A ​szabadság szerelmesei (Az Anna-bál szerelmesei 2.) 86% 153 csillagozás

”Márpedig az is fontos, hogy néha megfeledkezzünk a bajainkról, és szórakozzunk, kikapcsolódjunk.”

A szabadság szerelmeseiben Ilka és családja sorsának alakulását követhetjük nyomon, ám ezúttal főként a történelmi eseményeken van a hangsúly. A lassan folydogáló történelmi romantikus regényben a késő reformkor történései részletesen kerülnek kifejtésre, míg a szereplők mintha csupán kellékek lennének mindehhez, a személyes események csak az utolsó fejezetekben pörögnek fel igazán.

Fábián Janka: Az Anna-bál szerelmesei-ben megismert Ilka immáron révbe ért családanya, három gyermekét (ebből kettőt az előző házasságából) neveli együtt férjével, Ágh Andrással. Lassan a gyerekek is felnőnek, már az Anna-bálra és saját család alapítására készülnek. Szerelmi bonyodalmakban ezúttal sincs hiány, ám főként az 1838 és 1852 közötti történelmi események kerülnek hangsúlyba. A hosszú tél utáni pesti árvízzel indul a történet, és három évvel a szabadságharc leverése után, Ferenc József Füredre látogatásával ér véget. Közben pedig számos történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, például a Kisfaludy gőzhajó partra bocsátásának vagy az olmützi alkotmány kiadásának. A regény olyan, mintha a történelemkönyvet foglalták volna olvasmányos, könnyen befogadható stílusba, így iskolásoknak kifejezetten hasznos kiegészítés lehet. A végén a történelmi mellett a személyes drámák viszont elég megterhelőek. Jóval kevésbé varázsolt el, mint az első rész, amelytől viszont nem elválasztható, az események főként az előzmények tükrében érthetőek meg.

“Olivér arcáról még ekkor sem tűnt el a kétkedés, de már nem volt olyan zárkózott és elutasító, mint az érkezésekor. Sőt, amikor Ilkára nézett, olyan gyengédség volt a tekintetében, ami már túl is ment a barátságon, és ez Tinának is feltűnt. Érdeklődve nézte hol az édesanyja zavart arcát, lesütött szemét, hol a régi barátuk beszédes pillantását, de nem szólt semmit. Jó, hogy Apus most nincs itt – gondolta. Ő sem vak, és nem is ostoba…vajon mikor alakult ilyenné a viszonyuk? Vagy mindig is így volt, csak én nem vettem észre.”

Szívbemarkoló ♥
Magával ragadt. Elvarázsolt. A hatása alá kerültem. ♥
Boldoggá tesz, hogy én lehetek az első, aki erről a csodálatos regényről ír.

Szerintem ahhoz, hogy valaki ezt a regényt teljesen megértse és át tudja érezni mindazt az érzelmi mélységet, amit az írónő megalkotott, elengedhetetlen, hogy Az Anna-bál szerelmeseit ismerje.
Most pedig méltatni fogom ezt a csodát. Hiszen mi mást tudnék csinálni egy olyan regénnyel, ami könnyeket csalt a szemembe, és tobzódnak bennem az érzelmek még órákkal azután is, hogy befejeztem.
Annyi gondolat és érzés kavarog bennem a regénnyel kapcsolatban, hogy valószínűleg lesz is, amit kihagyok az értékelésből.

A történet nagyjából onnan folytatódik, ahol Az Anna-bál szerelmeseit befejeztük, tovább követhetjük Ilka családjának életét egészen a szabadságharc végéig.

Fábián Janka kiváló érzékkel egyensúlyoz a történelmi események bemutatása, illetve a szereplők életének elbeszélése között, megteremtve a tökéletes történelmi romantikus regényt.

Ebben a kötetben nem csak egy kibontakozó szerelmi szál van, hanem négy karakter off szerelmi viszonyairól olvashatunk.
A regény által többet megtudhatunk a reformkor ezen időszakáról, és a történelmi események társadalomra tett hatásáról.
Magyartanárként melengette a szívem, amikor költőkről, írókról olvashattam.

Kálmán rászolgál a nevére, és (sajnos) méltó arra, hogy Zsigmond fia legyen. Sokszor nem értem, hogy ez a rejtett agresszió, honnan is fakad. spoiler

Mina egy elkényeztetett, sekélyes, felszínes teremtés, akiben igazán csak az apját becsülöm. Végül sajnálni sem tudtam, amikor egy tehetlen férj mellé kényszerült hátralévő életére. Ez talán segíti a jellemfejlődését.

Tinát ugyanannyira szeretem, mint Ilkát, a maga kedves, derűs, barátságos természetével, akinek a jeleneteit jó volt olvasni. Talán az ő szerelmi életére volt a legnagyobb hatással a szabadságharc. spoiler Bízom benne, hogy nem követi el az anyja fiatalkori hibáit és végül Max mellett dönt.

Szándékosan a végére hagytam Ilkát (és Olivért). Az előző kötetben is abszolút Olivér párti voltam. Andrással szemben volt bennem valami szkepticizmus, bár tényleg boldog életet biztosított Ilkának és a gyerekeknek. spoiler
Ilkát ebben a kötetben végig kiegyensúlyozott, komoly feleségként és családanyaként ismerhetjük meg, aki már megszenvedett egy házasságot, egy erőszakos férj mellett. Másodjára egy nyugodt ember mellett döntött, aki szeretetet és támaszt nyújtott neki. De nekem végig az volt az érzésem, hogy egyszer sem találta meg az igazit.

Hogy miért is emlegetem ezt így?
Az egész regény legszebb jeleneteit az adta, ahogy az írónő néhány elejtett mondattal rávezet minket arra, hogy teljen el tíz vagy húsz év, Olivér szerelme Ilka iránt töretlen. ♥
Egyszerűen gyönyörű volt. Olivér érzéseit Perselus Pitonéval tudnám párhuzamba állítani, aki egész életében imádta Lilly Potter.
“– Ennyi év után is?
– Örökké – felelte Piton.”

Az epilógus egyértelműen folytatásért kiált. El is tudnám képzelni, mondjuk a Monarchia szerelmesei címmel.
Kérlek Janka, add meg nekünk a lehetőséget, hogy Ilka és Olivér egymásra találjanak. Add, hogy teljesüljön egy kisfiú álma, amit az előző kötetben fogalmaztál meg:

“– Örülök neki, hogy így összebarátkoztál a kis Györöky lánnyal, fiam – jegyezte meg Josef. – Már csak azért is, mivel először úgy tűnt, egyáltalán nem találod rokonszenvesnek.
– Azt hittem, olyan, mint a többi lány – Olivér megvonta a vállát. Josef elmosolyodott.
– És nem olyan?
– Egészen más! – jelentette ki a fiú ünnepélyesen.
– Nos… akkor tényleg remélem, hogy még viszontlátod.
– Ebben egészen biztos vagyok, apám.
– Nocsak! És miért?
– Mert ő lesz a feleségem!”

És persze engedd, hogy végigkísérhessük Tina boldogságát! ♥

A szavak elfogytak, ez gyönyörű volt! ♥

Füreden él a Szentgyörgyi-Ágh család, Ilka és András együtt nevelik Ilka első házasságából származó gyerekeket, Krisztinát és Kálmánt, és van egy közös gyermekük, Péter. Haladó gondolkodású család, viszont Kálmán nagyon kilóg a sorból maradi gondolkodása miatt. és mert nem kedveli a nevelőapját, egyenesen az édesapja gyilkosának nevezi magában. A szülők rendszeres szereplői a korabeli közéletnek és folyamatosan részt vesznek a nyaranta megrendezendő Anna-bálon. Rendszeresen összejárnak a bécsi Storz családdal, Olivérrel és Elzával, valamint lányukkal, Wilhelminával. Ezt az idillt először Elza halála rúgja fel, majd a gyerekek lassan felnőnek .és elkezdenek bálokba járni a füredi Anna-bál mellett a bécsibe is. Nemsokára jön egy újabb csapás, az 1848-as forradalom és szabadságharc teljesen szétzilálja a fürediek, de még a bécsi család életét is…

Fábián Janka regénye a reformkor második felétől az önkényuralom kezdetéig tárgyalja a füredi család életétét, emellett megismerhetjük a korabeli közéletet is. Nagyon szép képet fest a korabeli politikusokról, művészekről. A család jó barátja a korabeli úgymond celebeknek, találkozhatunk Vörösmarty Mihállyal, Széchenyi Istvánnal és tanúi lehetünk, ahogy András társaságában Deák Ferenc és Teleki László eszmét cserél egymással, előrevetítve a későbbi küzdelmüket. Felbukkan maga Petőfi Sándor is, aki a tihanyi ekhót akarja megénekelni Csokonai után és a felnövő gyerekek folyton nyomon követik a munkásságát. A szerző külön kitér a korabeli technikai fejlődésre is, láthatjuk a Kisfaludy gőzös elkészültét és vízre bocsátását, emellett megjelenik a fotográfia is. A kötet amolyan lassú lefolyásúnak mondható a reformkor időszakában, mintha a Szomszédok egy-egy epizódját olvasnánk korabeli módon A forradalom és a szabadságharc kitörésekor azonban szó szerint minden felborul. Láthatjuk hogyan élte át az időszakot a család és folyamatosan hírt kapunk mi történt, így tanúi vagyunk mások elbeszélése által a forradalom kitörésének, az első felelős magyar kormány megalakulásának, majd a forradalom szabadságharccá változásának is. Külön érdem, hogy egyaránt hírt kapunk a tavaszi hadjáratról is és láthatjuk, milyen gondjai lesznek a családnak, hogy nekik osztrák barátaik is vannak. A szabadságharc leverésével párhuzamosan pedig a család életében is drámai események történnek.

A karakterek közül a két gyereket kell kiemelni. Kálmán és Krisztina teljesen ellentétes személyiség. András és Ilka ugyan haladó gondolkodásúnak nevelték őket, de ezt csak Krisztina vette át, aki először csak a bálokban ismerkedik, majd a szabadságharc alatt átéli a szenvedélyes szerelmet. Kálmán az igazi kakukktojás, egy időzített bomba. Maradi gondolkodásával kilóg a sorból és egyben rettegésben tartja a környezetét és mindenáron meg akarja magának szerezni Wilhelminát.

A kötet szövege nagyon gördülékenyen olvasható, szinte észre sem veszi az ember, ahogy halad vele. A szerző olykor az ironikus humort sem nélkülözi, a romantikát is kellőképpen adagolja benne, gondolva a történelmet jobban kedvelő olvasókra. Az Anna-bálok leírása pedig egyenesen olyan érzéssel tölt minket, mintha mi is ott táncolnánk, míg a korabeli Füred leírása által az ember kedvet is kap egy balatonfüredi kiránduláshoz is. Ez a kötet ajánlható minden olyan kedves olvasónak, akit a reformkor és az 1848-as forradalom és szabadságharc időszaka érdekel és egy könnyed, igényes történetet szeretne olvasni!

A kötetet együtt olvastuk @SzemreValó_könyvek,-kel, aki örömmel válllalta a közös olvasást és jól elbeszélgettünk a történetről közben. Az ő értékelését itt lehet olvasni: https://szemrevalo.wordpress.com/2023/03/15/fabian-jank…

Egy romantikus történetre számítottam, mivel rajta van a történelmi romantikus címke, így gondoltam, hogy 1848 felé közeledve lesz benne történelem is.
Volt is, annyi híres embert vonultatott fel az írónő, hogy szinte történelem órán érezhettem magam. Ami nem baj, könnyebb így tanulni a történelmet, jobban rögzül.
Viszont úgy érzem, hogy a romantikus szál valahol elveszett, az első rész emiatt jobban tetszett. Aki olvassa vegye ezt figyelembe !

Számomra ez volt az első könyv, melyet Fábián Jankától olvastam és úgy gondolom, nem az utolsó, hiszen erre a sorozatra azért kíváncsi vagyok. Engedtem a csábításnak és a rábeszélésnek, amely @Alvarando felől érkezett hozzám, hogy ebben a hónapban ez legyen a közös olvasásunk. Jól tettem, hogy bevállaltam, ezúton is köszönöm neked az ajánlást. A kötet borítója már megnyert magának, nekem nagyon tetszik, arról ne is beszéljek, hogy a címe eléggé beszédes volt számomra. Legalábbis a tekintetben, hogy a romantikus szál nagyon tetszeni fog, ez be is igazolódott. Nagyon örülök, hogy ismét egy olyan helyszínen játszódó történetet olvashattam, amely itt Magyarországon a szeretett településeimhez tartozik. Sok nyarat töltöttem már a Balaton környékén, így jó volt ismételten ellátogatni oda, még ha csak egy könyvön keresztül is történt meg ez a kirándulás. A néhány ismerős településről jó volt olvasni, és kedvem támadt ellátogatni oda a közeljövőben ismét.

Bár az első részt nem olvastam és nem tudom, hogy az miről is szól, de így is érthető és élvezhető volt számomra ez a kötet. A könyv az 1840-es éveket öleli fel. A Györöki család életét követhetjük szemmel, a fő történet fő helyszíne Balatonfüred, de ezenkívül megfordulunk Tihanyba is, ahol az Echo jelenséggel is találkozhatunk. Ilka az egyik fő szereplő, akinek az életéről bővebben is olvashatunk. A sok vidámság és fejlődés ellenére Magyarországra és Füredre is elérkezik a szabadságharc forgószele és megjelenik maga a vérontás is. Olvashatunk szerelemről, barátságról, a család fontosságáról, hazaszeretetről és ármányról is egyaránt.

A bővebb véleményem a linken olvashatjátok: https://szemrevalo.wordpress.com/2023/03/15/fabian-jank…

@Alvarando véleményét itt olvashatjátok: https://konyvtori.webnode.hu/konyvajanlo/szepirodalom/a…

Az első részben Ilka gyerek- és ifjúkorát ismerhettük meg, illetve első házasságának történetét. Sokkal mozgalmasabb volt, mint a második rész, ahol elsősorban egy történelmi tablót láthattunk az odaérkező – az utókor szempontjából – fontos személyekből. Jelen van Petőfi, Deák, István nádor, van itt hosszas leírás fogadásokról, gőzhajóról, bálokról. Ez kicsit lassúvá teszi a történetet, a főszereplőkkel igazából csak az utolsó oldalakon történik lényeges dolog.
Leginkább Tina (Ilka középső gyereke) szempontjából látjuk a dolgokat, nem igazán került hozzám, kicsit butácska és nagyon határozatlan lány. Közvetlen környezete, Kálmán, a testvére ismétli apja sorsát, Mina, a bécsi barátnő nagy reményekkel induló élete is különös fordulatot vesz. Ilka bölcs anyaként a háttérben vesz részt a történésekben, remélem a következő részben – mivel nincs lezárás – az ő sorsa is rendeződni fog.
A szereplők nem kerültek hozzám közel, de az általam nagyon szeretett Füredről mindig szívesen olvasok.

Karácsony időszakára tartogattam ezt a kötetet, és nem bántam meg.
Az 1848-as szabadságharc idején járunk. A történet szereplőit ismerjük az előző könyvből (Az Anna-bál szerelmesei). Lassan, nyugodtan csordogálnak az események. Szerintem a szerző most nagyobb hangsúlyt fektet a történelmi események ismertetésére, mint a család történetére. A történet vége nem igazán lett lezárva, ezért remélem olvashatok még Tináról.

Mióta Az Anna-bál szerelmesei sorozatot elkezdtem olvasni, másképp érzem magam Balatonfüreden. Más szemmel nézem a platánfákat, a kikötőt, a szobrokat, a reformkori épületeket. Nézem a „magyar tengert”, ahogy egykor Vörösmarty, Kisfaludy, Deák. Szerettem Fábián Janka szereplőivel a reformkorba utazni, és látni az akkori Balatont, vágyni az Anna-bálba és valcert járni, érezni a forradalmi hangulatot. Mindig tetszik az írónő stílusa, a könyvek nyelvezete, megfeledkezem a külvilágról, mikor a könyveit olvasom és mellette sokat tanulok belőlük. Magyar történelmi regény rajongók figyelmébe ajánlom Fábián Janka összes könyvét!

Bár régebben olvastam az előző részt, de itt ügyes megoldással bukkannak fel a korábbi események. Ismét egy élő történelemkönyvet olvashattunk, izgalmas eseményekkel egy korabeli család szemszögéből. Ahogy szeretem, itt is lépten-nyomon összetalálkozhatunk a kor híres embereivel, akik részesei lehetnek ennek a családregénynek. Most a XIX. század első felének eseményeivel találkozhattunk, bepillantva a szabadságharc hátterébe is a szereplők gondolatain keresztül. Ezeket a részleteket tiszteletre méltó, gondos kutatómunka előzhette meg. Ezért is érték ez a regény. A könyv végén megemlített más tájon is van történelem, ezért reménykedve várom, hogy folytatódjék ez az érdekes sorozat.

Megint egy klasszikus történelmi regény, amely korhűen visszarepített a 1848-49-es forradalom és szabadságharcot megelőző néhány évbe, és a forradalom és szabadságharc alatti Magyarországra, méghozzá Füredre. Nagyon szeretem Janka regényeit, a karaktereket, a cselekményt, ahogy beleszövi a fiktív családregénybe a történelmi eseményeket, és a hírességeket. Igazán magával ragadó volt ez a történet is, sírtam és nevettem közben, minden érzelmet felvonultatott bennem. Fábián Jankában még sosem csalódtam, az ő neve garancia arra, hogy egy tökéletes, jól érthető és átérezhető, izgalmas, lendületes, sokszínű, és korhű történelmi ábrázolást kapjunk, mint egy történelmi filmet. Csak ajánlani tudom ezt, és a többi regényét is!

„Egy leány számára ennek a legszebb, legreménytelibb időszaknak kellene lennie, és nem igazság, hogy neked most ilyesmik miatt kell aggódnod. De meglátod, ha idősebb korodban majd felidézed ezeket a napokat, megszépülnek majd az emlékek, és örülni fogsz, hogy ilyen fontos történelmi eseményekkel egy időben dőlt el a te sorsod is.”

„Tina maga is lelkesen emelte a poharát, amiben az aranyló badacsonyi nedűt az új módi szerint csiklandós szódával keverték. Mind nagyon szerették ezt az italt, amelyet a poéta ismerősük, Vörösmarty Mihály fröccsnek keresztelt el, és az utóbbi néhány évben országszerte elterjedt.”

„Tudod, a hídon akkor kell átkelni, mikor odaértünk. Soha nem szerettem előre aggódni valami miatt, amin ráadásul nem is áll módomban változtatni.”