Aranyláz ​a vadnyugaton (Idődetektívek 24.) 1 csillagozás

Fabian Lenk: Aranyláz a vadnyugaton

Dél-Dakota, 1876. A Fekete-hegyekben ádáz harc folyik: a sziú indiánok a földjüket védik a telepesek és az aranymosók ellen, akik a meggazdagodásuk és a boldog jövőjük érdekében jöttek ide. De ki akarja minden eszközzel megakadályozni, hogy a vadnyugat legendás hőse, Wild Bill Hickok seriff legyen a törvényeket nem ismerő Deadwoodban? Az idődetektívek süvítő nyílvesszők és aljas ármánykodások közepette erednek a titok nyomába…

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632448503

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Kek P
Fabian Lenk: Aranyláz a vadnyugaton

     Ez már a 24. része a sorozatnak, melyből én magam is sokat elolvastam. Valószínűleg ezért nem nyűgözött le maradéktalanul. No meg hát a westernfilmekhez képest is lagymatag egy kicsit – nem, nem a hosszúságára, hanem inkább a történet erőtlen gyengeségére értve. Mert hosszúnak ez sem hosszú, pont egy egyestés kikapcsolódás. Rejtvényféle dolog is akad benne, de azért a szálak nincsenek túl kidolgozva – inkább csak a vadnyugat pár hírességének felvonultatására, bemutatására íródott ez a sztori. Se a bűnösök megbüntetésére, se a sziúkra nem tér ki igazán. Langyos, langyos, langyos.


Népszerű idézetek

>!
Kek P

Végül eljött az igazság pillanata. A játékosoknak fel kellett fedniük a lapjaikat.
Wild Billnek fullja volt: három dáma és két kilences. McCallnak csak egy drillje, vagyis három egyforma lapja – tehát ő vesztett.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: póker
>!
Kek P

– Deadwood egy törvények nélküli város. Nincs seriffje, nincs bírósága, nincs polgármestere – mondta Wild Bill. – Nem csoda, hogy sok bűnöző örömmel jön ide, akiket máshol talán már körözőlevéllel keresnek. Ezen sürgősen változtatni kell!

60. oldal

>!
Kek P

     Leon csak ámult, amint végighaladtak a Fő utcán, mely a folyóval párhuzamosan húzódott. Deadwood kaotikus módon sorakoztatta fel a legkülönfélébb lakhelyeket és épületeket: sátrak, szegényes kunyhók, faházikók és széles, ácsolt verandával ékeskedő családi házak álltak itt egymás mellett. Voltak itt szállodák, műhelyek, üzletek, játékbarlangok, vegyszereket és illatszereket árusító boltok, mulatók, egy kovácsműhely, valamint számos fűrészmalom és ácsműhely. Úgy tűnt, ebben a városban nem terveztek meg semmit, mindent a véletlen és az önkény alakított olyanra, amilyen lett. Néhány épület cölöpökön állt, s lakói nyakig sárosan áskáltak alatta, mint a vakondok, arany után kutatva.
     Az újonnan érkezőket senki nem üdvözölte, sőt néhányan ellenséges pillantásokat vetettek rájuk.
     Ezek az itteni telepesek bizonyára vetélytársaiknak tekintenek bennünket az aranyrögökért folytatott harcban, gondolta magában Leon.

47-48. oldal

>!
Kek P

     Bob leugrott a bakról, a ponyva alól elővett egy cölöpöt, és néhány erős kalapácsütéssel beverte a földbe. Aztán egy bádogból készült táblát akasztott rá: Armstrong Vaskereskedés.
– Ez a cölöp és a tábla jelzi, hogy ez a terület most már a miénk – nevetett Bob, és odakiáltott a családjának: – Gyertek, lássunk munkához! Elkezdjük építeni a házunkat! Még ma fát vásárolok, és deszkákat szabatok belőle. Közben pedig a kocsiról áruljuk a portékánkat, hogy bevételre tegyünk szert.
– Őrület, hogy milyen egyszerűen mennek itt a dolgok! – súgta oda barátainak Leon.
– Hát igen, itt minden szabad tulajdon, nincs törvény, nincsenek hatóságok, nincs tanácsháza és telekkönyvi hivatal – mondta vigyorogva Julian. – Úgy tűnik, mindent szabad, és ki korán kel, aranyat lel!

49. oldal

>!
Kek P

– Nahát, te vagy az, Wild Bill! – üdvözölte Sally és Benjámin apukája.
     Wild Bill? Julian izgatottan nézett fel a magas férfira, akinek hosszú, szőke haja hullámosan omlott le széles vállára. Gyönyörűen hímzett hosszú, nyersbőr kabátot viselt. A kabát nem volt begombolva, alatta széles öv, melyből két ezüsttel kivert revorver markolata látszott. Jobb kezében pedig a férfi szintén egy puskát tartott.
     Igen, ez valóban Wild Bill Hickok volt! Julian emlékezett a fényképére, amit a könyvtárban látott róla.
– Én vagyok. Úgy látom, van itt még számomra és a puskám számára egy kis hely – mondta a revorverhős rekedtes hangon. – No és persze Jane számára is…
     A magas férfi mögött ekkor felbukkant egy alacsony, sovány asszony. Férfiruhát viselt, arcán mogorva kifejezés ült, fején kalap. Mindkét kezében egy-egy coltot tartott.
– A fenébe is! Pokoli éjszaka vár ránk! – mondta, és a földre köpött.
     Semmi kétség, ő bizonyára Calamity Jane, gondolta Julian. Szinte hihetetlen, hogy épp ebbe a szekérkaravánba csöppentek, ahol ez a két híresség is utazik!

27-28. oldal

>!
Kek P

– Srácok, nézzétek, egy ekhós szekéren ülünk – súgta Julian. – Jegyezzük meg magunknak, tudjátok, a hazaút miatt!

20. oldal

>!
Kek P

– … Az Egyesült Államok akkori elnöke, Ulysses Simpson Grant kezdetben megpróbálta távol tartani az aranyásókat a sziúk rezervátumától, hisz nem volt joguk aranyat keresni ott. Ám egy idő után már túl sokan lettek. Végül a hadsereget utasították, hogy védelmezze a telepeseket és aranyásókat a rezervátumban. Az aranyláz 1876 nyarán érte el a teőfokát – Deadwoodban, a törvények nélküli városban.
– Most találtam rá a neten, hogy van egy tévésorozat is, amelynek a címe azonos a város nevével.
– Érthető, ez egy nagyon izgalmas téma. Aranyláz, szerencselovagok, törvények nélküli város… – jegyezte meg Leon és becsukta a folyóiratot. – Én is nagy kedvet kaptam, hogy körülnézzek ott, hátha találok egy kis aranyat!

16-17. oldal

>!
Kek P

Kim szólalt meg először.
– Szuper! Találtam valamit Calamity Jane-ről! Hű, igazi vagány csaj lehetett! Úgy ivott, mint a férfiak, dohányt rágott, könnyen rántott fegyvert és nagyon cifrán káromkodott – sorolta izgatottan a lány. – A vadnyugaton mindenki tisztelte és élő legendává vált. Dolgozott postakocsi-kísérőként, ápolónőként, sőt aranyásónak is felcsapott. Látod, Leon? Én megmondtam!

14. oldal

>!
Kek P

     1876. augusztus 2-án Hickok tehát Deadwoodban pókerezett. Általában háttal a falnak foglalt helyet, ám most az ajtónak háttal ült. Ez végzetes hibának bizonyult. Jack McCall mögé lépett és lelőtte – feltehetőleg azért, mert Wild Bill előző nap sok pénzt nyert el tőle pókeren (a pontos indíték azonban máig ismeretlen). Meggyilkolásakor Wild Bill kezében két ász, két nyolcas és egy dáma volt – ezeket a lapokat azóta úgy nevezik: „dead man's hand” (a halott ember keze).

154. oldal, A törvény nélküli város és legismertebb lakosai

Kapcsolódó szócikkek: póker

Hasonló könyvek címkék alapján

Karl May: A bosszú
Farley Mowat: A sarkvidék Robinsonjai
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Alberto Vojtěch Frič: A hosszú vadász visszatér
Teknős Péter: Háború a vadonban
G. Perkins: Davy Crockett cselért csellel fizet
Signe Seiler: Indiánok
Karl Bruckner: Pablo, az indián
Vladimír Šustr: Egy kis indián kalandjai
Rét Viktória – Szalai Lilla – Rosanna Guarnieri (szerk.): Indián népmesék