A ​Gellért-hegy titka (Sárosi Felícia történetei 1./2) 28 csillagozás

Fábián Janka: A Gellért-hegy titka Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

„Két évvel Sárosi Kata kivégzése után a rossz nyelvek miatt Felícia családjának nincs maradása Esztergomban. Budára költöznek, ott próbálnak új életet kezdeni. A kis budai pékségük hamar sikeres lesz, egyre több vásárlójuk van, és úgy tűnik, Sárosiékra ismét rámosolyog a szerencse.Felícia a helyi mendemondákból értesül, hogy a hírhedt és titokzatos Gellért-hegyen egy valódi, hús-vér boszorkány lakik. A lány meg is találja Borcsa nénét, és később titokban feljár hozzá, hogy kitanulja a kuruzslás veszélyes mesterségét. Ám közben sehogyan sem tudja kiverni a fejéből Karvaly Gábort, az esztergomi főbíró fiát. Egy nap megkéri a boszorkányt, hogy valamilyen szerelmi varázslással segítsen neki magához édesgetni az ifjút. A következő boszorkányszombaton ez meg is történik, de a bűbáj végül látszólag nem sikerül. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt Felícia szerette volna…”

Megjelent Az utolsó boszorkány történetei 1. c. kötetben is.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2015
46 oldal · ISBN: 9789633834565
>!
Libri, Budapest, 2015
46 oldal · ISBN: 9789633106334

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Sárosi Felícia

Helyszínek népszerűség szerint

Gellért-hegy


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
Sippancs P
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Tökéletesen hozta az első rész színvonalát mind hangulatban, mind fordulatokban, mind stílusban, mind a karaktereket illetően.
Kíváncsian várom, hogy hogyan folytatódik tovább Sárosiék története!

>!
hmargit
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Az első részben megismertük az 1700as évek vidéki városának társadalmát, ez a rész ennek a korszaknak az egyik nagyvárosában Budán játszódik. A könyv rövidsége ellenére sokat megtudhatunk a korabeli Buda társadalmáról is. A történet bonyolódik, nagyon kíváncsi vagyok a végkifejletre. Gyanítom a Szép Gábrisról még fogunk hallani.

>!
Törökmogyoró
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Ez nem egy regény. Ez egy kis történet része, mint mikor az ember egy sorozatot néz a tévében! Nekem nagyon tetszett! Várom a folytatást!!! :)

>!
koan12
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Folytatódik a történet, még mindig kísért a múlt. A Sárosi család új életet kezd, hiszen nincs más választásuk. Sárosi Felícia sorsa végleg megpecsételődik. Nem boszorkány akar lenni, hanem gyógyító füvesasszony. Míg az előző részben pörögtek az események, most egy cselekményekben szegényebb novelláról van szó. Ennek ellenére az írónő a történet rövidségéhez mérten megmutatja a korabeli budai életet. Kíváncsi vagyok a végkifejletre is.

>!
Maszatostappancs
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Az első rész nagyon kellemes felvezető novella volt és fel is keltette az érdeklődésemet a folytatás iránt, ami viszont olyan, mintha egy hosszabb történetből kiragadott nem túl érdekfeszítő részlet lenne. Valahogy úgy éreztem, hogy nem igazán jutottunk sehová, az előző rész rövidebb de sokkal tartalmasabb volt. Mivel ilyen rövidke, szerintem a követekző részt is megnézem, hátha abban összeáll ez a sok felvezetés.

>!
murka
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka

Kevéske… sokkal többre, jobbra számítottam. Nagyon rövid és nem egy kidolgozott regény.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sippancs P

Egyszer utolért az ösvényen, és csak hogy beszélgessünk valamiről, megkérdeztem tőle, mit tud arról, hogyan költözött Borcsa nénénk a hegyre. Ekkor teljesen komoly ábrázattal valami zavaros történetet adott elő ilyesformán:
– A Sátántól kapott kenőccsel megkente a hónalját, amitől szárnyai nőttek, azokkal röpült ide Debrecenből a Gellért-hegyre. Szent György napján, a gonoszjáró napon. Itt már várta őt a Sátán, kék férfiruhában, akinek esküvést tett, mire a Sátán megpecsételte őt, a lapockáján. A földön fajtalankodtak, paráználkodtak. Majd dudaszóra táncoltak, mulatoztak. Végül a Sátán négylovas hintóval eltávozott.

Kapcsolódó szócikkek: boszorkány · Sárosi Felícia
1 hozzászólás
>!
Chivas

A szemben lévő parton Pest, a német város földszintes polgárházait, emeletes nemesi palotáit, templomait. A két város között csónakjaikkal szüntelenül evező révészeket. És a budai dombokat, a Várhegyet, a Tabánt és a híres-neves Gellért-hegyet. Azt is elmondta, hogy a nevét egy szent mártírról kapta, egy hittérítő püspökről, akit a pogány magyar őseink öltek meg. Méghozzá eléggé gyalázatos módon: egy hordóba zárták és letaszították a sziklás hegyoldalon a Dunába.

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Gellért-hegy · Pest · Tabán
>!
Sippancs P

Először nem tudtam, mi lehet az, bár nagyon ismerős volt. Aztán rájöttem: feketekávé. Ez a drága, napkeleti ital, amit még sohasem kóstoltam, és az illatát is csak egyszer éreztem, amikor még a szülővárosomban egy előkelő házba szállítottam frissen kisült cipókat. De aki egyszer azt érezte, soha nem felejti el.

Kapcsolódó szócikkek: kávé · Sárosi Felícia
>!
Sippancs P

Csakhamar meg is láttam az alakokat, akiknek a hangját messziről hallottam. Két leány volt az, vagy inkább asszonyféle, akik velem szemben jöttek az ösvényen, lefelé a hegyről. De valahogyan olyan furcsák voltak. A ruhájuk cifra, cicomás, a hajuk kibodorítva, benne szalagok, és ahogyan közelebb értek, láttam, hogy az arcuk szégyentelen módon ki van festve. Orcájukon kétfelől foltok piroslottak, a szemük környéke fekete festékkel volt megvastagítva, a szájukon pedig élénkszínű rouge virított, amilyent biztosan a hírhedett francia utcaleányok is használtak…
Ebben a pillanatban rájöttem, hogy nyilván ők sem lehettek mások, mint utcaleányok. Szent Isten! Ettől még jobban megijedtem, mintha maga a vasorrú bába jött volna velem szembe a keskeny erdei ösvényen.

Kapcsolódó szócikkek: Sárosi Felícia
>!
Chivas 

A bárka enyhén ingott a lábam alatt, ahogyan a nyikorgó fapallóról a fedélzetre léptem.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Sárosi Felícia
>!
hmargit

– Nézze, édesanyám! – szóltam be a konyhába, ahol anyám az egyik ládából az edényeket rakosgatta ki az asztalra. – Kert is van.
– Tudom – sóhajtott anyám. – Édesapád elmondta. Már ha ezt kertnek lehet nevezni…
– Nem nagy, az szent igaz – ismertem el. – De termeszthetünk itt hagymát, parajt, répát, karalábét. Meg gyógyfüveket is – tettem hozzá tétován. Anyám menten meg is fordult, és csípőre tett kézzel rivallt rám.
– Még mit nem! Koldusbotra akarsz hát mindnyájunkat juttatni? Apádnak igaza van. Ezek miatt a mesterkedések miatt jutottunk ide… Eszedbe ne jusson!
– De hisz anyám is… – kezdtem, de aztán a tekintetét látva inkább visszanyeltem a szavaimat. Azt akartam mondani, hogy odahaza ő is termesztett illatos, gyógyító füveket a kiskertünk egy árnyas zugában. Rozmaringot, kakukkfüvet, borsmentát, bazsalikomot, levendulát a molyok ellen. Miegymást… Persze, miután az történt Kata nénémmel, apám megtiltotta, hogy otthon füveink legyenek.

Kapcsolódó szócikkek: bazsalikom · borsmenta · kakukkfű · levendula · rozmaring · Sárosi Felícia

A sorozat következő kötete

Sárosi Felícia történetei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Virág Emília: Sárkánycsalogató
Soren Ward: Feketepart
A. O. Esther: Kristályfény
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
Wass Albert: A funtineli boszorkány
A. O. Esther: Frigg rokkája I.
Lázár Ervin: Hapci király
Dániel András: Matild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony