A ​Makoldi család 5 csillagozás

Fábián Katalin: A Makoldi család

Hogyan ​élnek a hetvenes években azok, akiket – jobb szó híján – „telepieknek” neveznek? Barakkokban laknak, összepréselve – egy-egy családra kilenc négyzetméternyi hely jut, hozzá egy sufni, és az utóbbi időkben egy konyha is. A szobák padlózata beton, a falakból többnyire kifelejtették az ablakokat, hiszen eredetileg nem emberi lakás céljaira szánták őket, raktárépületek voltak, csak később töltődtek fel egyre ijesztőbb sokaságban hajléktalanokkal.
A zsúfolt barakktelepek a Horthy-korszakban keletkeztek, s a szocialista Magyarországon lassan valamennyit lebontják. Nem egy – köztük Fábián Katalin történetének színhelye – átvészelte a háborút. A telep Budapest egyik külső kerületében húzódik. A háborúban bombatalálat érte, sok lakás elpusztult, száznál is több öreg ember meghalt akkor. De a telep maradt. Éveken át tartó huzavona után néhány hónapja került lebontásra. Egykori lakói valamennyien, így a könyv szereplói, a Makoldi család is – lakáshoz jutottak.
Akik itt… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország felfedezése

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1977
372 oldal · ISBN: 963150963X

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Fábián Katalin: A Makoldi család

Tudjuk, hogy az egykor nagy sikert aratott Magyarország felfedezése sorozatban értékes szociográfiák jelentek meg a 60-as, ’70-es években. A Makoldi család egy cigány család története. Hogyan élnek a „telepiek”? Egy már egyedülálló, hős édesanya gondoskodása 4 lányáról egészen addig a pillanatig, míg a háborút is túlélt, a Horthy-korszakból származó, embertelen-körülményeket nyújtó telepet a ’70-es évek közepén felszámolják, s a család egy az önkormányzat által ajánlott lakásba költözhet. A mű katarktikus hatású, látjuk a család tagjainak küzdelmét, tudjuk, jobbat érdemelnének, mégsem sikerül már évtizedek óta eredményesen megoldani sem az ő, sem az általuk is képviselt népcsoport problémáit. Ez nagy adóssága a II. Világháború után működő valamennyi magyar kormánynak mind a mai napig. S ha ezt a problémát a magyar társadalom belátható időn, azaz évtizeden belül nem oldja meg az ország jövője egyértelműen a visszafordíthatatlan balkanizálódásba torkollik – ahogy ezt Dr. Pokol Béla hírhedt tanulmánya, „Az európai civilizáció zsákutcája” körvonalazta.
Kitűnő könyv, méltó olvasásra. Társadalmi kár, hogy nincs iránta érdeklődés, s én is elsőként szólok róla a MOLY-on.

https://moly.hu/alkotoertekelesek/24094

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia
Illyés Gyula – Kozmutza Flóra: Lélek és kenyér
Nagy István: Külváros
Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom
Hidvégi János: Hulló magyarság
Bodor Antal: A falukutatás vezérfonala
Dömötör Sándor: Dunaszentgyörgy népe
Matolcsy Mátyás: A mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon
Fekete Gyula: Éljünk magunknak?
Hegedűs Judit: Gyermeksorsok, életutak a javítóintézetek világából