reád.

Idő és űr és végtelen közöny
állott közénk. Most elfog az öröm

és felrugnám a házfalat.
Mert mégis megtaláltalak.

Fülledt éjszaka (részlet)

encsy_eszter>!

Nyári piactér

Jól munkálkodsz, nagy égi tűzkerék!
Liszt, hús, gyümölcs halomban áll, te meg
lámpást tartasz minderre, hű cseléd
és vágyunkat tüzelni ráteszed
a rothadást, az élet fűszerét.

encsy_eszter>!

Vágyam helyett a szolgák lázálmain melegszem,
agyam könyv lett és fegyver, a többi néma tok –
a test magános gépház. Ha este hálni fekszem
csupán az ágy hidegjén érzem, hogy én vagyok.

„Több, mint polgári csatákat…” (részlet)

encsy_eszter>!

Megérem-é? Repedt itt minden házfal,
és minden lelked tele van szilánkkal.
Hát verlek most korbáccsal, két kezemmel,
mert rád maradtam örök szerelemmel, –
fogadj, Budapest! Nyisd a roskadt szállót,
hol itt tenálad holtomig meghálok,
s hiszem – nem leszek rossz vendég, míg élek,
sem temetődben nem halok meg végleg.

Budapest (részlet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Erőltetett menet
József Attila: József Attila válogatott versei
Kiss József: Kiss József válogatott versei
Kálnoky László: Letépett álarcok
Komjáthy Jenő: A homályból
Sulyok Vince: Egy ősz örök emléke
Kosztolányi Dezső: Velence
Mécs László: Aranygyapjú
Dsida Jenő: Leselkedő magány
Endrődi Sándor (szerk.): A Magyar Költészet Kincsesháza