Emma ​évszázada (Emma 1-3.) 107 csillagozás

Fábián Janka: Emma évszázada

A ​tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk.

Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya – Fábián Janka most Emma évszázada címen egy kötetben megjelenő regényciklusában lenyűgöző tablót tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról. A 20. század történelmi viharai senkit nem kímélnek: első világháború, Tanácsköztársaság, fehérterror, második világháború, 1956., 1968., 1989 – a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. Szerettei szerteszéjjel szóródnak a világban, hogy aztán egy boldog-szomorú esemény kapcsán… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tartalomjegyzék

>!
Libri, Budapest, 2021
1016 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634339618
>!
Libri, Budapest, 2020
1014 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634331841
>!
Libri, Budapest, 2017
1016 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634331841

1 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Vallay Emma · ifj. Kóthay Gábor · Kóthay Gábor (Öcsi) · Kóthay Tamás · Wágner Klári


Kedvencelte 30

Most olvassa 13

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 117

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

KönyvMoly_1989>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Hűha…
A maga több, mint ezer oldalával ez így egyben nagyon tömény volt, ajánlom, hogy aki olvassa, a részek között iktasson be némi szünetet!
Belekeveredtem a rengeteg névbe, pedig gyakran visszalapoztam a kötet elején lévő családfához.
A szereplőket megszerettem, bár nem volt lehetőségük kellően kibontakozni, hiszen annyi minden volt belegyömöszölve ebbe a trilógiába, hogy csak kapkodtam a fejem.
Megcsalás, hazugság, gyilkosság, az első és második világháború borzalmai, a kommunizmus, ’56, a vasfüggöny, emigráció, örökbefogadás, szerelem, rengeteg temetés…
Úgy érzem, a kevesebb több lett volna, mert így nem lettek bizonyos cselekményszálak kellően kibontva, mindenbe belekaptunk egy kicsit.
A kedvenc szereplőm Emma lánya, Éva lett, bár az ő regénye volt a legkaotikusabb a három rész közül.

Az utolsó oldalakon mosolyogtam és eldörzsöltem egy könnycseppet, hiszen a végkifejletig rengeteg mindenen keresztülmentünk a szereplőkkel együtt… spoiler

Mindenesetre azt kell mondjam, hogy tetszett a történet, egy hét alatt be is daráltam.
Ez a kiadás pedig eszméletlen gyönyörű, ez a csipkés-rózsás borító meseszép, élmény volt kézbevenni. bár gyakran alig bírtam el

Ajánlom azoknak, akik szeretik a történelmet, és akik nem riadnak vissza a kicsit szappanoperás eseményektől.

Nono_ P>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Mennyi fér bele egy évszázadba? Kicsit túl sok minden.
Nagyon tömény volt a könyv így egyben, mégsem bánom, hogy pár nap alatt sikerült kiolvasnom. Hangulatos és olvasmányos volt. Fábián Janka számomra a magyar családregények koronázatlan királynője.
Természetesen nem volt hibátlan a trilógia, mert a jellemfejlődések elég haloványak voltak és az első látásra szerelem kicsit bosszantó volt a sokadik generáció után. DE így is megszerettem a szereplőket. Sajnáltam őket, sírtam és nevettem velük.
És most, hogy befejeztem, egy kicsit elárvultnak érzem magam. De sebaj! Nem sokáig leszek az írónő könyvei nélkül szerintem, mert szerencsére még bőven válogathatok közülük!

4 hozzászólás
rosemary_goth P>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Ettől a könyvtől rá kellett ébrednem, hogy imádom a családregényeket. Méghozzá azért, mert
1. rohadtul hosszúak, amiben rengeteg információ elfér és jó sokáig lehet élvezni a történetet off
2. tele vannak történelemmel, amiből sosem elég.

Ez ennél a kötetnél sem alakult másként.
Már az elején elvarázsolt, és magával ragadott, és persze el sem engedett egészen a könyv legvégéig.
Szép mese egy család életének alakulásáról, amit meleg szívvel ajánlok mindenkinek, akit kicsit is érdekel egy 20. századi magyar család élete a történelem egy meglehetősen viharos és fájdalmas időszakában. Zsebkendőt azért készítsetek be hozzá, mert bizony pár helyen előfordulhat egy-két könnycsepp. Nekem elszorult a szívem több résznél, amíg olvastam. Nagyon szép történet!

Nem tudok azonban elmenni szó nélkül amellett, hogy miért nem lehet kedvenc, holott nagyon szerettem olvasni, és biztosan fogom is ismételni, mert tényleg szép könyv. Kívül-belül egyaránt, ezért is örülök, hogy megvettem ezt a csodás kiadást.

Ami nagyon kiverte nálam a biztosítékot, és egyszerűen nem tudtam a végéig elengedni spoiler, az egy apró logikai baki, ami miatt kicst keserédes lett a mese.
A túlzott szirupot sem tudtam már a felétől értékelni, kicsit fárasztott, pedig nem szokott bajom lenni a romantikusokkal. spoiler Szóval ez az apróság sem igazán volt életszerű számomra.
És végül az utolsó kis tüske, ami bántotta a szememet az a fránya genetika volt. Tudom, hogy többnyire egy családról beszéltünk, de akkor sem hiszem, hogy majd minden tagjának (és pláne a családon kívülieknek) – szőke haja és kék szeme van. Szüleim fekete és barna hajúak, és egyiknek szürke, másiknak pedig kék a szeme, én mégis barna szemmel és szőke hajjal élek. Szóval ez a rész is kicsit sántít. A külső hasonlóságok is annyira eltúlzottak, hogy esküszöm, a végére már tényleg vártam, hogy megjelenjen a szőke haj-kék szem kombó.
Persze ezt felfoghatjuk az én kukacoskodásomnak is, de valahogy ezt nem tudtam nem megemlíteni, ha már a fél csillag levonásánál tartok.

És igen, a végére már a családfa, ami a könyv elején van, sem volt elég a szereplők megkülömböztetéséhez. Természetesen minél hátrébb voltunk a korban, annál több szereplő került a képbe, és annál nehezebben volt követhető. Ennek pedig az is lett az eredménye, hogy kicsit elnagyoltnak volt érezhető a lezárás.

Azért mindenképp olvassátok el, mert megéri ezt az ezer oldalt! A hibái ellenére is szívhez szóló, kerek és szép történet.
Viszont ha megszenvedtek a súlyával, ahogyan én is nehezen viseltem a végére már, akkor részletekben vegyétek a kezetekbe az Emma-trilógia három másik kiadását.

gumicukor>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Amilyen ígéretesen indult és amennyire szeretem Fábián Jankát, mégis maradt benne egy kis keserű szájíz. Sokat gondolkoztam, hogy hány csillagra értékeljem összességében a könyvet, és a végén úgy döntöttem, hogy 4 csillagot kell adnom, bármennyire is többet szeretnék. De kezdjük az elején…

Amikor megkaptam ezt a könyvet, tisztában voltam vele, hogy ez egy 3 kötetes sorozat díszkiadása, tehát amit alapból 3 részletben olvasnék valószínűleg több év alatt, az itt egy kötetben szerepel. Tudom magamról, hogy én nem az a fajta vagyok, aki elolvas egyhuzamban egy egész sorozatot, mert bármennyire is szeretném és bármennyire is jó, egyszerűen nem tud lekötni semmi, de SEMMI az égvilágon, ha túl sokat kapok belőle egyszerre. Ezért már mielőtt belekezdtem volna eldöntöttem, hogy 3 részletben, „könyvenként” haladok majd, viszont ebben az évben elolvasom az egészet.

Aztá olvasás közben, már a második részben elgondolkoztam rajta, hogy lehet külön-külön kellene értékelnem a részeket is. Aztán elvettettem azzal a címszóval, hogy ez hülyeség, mégiscsak egy történet, családregény, egyben kell nézni és értékelni is. Aztán a harmadik részt olvasva végleg eldöntöttem, hogy nem tudom csak egyben értékelni, könyvenként muszáj röviden megírnom a gondolataimat.

Emma szerelme
Összességében ez a rész tetszett a legjobban, mégis nagyon furcsa érzéseim vannak a történet egyes részeivel kapcsolatban. spoiler A felépítés is ebben a könyvben tetszett a legjobban. Érdekes volt olvasni felváltva a jelen és a múlt történéseit, nem lett unalmas ezzel a megoldással a történet. A könyv kb. 15 évet mesél el (plusz a visszatekintés kisebb része még néhány évet felölel, de azokat nem magyarázza túl). Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nekem a 19. század vége, 20. század eleje az egyik kedvenc időszakom. Nagyon szeretek erről a korról olvasni.

Emma fiai
Ebben a könyvben linárissá válik a történetvezetés, ami sokkal unalmasabbá tette számomra az olvasást. Az első könyvben volt varázsa a több idősíknak, ebben ez a varázs eltűnt, bár nem tudom, hogy lett-e volna létjogosultsága itt. Ez volt az rész, ami miatt mérges vagyok a szerzőre, mert sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. A kor érdekes, mozgalmas, a fiúk különböző karakterei színessé, izgalmassá tették/tehették volna a történetet, jobban ki kellett volna dolgozni a történetüket. Sokkal több érzelmet, egyéni gondolatot lehetett volna vinni a könyvbe, kicsit úgy éreztem, hogy rohamléptekben kell haladnunk, hogy elérjünk addig, ameddig a szerző szeretné. A kevesebb több lett volna, nem kellett volna 30 (!) évet belesűríteni egy kötetbe, amikor az első rész ennek csak a felét ölelte fel. Ha pedig mindenképpen ennyit akart, akkor hosszabb lehetett volna a könyv és akkor nem maradt volna bennem hiányérzet.

Emma lánya
Ha az előző résznél volt hiányérzetem, ennél a résznél ez megsokszorozódott. 40-45 (!!!) évet ölel fel a történet, már tényleg csak a felszínt kapargatjuk, ráadásul egy olyan korban és főleg egy olyan országban (már megint az USA, Fábián Janka ettől nem tud elvonatkoztatni), ami már nem is kelti fel az érdeklődésemet. Pedig itt is lettek volna jó ötletek, de annyira sok lett a szereplő és olyan hosszú időt mesél el, hogy egy-egy érdekes esemény (spoiler) már csak egy-két oldalba fért bele. Megint csak azt tudnám mondani, de most aláhúzva, felkiáltójellel, hogy a kevesebb néha több. És még egy mondat erejéig visszatérve az Amerika-becsípődésre: sokkal hitelesebb az írónő a magyar történelmi és jelenlegi valóság megjelenítésében, mint az ámerikásban. Tisztában vagyok vele, hogy sokan emigráltak a 20. század második felében, de könyörgöm, nem kell minden könyvének ide kifutnia, mert a színvonal meredeken csökken ezekben a könyvekben… Összességében ez a rész egy gyors végigrohanás volt Emma és a család utolsó évtizedein, főleg az ’56 utáni éveken, olyan kötelező körnek érződött az egész rész. Minden tárgyilagosan leírva, semmi mélység, magasság. spoiler

Összességében azt mondanám, hogy bár 3 részletben olvastam a kötetet, mégis kicsit besokalltam azt hiszem. Most pihentetem Fábián Jankát legalább egy évig, hogy újra igazán szívesen olvassam. Összegezve, leírva a gondolataimat látom, hogy – bár nem kizárólagosan, de – a harmadik rész tehet mindenről. Az első kettőben is akadtak furcsaságok, amik nem tetszettek, de a harmadikkal volt igazán bajom. Nagyon sajnálom, pedig nagyon-nagyon akartam szeretni.

LittleStar>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Nagyon nehéz értelmes gondolatokat összeszednem, de azért megpróbálom. Először is nagyon örülök, hogy végre így egyben olvashattam (az első két részt már sokkal korábban olvastam, de nem emlékeztem mindenre, így jött az ötlet, hogy na majd most, reménykedve abban, hogy az első két részt nem unom majd). Szóval újraolvastam az első két részt. Egy percig sem untam, sőt egyenesen imádtam, amikor csak időm volt (sokszor éjjel, hajnal 1 v 2 óráig), de gyűrtem szépen az oldalakat. A végére pedig az utolsó 40 oldalt végigsírdogáltam. (én? igen, én…) Egyszerre fájt a szívem a szereplőkért, és egyszerre voltam nagyon boldog velük. Az elején nehezen tudtam belehelyezkedni a műbe, de a végére ez nem volt kérdés. Imádtam. Nagyon nagy szeretettel ajánlom, és ne rémisszen el senkit a hossza. (Igazi, önvédelmi eszköz is lehet :DDD.) Csodálatos volt. Egy zseniális utazás a 20. század zűrös körülményei között (egyébként szinte ezeket is úgy éltem meg, mintha én magam is ott lettem volna, persze ehhez hozzájárultak azok a történetek is, amiket a nagymamámtól hallottam a II. vhról és ’56-ról) . Számomra ez a könyv egy erős érzelmi hullámvasút is volt egyben, nem véletlen a pityergés… De én ezeket a könyveket szeretem a legjobban <3
Szóval olvassátok, és szeressétek ti is, nagyon meleg szívvel ajánlom!!! 5* :)

heimviol>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Ez a könyv olyan durván megszállt, hogy még most is egy csomót gondolkodok rajta. Na, ez lehet azért van, mert egybe olvastam el mind a három részt :D
Alapvetően nem hittem volna, hogy ez nekem ennyire tetszeni fog, ezért egy hatalmas meglepetés volt off

A cselekményről túl sokat nem beszélnék (és nem is tudnék, hiszen mégiscsak egy egész évszázad).
Én az elejét, ami nagyrészben a Balatonnál játszódik, pont a balatoni nyaralás alatt olvastam szóval az alap hangulat abszolút megvolt. Az eleji „eredeti” karakterek voltak talán (értelemszerűen kidolgozva), és egy baromi jó kis kalandos életük volt. Az írónő eléggé rángatta őket, volt itt minden. Röviden csak annyi hogy a szerelmi baromi drámás :D Ez volt a legkidolgozottabb szerelemi szál a könyvben. Nagyon tetszett, igazaból alig tudtam letenni, annyira haladós volt. Emmát, és apját különösen megkedveltem
A többi rész sem untatott, igazából egyátalán nem bántam, hogy ilyen sok szereplő volt, és a végére teljesen másol voltak a középpontban, mint az elején. Valamiért mindenki érdekes karakter volt, és egy igazán különleges, talán tényleg egy kissé regényes családot alkotnak. Valahogy teljesen el tudok képzelni egy ilyen híres családot, akik sikeresek, szépek és valahogy csak szeretni lehet őket. off
De egyébként tényleg mindenkiben volt szerethető és utalható is. A kedvenc párosom amúgy John+Ruby volt ♡ Valami fantasztikus volt ez a két ember egymásra találása.

A könyv 2.és 3.részében még a 20.század történelmét is végigkövetjük. off Leginkább a Magyarországon zajló esményekről, de a végefelé még francia és amerikai történelem is beleszövődött. Nem vagyok egy töri zseni, szóval erről a szálról nem tudok szakszerű véleményt mondani, de nekem nagyon tetszettek a pár mondatos ismertető bekezdések. Így olyanoknak is követhető volt, akik nem jártasak a történelemben.
Nekem valamiért örömet tud okozni, hogy így végig tudom követni a család történetét :D Főleg így a történelemmel párhuzamosan. Hiszen az olvasó jobban rálát az egészre, mint maguk a szereplők. A könyv elején szereplő családfa egyébként sokat segített, bár néhány dolgot sikeresen elspoilereztem magamnak miatta xD

A stílusa nekem eleinte furcsa volt, és azt hittem majd el fog venni a történet értékéből. Néha pár mondatban nagyon sok minden történt. Az például nagyon fura volt, hogy pár oldal alatt akár valaki halálos betegséget is kaphat, vagy akár halálosan szerelmes lehet és megházasodhat :D off Persze tudtam, hogy mivel hosszú időt ölel át a cselekmény, ezért szükség van erre, hogy ne legyen végtelen hosszúra elnyújtva, csak eleinte nehéz volt megszokni.
Az írónő tehetsége viszont tagadhatatlan. Olyan szépen elvarrt minden szálat, egy teljes keretesszerkezet érzésem volt. Az a rész, amikor spoiler. Illetve rettenetesen jó volt, ahogy végül Ruby által el lett rendezve a spoiler

Egyszerűen feldhetetlen élmény volt ez a könyv, szépen lassan átszőtt. Folyamatosan a szereplők sorsán agyaltam, és nagyon sajnáltam, hogy ennyi tragédia érte őket.

Kriszta9>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Imádtam ezt a sorozatot is! Eddig is nagyon szerettem Fábián Janka eddig általam olvasott könyveit, de ezután váltam igazán csak még nagyobb rajongójàvá! Nagyon izgalmas volt végigkísérni egy család történetét, a történelmi szálak pedig csak még érdekesebbé tették! Bátran ajánlom mindenkinek!

Mariann_ P>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Ez a történet így egyben, a maga 1014 oldalával, hatalmas élmény volt.
Nagyon szerettem olvasni.
Emma kislánykorától hosszú élete végéig mozgalmas időszakot élt meg.
Háborúk, forradalmak, szerelmek, születések, halálesetek.
A könnyű szerelembe esések , a gyerekek mindig valamelyik elődükre hasonlítottak, szinte megszólalásig. A gyönyörű hang, a festés, a naplóírás, az orvosi hivatás , és még sorolhatnám…..öröklődött tovább,kinek éppen mi jutott.
Mindenki vitt valamit tovább.
A helyszínek ….. Budapest, Balatonkörtvélyes, Párizs, és hosszú évek a tengeren túl.
Bevallom egy-egy válsághelyzet, vagy udvarlás során gyakran előre lapoztam, az első oldalakon található családfáról puskázni.
Egyhuzamban kicsit sok volt, néha belekeveredtem ki kinek a gyereke, de annyira olvastatta magát, hogy nem bírtam letenni.
Véleményem szerint ez az írónő legjobb könyve, pedig párat már olvastam.
Családregények kedvelőinek sok szeretettel ajánlom, nem fognak csalódni benne.

Dyta_Kostova IP>!
Fábián Janka: Emma évszázada

"A tömény információáradat egy kezdőnek nehezebben befogadható, a haladók viszont a briliáns történetvezetés és cselekményszál-kezelés miatt még észben tartható-szinten haladhatnak végig a szövegen.

Emma alakja valójában nem egy fiatal lány, számomra ő a megtestesült Magyarország emberi kivetülése. Emma mindent kibír, mindent elvisel, mindennek aktívan részesen, együtt él, lélegzik a történelemmel. Apropó, történelem: az az állandó, ami mérföldkő jelleggel segít behatárolni egy-egy regény struktúráját, és kijelölni a közegben játszódó cselekmények határát, tehát a történelem az a mankó, amely az írók egyik fontos feladatát kéretlenül is átveszi, hiszen felosztja a készülő szöveget.
Az Emma évszázada esetében viszont nemcsak „karó”-funkciót lát el, hanem konkrétan beletereli a szereplőket azokba a kényes szituációkba, ahol legjelképesebben átélhetik a XX. század hányattatott sorsát. Az ő szerelmeiken és szenvedéseiken keresztül pedig minden olvasó elhelyezheti saját magát az idő árjában, lemérheti helyzetét a boldogsági skálán, ez pedig olyan nagyszabású segítséget ad tudat alatt mindenkinek, hogy észre sem venni, mikor kezdünk el utazni ezekben a zivataros időkben.

Bár néhol kissé túlírt, néhol pedig egy-két jelenet hiányos, azért a lélektani ábrázolásból és a háttérben megjelenített, néhány mondatosan is könnyen vizualizálható díszletből nem von le jelentős élvezeti élményt a mérföldkövek közötti egyenlőtlen súlyelosztás."

http://smokingbarrels.blog.hu/2018/04/22/konyvkritika_f…

ekofalusi>!
Fábián Janka: Emma évszázada

Hatalmas élmény volt számomra ez a könyv, az elejétől a végéig nagyon élveztem! Eleinte úgy terveztem, hogy majd részenként olvasom, de annyira belefeledkeztem ebbe az egész 20. századon átívelő történelmi családregénybe, hogy egyszerűen nem tudtam megszakítani az olvasást. Teljesen belemerültem a könyvbe, annyira, hogy ezekben a napokban végig a saját családom, dédszüleim, nagyszüleim, szüleim párhuzamos történetei jártak a fejemben, rájuk emlékeztem, velük voltam. Csodálatos érzés volt, hogy így tudtam kapcsolódni a regényhez.
A könyv terjedelmét ellensúlyozta a rendkívül olvasmányos, gördülékeny stílus, a történelmi háttér nagyszerű ábrázolása és Fábián Janka azon képessége, hogy úgy tud belevonni a történeteibe, mintha valóban ott lennék én is a szereplőkkel, az ő világukban.
A családi összetartozás, a szeretet, az egymás iránti tisztelet és az elfogadás természetesen ebben a könyvben is hangsúlyos, de azt gondolom, hogy ezek olyan fontos értékek, hogy nem lehet róluk eleget írni/olvasni.
A könyv végén azt éreztem, hogy nagyon felgyorsultak az események, a sok-sok leszármazó miatt már nagyon sok szereplőről kellett nagyon sokat elmondani, de ezzel együtt most azt érzem, nehéz lesz elszakadnom Emma családjától.


Népszerű idézetek

tmezo P>!

– […] az ember nem azért segít másoknak, hogy cserébe hálát várjon tőlük.

Kapcsolódó szócikkek: hála · Vallay Emma
tmezo P>!

– Herr Kóthay! Valaki keresi önt.
„Ilyenkor?” – gondolta döbbenten.
– Ki az?
– Azt hiszem, az őrangyala – mondta a fiú titokzatos mosollyal, és félreállt
az ajtóból.

Kapcsolódó szócikkek: ifj. Kóthay Gábor · Vallay Emma
Dóri_Dóra>!

“Ha Anya ezt látná!” – jutott hirtelen eszébe, és erre a gondolatra – aznap először – könnyek gyűltek a szemébe. Egész életében megszokta, hogy mindent először Anyának mondjon el, tőle kérdezzen meg, neki mutasson meg… Ennek most vége.

1005-1006. oldal

Dóri_Dóra>!

Valami megfoghatatlan vonzerővel rendelkezik az a hely – talán a falakba ivódott, el nem mondott történetek és az ott megélt érzelmek miatt.

1010. oldal

Tatjana_Larin>!

Stefi néni, aki két éve megözvegyült, és a háborús időkben egyedül is ügyesen vezette a kis pékséget, nem értette, mire jó ez az egész felhajtás már megint. Annak idején a kommunisták mindenáron be akartak költöztetni hozzájuk mindenféle népséget, ezek a nyilas gazfickók pedig folyton azt ellenőrzik, nehogy beköltöztessen valakit! Ki érti ezt?

594. oldal, (Emma fiai) Hatodik fejezet

Dóri_Dóra>!

Nem volt idő hosszas udvarlásra. A háború miatt minden felgyorsult, de egyúttal sokkal intenzívebbé is vált – így az emberi kapcsolatok is, és különösen a szerelem. Érdekes módon sokkal többen házasodtak össze ezekben az években, mint akár a háború előtt, akár utána.

576. oldal

Dóri_Dóra>!

Szerették egymást, és ennyi elég volt. Ha csak pár nap boldogság jut nekik, azt legalább ki akarták élvezni. Mindketten tudták, hogy talán egyikük sem éli túl a háborút, és akkor valóban csak ez a néhány nap lesz az osztályrészük.
Mindenki más is értette ezt.

577. oldal

hajdumara>!

Miért ilyen bonyolult az élet? Gyerekkorában úgy hitte, a szerelem egyszerű, tiszta és gyönyörű dolog lehet. De valójában kibogozhatatlan, kegyetlen és alattomos. Nem áldás, hanem büntetés.

Tatjana_Larin>!

Ekkor érezte, hogy valami puha a lábához dörgölőzött. A macska volt. Öcsi leguggolt, és simogatni kezdte az állat fejét, aki erre hangos dorombolásba fogott.
– Ó, úgy látom, maga megtetszett Dezsőnek – szólt Klári derűsen. – Tudja, nem túl barátkozó fajta. Megválogatja, ki simogathatja meg.
Öcsi örült, hogy akadt egy téma, amiről beszélgethettek.
– Dezső? – kérdezte, csodálkozva nézve a lányra. – Miért pont Dezső? Ez nem egy tipikus macskanév.
Klári erre ismét elnevette magát (milyen gyönyörűen cseng a nevetése – gondolta Öcsi – akármeddig elhallgatná).
– Szívesen elmondom, bár félek, hogy ki fog nevetni. – Ekkor hirtelen elkomolyodott, bár a szeme még mindig vidáman csillogott. – Tudja, Kosztolányiról neveztem el. Akkor került hozzánk kiscicaként, mikor a költő meghalt, harminchatban. Én pedig úgy gondolom, hogy az ő reinkarnációja.
Öcsi értetlenkedve nézett a lányra.
– Nézze csak meg jobban – unszolta Klári, és ekkor a fiú jobban szemügyre vette a macskát. Majd ő is felkacagott. A hatalmas kandúr durcás ábrázata valóban megszólalásig hasonlított Kosztolányiéra, akivel Öcsi annak idején személyesen is találkozott, az édesanyja révén. Valóban illett rá ez a név!

506-507. oldal, (Emma fiai) Negyedik fejezet

Dóri_Dóra>!

Az embernek nemcsak a hazájával és a bajtársaival, de a családjával szemben is vannak kötelességei. Sőt, elsősorban velük szemben, most már jól tudja ezt.

325. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paullina Simons: A bronzlovas
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Kékesi Dóra: A holnap érintése
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Kate Quinn: Alice hálózata
María Dueñas: Öltések közt az idő
Anne Jacobs: A villa lányai
Bauer Barbara: A fényfestő