Benjamin ​Button különös élete 104 csillagozás

F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

F. Scott Fitzgerald (1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott.
Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség.
A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították.
A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.

Eredeti mű: F. Scott Fitzgerald: The Curious Case of Benjamin Button

Eredeti megjelenés éve: 1922

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011
112 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633293461 · Fordította: Szabó Nóra

Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 166

Kívánságlistára tette 155

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Zsuzsanna_Makai
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Nagyon is tetszett, meg nagyon nem is. Maga az ötlet, a felépítés, a tálalás remek volt. A reakciók nyomasztóak, az hogy mindenki rá akart valamit erőltetni, ami nem ő volt, borzasztó. Az hogy a felesége csak azért ment hozzá, mert valamit beleképzelt, ami nem volt ott, már csak hab volt a tortán. Nagyon tetszett még, h Benjamin attól függetlenül, h mit vártak el tőle, azért próbálta a saját útját járni, csak magával törődve.

>!
Sippancs P
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Nem tudom, hogy miért gondoltam azt, hogy ez egy hosszabb történet lesz, mindenesetre ma reggel az 50 perces buszút alatt sikerült is kivégeznem.
A rövidsége ellenére nekem nagyon tetszett, és teljesen jól visszaadta azt a hangulatot, amit a filmben annyira szeretek. Igaz, sokkal vaskalaposabb és fukarabb volt érzelmek terén, és a romantikus oldala gyakorlatilag teljesen háttérbe szorult (nem mintha elvártam volna, hogy e köré épüljön a cselekmény), mégis a maga egyszerűségével sikerült alaposan fejbekólintania.
Vajon mi lenne velünk, ha „fordítva élnénk", és öregen jönnénk a világra, hogy aztán csecsemőként haljunk meg?

>!
Lénaanyukája P
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Imádtam minden sorát! Mind a negyvenhatot.
Na jó, komolyra fordítva a szót, a filmet egyszer régen láttam, nem hagyott bennem mély nyomot. A könyv viszont kimeríti a groteszk fogalmát, és olyan rövidke, hogy simán el lehet olvasni Kőbánya-Kispest és Rákoskeresztúr központ között a 202E buszon. Nosza!

2 hozzászólás
>!
BoneB
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Fura volt ez a könyv. Először azt hittem, hogy a kórházba érve, mikor először meglátja a gyerekét, kiderül, hogy spoiler. Volt mikor elképzeltem milyen lenne az életünk, ha spoiler, pont mint a könyvben. De szerintem egyik véglet se olyan jó, középen meg nem állhatunk meg. :) Ha jól értesültem film is készült a műből, egyszer szerintem azt is megnézem.

6 hozzászólás
>!
Skeletrino P
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Nos hát …. szerintem az alapötlet zseniális. A kivitelezés pedig olyan Fitzgeraldos, ami annyit tesz mint: rövid (ez talán nem mindig jellemző, de sosem túl hosszú), tömör, egyszerű mondatokban megfogalmazott, érdekes történet. A humor nála nem túl nyilvánvaló, nincs is túl sok, itt azonban elég sokszor megnevettetett. Nekem tetszett, szerintem a filmre is sort kerítek valamikor.

>!
kanetta
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Ez egy abszurd mese. Az ötlet miatt, hogy öregen születünk és csecsemőként halunk, abszurd, mesének pedig a történet rövidsége és a laza elbeszélői stílus miatt gondolom. Senkit nem ismerünk meg tüzetesebben, a hangsúly nem az érzéseken, talán nem is a történéseken van. Fitzgerald egyszerűen csak elmeséli, bedob egy ötletet, mi lenne, ha… És működik, mert szerintem, aki ezt olvassa valóban elgondolkodik a lehetőségen. Mindenesetre tetszett a stílusa, és azt hiszem, megpróbálkozom a közeli jövőben még egy művével.

>!
Fanni_Dorottya
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Az alapötlet zseniális, már régóta terveztem az olvasását. Ehhez képest akkora katartikus élményt nem okozott. Persze sajnáltam szegény Benjamint, főleg a gyerekkori részeknél, ahol még emlékezett az életére és igazi korához illően akart élni, de a látszólagos kora miatt már nem lehetett.
A magyart nem figyeltem, de az angol rész tele volt gépelési hibákkal, amik már magyarul is zavarnak, nemhogy idegen nyelven.

A filmet is mindenképpen megnézem, kíváncsi vagyok, hogyan bővítik ki a cselekményt.

>!
blurryface
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Már régóta szerettem volna a kezem közé venni valamit Fitzgerald irományaiból. Persze elsőnek a (valószínűleg) legismertebb könyvét, az A Nagy Gatsby-t szántam, de kicsit másképp alakult. Nem bánom, kellemes csalódás volt.
Alapvetően nem szeretem a régies stílusban íródott dolgokat sajnos ezért nem olvastam még Büszkeség és Balítéletet, de ez kifejezetten tetszett. A filmről korábban hallottam, onnan volt ismerős az alapötlete a dolognak, de így utólag már világos a dolog. :D
Nem lett kedvencem, de elnyerte a tetszésem. :)

>!
Chöpp P
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Igazán nem volt rossz történet, az alapötlet pedig egyenesen zseniális! Kár, hogy a filmet hamarabb láttam, mert nagyon nehezen tudtam tőle elvonatkoztatni és önmagában szemlélni a kisregényt.

3 hozzászólás
>!
Vuccyy
F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

Hát megmondom őszintén, hogy a fim sokkal, de sokkal jobb. Az alapötlet nagyon jó volt, azonban végig a filmen kattogott az agyam.


Népszerű idézetek

>!
bleknajt

– Hogy fogsz hívni, apa? – kérdezte remegő hangján, amint kisétáltak a szobából. – Csak „gyerek” leszek még egy ideig, amíg ki nem találsz valami jobbat?
Mr. Button felmordult.
– Nem tudom még – felelte fanyar fintorral. -Azt hiszem, Matuzsálemnek fogunk hívni.

33. oldal (fapados)

>!
Ibanez P

Benjamin egy szót sem szólva tervéről Roscoe-nak egy éjjel elhagyta házukat, vonatra ülve a dél-karolina-i Mosby táborba utazott, ahova a gyalogsági dandárparancsnoksághoz szólt a kinevezése.

>!
OláhBeáta

A szeretteinket olykor el kell veszítenünk, másképp nem tudhatnánk meg, hogy mennyire fontosak nekünk.

>!
liivia

Benjamin jobban érezte magát nagyapja társaságában, mint szüleiében – ők valahogy mindig egyfajta különös tisztelettel viseltettek iránta, és az irányában tanúsított parancselvűség ellenére gyakorta szólították „miszternek”.

41. oldal [Fapadoskonyv.hu, Kft., 2011]

>!
JamiC

– Éppen Önök képviselik a romantikus nemzedéket – folytatta a lány –, az ötvenesek. A huszonöt évesek túl földhöz ragadtak; a harmincasok túlhajszolják magukat; a negyvenes évek a hosszú anekdoták időszaka, az olyan hosszú történeteké, melyek alatt egy egész szivart el lehet szívni; a hatvan… jaj, a hatvan túl közel van a hetvenhez; de az ötven az érett kor. Imádom az ötvenet.

64-65. oldal Fapadoskonyv

>!
JamiC

Példának okáért, egyik nap Mr. Button észrevette, hogy az előző héten több szivart fogyasztott el, mint korábban bármikor, s erre a szokatlan jelenségre csak pár nappal később találta meg a magyarázatot, amikor is az egyik délután váratlanul a gyerekszobába lépve Benjamint a szobát betöltő vékony kék füstködbe burkolózva találta, amint bűnbánó arccal épp egy sötét Havanna csikkjét próbálta elrejteni.

37. oldal Fapadoskönyv

>!
lapkasajt

Egy nap egy csörgővel tért haza, s Benjamin kezébe nyomva a leghatározottabban ragaszkodott ahhoz, hogy „játszadozzon vele”, mire az öregember – egy fáradt, beletörődő pillantás kíséretében – megmarkolta a játékszert, s a nap folyamán olykor hallani lehetett, amint engedelmesen csörgeti.

37. oldal

>!
JamiC

A telihold fénytelen platina színnel áztatta az utat, és későn nyíló mezei virágok illatától volt terhes a mozdulatlan lég, melyben távoli kacagás hangja úszott.

57. oldal (Fapadoskonyv)

>!
lapkasajt

– Mondd csak – szólt egy nap Roscoe-hoz –, ugye emlékszel, hogy mindig mondtam neked, mennyire szeretnék előkészítő iskolába járni.
– Hát akkor iratkozz be – felelte kurtán Roscoe. Ez az egész ugyanis oly kínos volt számára, hogy a legkevésbé sem szeretett volna erről beszélgetni.
– Nem mehetek egyedül – szólt Benjamin gyámoltalanul –, neked kellene elvinned és beíratnod.
– Nincs időm ilyesmire – vágta rá Roscoe. Szemei keskeny csíkká szűkültek, s neheztelve pillantott apjára.

91. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Edgar Allan Poe: A vörös halál álarca / The Masque of the Red Death
Jack London: The White Silence / A fehér csend
Oscar Wilde: Gránátalmaház / A House of Pomegranates
Roald Dahl: Jámbor örömök / Parson's Pleasure
Kosztolányi Dezső: A gipszangyal / The Plaster Angel
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes történetei 3. / Adventures of Sherlock Holmes 3.
José A. Lindgren Alves: A modern brazil elbeszélés antológia – Antologia do moderno conto brasileiro
Franz Kafka: Ein Bericht für eine Akademie / Jelentés az Akadémiának
N. Noszov: Az mind semmi! / Фантазёры
E. T. A. Hoffmann: Ritter Gluck / Gluck lovag