Mindennapi ​játszmáink (Nyitott Akadémia) 34 csillagozás

Az emberi kapcsolatok pszichológiája
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig.
Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is.
A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Jaffa, Budapest, 2011
184 oldal · ISBN: 9789639971851
>!
Jaffa, Budapest, 2009
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639604964

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Balázs_Erőss P
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Kölcsönkaptam, mert egy kedves ismerősöm beleunt abba, hogy az akkori kapcsolatom nyűglődését figyelje. Most szakítottam rá időt, és végigolvastam.
Az elején igen gyakran hangzott el a fejemben az „Oh, bxxx xxg!”, ahol a hangsúly az Oh-n volt. Igen, felismertem a saját szitumat. Aztán, a végén a hangsúly átkerült a mondat második részére, mert oké, felismerem a játszmát mostantól (eddig is felismertem, csak nem tudatosult bennem), de a kezelésére nem, illetve nem sok segítséget adtak.
Ráadásul a négy szerző négy eléggé eltérő, némely esetben egymásnak ellentmondó sugalmazással élt.
Értem én, hogy ez egy mézesmadzag köny, ha érdekel a téma, járjak utána jobban! De vajon, ez már nem egy játszma egyből?
Érdekes felvetések, van min gondolkodni utána.

>!
Andaxin
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Többen többféle nézőpontból próbálták (sikerrel) megértetni, hogy mit nevez a szakma játszmának, honnan és miért indul, miért működtetik a felek. Amit hiányoltam, de ettől még úgy tetszik a kötet, ahogy van, hogy a kiszállási módokat nem ecsetelték, nem tért ki senki a kóros játszmákra. Szendi Gábor szinte felmentette az emberiséget a gyarlóság bélyege alól, mondván, hogy evolúció.
Hogy ehhez miként kapcsolódik a hajdani barátnőm, de még sok más háziasszony által is űzött „Szidjuk a férjeinket” című játszma, az nem derült ki SzG gondolataiból. Pedig szerintem igazából ezek azok a játékok, ami miatt (és amire Berne tudománya kitér) a szó maga létrejött, és ez kevéssé menthető ki az evolúcióból fakadó késztetések magyarázatával.
Bagdy Emőke része annak ellenére kakukktojás, hogy egyetértettem vele és értettem őt, csak nem igazán illeszkedik a témához, illetve csak távolról, és csak ha nagyon akarom.
A szerkesztőnek köszönöm, hogy Popper Péter utolsónak került bele, így egyensúlyba került önmagamban az összes énem: a játszmás és a játszmát elutasító, a bosszúszomjas és az empatikus.
Azért maxolom az értékelést, mert mégsem akarom túlvitázni a könyvet, ennyi fért bele és ennyi résztvevőtől, tulajdonképpen mindenkinek igaza volt abban, amiről írt és amit állított: Mesterkurzus-fejezet végül is, nem tankönyv és nem is terápiás segédanyag. Kezdésnek jó, háttéranyagnak megfelelő az Emberi játszmákhoz.

>!
Carmilla 
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Négy egyéniség, négy különböző megközelítése a témának – ettől érdekes a könyv. Persze, ez a laikusok számára is érthető, közönségbarát megközelítés, de ilyenre is szükség van. (Sőt!…)
Egyedül Bagdy Emőke előadása nem nyerte el a tetszésemet, ami természetesen szubjektív vélemény… De valahol már az is árulkodó, hogy egyedül ő tartja fontosnak használni a címeit – Prof. Dr. És sok állításával vitatkozni tudnék, – eleve nem szimpatikus, ahogyan általánosít. Pl. mikor azt mondja, hogy minden nőnek szükséges az alapvető biztonságérzetéhez, hogy végül feleségül vegyék. Szerintem itt egyértelműen saját magából indul ki (idősebb korosztály), ám teljesen hibás ezt kivetítenie az összes nőre. Az én nevemben legalábbis ne nyilatkozzon, ha kérhetem!… Nem minden nőnek szükséges a „biztonságérzetéhez” a papír (hacsak nem a vécén).

>!
almodozom
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Azt szeretem a pszichológiában, hogy négy ember négyféle világnézetet tud vele tudományosan alátámasztani, egymásnak ellentmondó gondolatokat is akár. És mindnek igaza van:)

>!
nuskod
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Eric Berne: Emberi játszmák c. könyve után, ez a könyv már nem sok újat mond, de szerintem ez sokkal érthetőbb, ezáltal jobban is tetszett.

>!
OlvasóMókus
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

A könyv olvasása közben nagyon őszinte voltam magamhoz és rájöttem, hogy bizony – sajnos – én is szoktam játszmázni és velem is szokszor megesik, hogy belekényszerítenek különféle játszmákba az élet szinte minden területén. De ezentúl tudatosan figyelni fogok arra, hogy én se kezdeményezzek és ha ha más kezdeményez játszmát, akkor azt elkerüljem és kimaradjak belőle. Mert Popper Péter szerint: „ Ez a játszma lényege: hazugság által hatalmat gyakorolni.”
Az egész könyv lényegét Bagdy Emőke foglalja össze legjobban Jung szavaival élve: „…kérlek, magad tedd meg először azt a lépést, amelyet a másiktól kívánnál!”

>!
anni_olvas
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Nagyon érdekes volt a négy, részben vagy teljesen más úton járó pszichológus gondolatait és üzenetét olvasni a játszmákról, melyek átszövik az emberek (felnőttek és gyermekek, férfiak és nők) mindennapjait. Korábban már olvastam több kötetet F. Várkonyi Zsuzsától, Popper Pétertől, Bagdy Emőkétől pedig előadásokat hallgattam (Szendi Gábort csak a paleolit dolgairól ismertem eddig komolyabban), így nagyon sok gondolat visszaköszönt, ismerősen csengett. Mind a 4 rész érdekes és elgondolkodtató volt számomra, de abban nem vagyok biztos, hogy van olyan ember, aki – ha a szívére teszi a kezét – mindig minden helyzetben képes játszma nélkül élni, érvényesülni…

>!
Renáta_Bozsóki
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink

Itt is Bagdy Emőke írása ami leginkább megdobogtatta a szívem. Különösen az a felismerés, hogy milyen játszmákba bonyolódnak a férfiak, azért, hogy megnyerjék maguknak a kiszemelt vagy feleségül vett hölgyet. Saját morgolódásim tárgya, hogy miért nem lehet őszintén kommunikálni. Lehet sokan vannak, akiket elutasítottak de lehet, hogy a következő ember más…..


Népszerű idézetek

>!
Chöpp

Én ugyanis azt gondolom, hogy egy emberre elsősorban saját maga van rábízva. Saját magadért kell felelned. Van egy régi mondás, miszerint ha meghalok, akkor az elképzelt Jóisten nem azért fog felelősségre vonni, hogy miért nem lett belőlem Assisi Szent Ferenc, hanem azért, hogy miért nem voltam önmagamhoz hű, hiteles Popper Péter? Ezért felelek. Nem kell szentnek lenni, de az embernek azonosnak kell lennie önmagával.

Popper Péter: Játszmák és sorsok, 168-169.o. · Popper Péter

>!
Chöpp

Ha az ember fölismeri egy kapcsolatról, hogy az számára vagy a másik fél számára romboló hatású, akkor jobb szép csöndben kikopni belőle. Ezt pedig meg lehet tenni minden különösebb pusztítás nélkül.

Popper Péter: Játszmák és sorsok, 177.o. Utolsó mondat · Popper Péter

>!
Chöpp 

Meg lehet parancsolni valakinek, hogy soha ne szeressen bele egy másikba? Nem, de ki lehet kényszeríteni játszmákat, hogy legalább viselkedjen úgy, mintha. Egy gyerektől is meg lehet követelni, hogy viselkedjen úgy, mintha tisztelné a szüleit, de a valódi tisztelet, már bocsánat, a szülőn múlik, nem a gyereken. Ugyanez igaz az iskolára is.

Popper Péter: Játszmák és sorsok, 157.o. · Popper Péter

>!
Chöpp 

Az emberek rettenetes hülyeségekre képesek elpazarolni az életüket!

Popper Péter: Játszmák és sorsok, 165.o. · Popper Péter

>!
Carmilla 

Ha emberek arra kényszerülnek, hogy például egy kapcsolat fönntartása érdekében hazudjanak, megjátsszák magukat, vagyis játszmázzanak, azon a kapcsolaton túl sok áldás úgysem lesz. Persze, le lehet játszani egy életet is játszmákkal, de nem lesz ez az élet nagyon üres, nagyon hazug, nagyon elpazarolt? Én az élet elpazarlásának egyik legfőbb lehetőségeként értelmezem a játszmázást, a manipulációt.

Popper Péter: Játszmák és sorsok · Popper Péter

>!
Carmilla 

A „Kiközösítősdi” játszma ("miért nem vagy olyan, mint mi?") lényege, hogy a közösség vagy társadalom megpróbálja „jó útra téríteni az eltévelyedett” egyént, aki ebbe tönkremegy. Minden munkahelyen van valaki, aki valamiért kilóg a csoportból. Ez lehet teljesen ártatlan dolog is – például zárkózott –, ezt azonban mindenki ellenséges magatartásként értelmezi, és üldözni kezdik, míg végül tényleg ellenséggé teszik őt. Végül az illető vagy behódol, vagy elmegy, vagy puskát ragad, és lelövi néhány üldözőjét. Társadalmi szinten ez felel meg az előítéleteknek, melyeknek súlyos következményei szoktak lenni. Erről szól a Szelíd motorosok című film, amelyben nonkonformitásukért életükkel fizetnek a hősök.

Szendi Gábor: Mindennapi játszmáink · Szendi Gábor

>!
Chöpp 

(…) arra való egy emberélet, hogy hamis szerepeket játsszak, csak azért, hogy a másikat megszerezzem vagy megtartsam, leszereljem vagy megmeneküljek az agresszivitásától? Nem elpazarlása egy emberéletnek, ha hazug állításokat akarok bebizonyítani önmagamnak vagy másoknak?

166. oldal - Popper Péter: Játszmák és sorsok · Popper Péter

>!
Chöpp 

Amikor annak idején a medikusok azt kérdezték tőlem, hogy megmondják-e a súlyos diagnózist a betegnek, mindig azt válaszoltam: ezt a betegnek kell eldöntenie. Beszélgessetek vele egy félórát, és tudni fogjátok, hogy azt akarja-e, hogy becsapják, vagy az igazat akarja megtudni.

176. oldal - Popper Péter: Játszmák és sorsok · Popper Péter

>!
Chöpp 

Szóval azt gondolom, a határ mindig ott van, hogy az igazság vállalásában nem szabad tönkremenni. Ha az fenyeget, hogy tönkremegyek, elpusztulok, megbetegszem, megölnek, akkor inkább játszmázni kell. De csak azért nem, hogy a külvilág szépnek lássa az én családi életemet, vagy a gyerekeim viselkedése megfeleljen a normatív előírásoknak.

171. oldal - Popper Péter: Játszmák és sorsok · Popper Péter

>!
Carmilla 

Az a naiv felfogás viszont, miszerint egy játszmás kapcsolatban egyetlen játszmás résztvevő lenne, partnere pedig csak vétlen áldozat, nem igazán állja meg a helyét. Persze, szinte bárki belekeveredhet, de hogy benne is maradjon, ahhoz játszmaérdekeltség kell!

F. Várkonyi Zsuzsa: Pszichológiai játszmák · F. Várkonyi Zsuzsa


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Duhigg: A szokás hatalma
Dósa Zoltán: Biopóker
Jared Diamond: A világ tegnapig
Amy Cuddy: Jelenlét
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés
Dan Ariely: Az (őszinte) igazság a hazugságról
Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális
Allan Pease: Testbeszéd
Adam Alter: Ellenállhatatlan