A ​nagy Gatsby 2109 csillagozás

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Azt mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne?

Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Eredeti megjelenés éve: 1925

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszik Alinea · Helikon Zsebkönyvek Helikon · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Forintos remekművek VeloPress-P · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr

>!
Trubadúr, 2022
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490179
>!
Európa, Debrecen, 2021
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635041077 · Fordította: Wertheimer Gábor
>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
186 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822162 · Fordította: Máthé Elek

15 további kiadás


Enciklopédia 46

Szereplők népszerűség szerint

Jay Gatsby · Nick Carraway · Daisy Buchanan · Jordan Baker · Myrtle Wilson · Catherine · George Wilson · Mr. McKee · Tom Buchanan

Helyszínek népszerűség szerint

New York · Central Park · Long Island · Louisville, Kentucky


Kedvencelte 365

Most olvassa 137

Várólistára tette 871

Kívánságlistára tette 662

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

Finn_Hudson>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Rég volt, hogy ennyire gyorsan haladtam egy könyvvel és ennyire kíváncsi voltam, mit tartogathat. A barokk körmondatok ellenére nagyon olvasmányos, engem nagyon megfogott Fitzgerald stílusa, ugyanis egy egyszerűbb és átlagosabb alapötletből alkotott egy zseniáls történetet.
Bevallom, a filmet eddig nem láttam, mert alapból kerülöm, amiben Leonardo DiCaprio játszik, de ezek után mindenképp adok majd egy esélyt annak is.

1 hozzászólás
szadrienn P>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Vajon meghódítható-e az imádott nő mesés gazdagsággal, talmi csillogással, keserves erőfeszítések árán megszerzett kacsalábon forgó palotával? Koktélos pohara mögül kitekintve meglátja-e végre az őérte sóvárgó férfit, miközben a háttérben halkan duruzsol a dzsessz?
A regény fő témája a tengerentúli irodalom egyik visszatérő motívuma, az amerikai álom mítoszának kiteljesedése, majd látványos összeomlása. A főhős egy romlatlan közegből érkező tehetséges, ambíciózus fiatalember, aki szinte a semmiből építi fel birodalmát egy tátongó érzelmi ürességét káprázatos külsőségekkel leplező világ bűvöletében, amely látszólag befogadja, de később szükségszerűen a vesztét okozza.
Fitzgerald elegáns könnyedséggel ír, de a történet keserű szájízt hagy az olvasóban. Az átélt kiábrándulásért azonban a stílus és a megvalósítás tökéletessége bőségesen kárpótol.

10 hozzászólás
Lara>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Fitzgerald 1915-ben ismerte meg Ginevra Kinget, akivel egymásba szerettek, és kapcsolatuk – ami később jórészt levelezésekből állt – két éven át tartott. Nem házasodtak össze. „Poor boys shouldn't think of marrying rich girls.” – talán Ginevra ugyanezt mondta Fitzgeraldnak, mint Daisy Gatsbynek. Az író nem csak Daisy Buchanan-t, hanem regényeinek sok más női alakját is róla mintázta. Zeldával való feszült viszonya miatt talán Fitzgeraldnak megfordult a fejében, hogy mi lett volna, ha első szerelmét veszi el, vagy ha nem igyekszik annyira azon, hogy biztos egzisztenciát teremtsen, akármilyen áron, csak azért, hogy egy olyan társadalmi réteghez tartozhasson, akik sosem fogják közülük valónak tekinteni – mintha ez a regény azért is született volna, hogy Gatsbyvel együtt ő is leszámolhasson régi szerelmeinek illúzióival; és nem csupán azzal: a morális tartalom nélküli egzisztencia ábrándjának felszámolása is ez a regény. Olyan emberek története, akik „összetörnek dolgokat és embereket, s aztán visszahúzódnak pénzükbe és nemtörődömségükbe.” és olyanoké, akiket mámoros nyári álmaik meggyőznek arról, hogy „milyen valótlan a valóság, és hogy a világ sziklaszilárdnak vélt biztonsága tündérszálakon nyugszik.”

7 hozzászólás
Klodette>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Lassan haladtam vele, pedig egyáltalán nem hosszú, csak a nyelvezete itt-ott eléggé kifogott rajtam.
Persze nagyon tetszett, igazi társadalomkritika, ami még ma is aktuális.
Az viszont igaz, hogy nem igazán találtam benne szimpatikus szereplőt. Nicket végül sikerült megkedvelnem, de az elején nagyon befolyásolható volt. Gatsby pedig olyan naiv…Ó, te jó ég. Igazi álmodozó és becsülendő, hogy így feltört és valóra váltotta az álmait, de a Daisybe vetett vak hite annyira szánalmassá tette. Sajnálom. :(
Daisy és Tom kettőse közül nem is tudom, hogy kit utáltam jobban? Megvetendő, hitvány, ócska emberek, akikben semmi szimpatikusat nem találtam.
Rendkívül megosztó történet, de valóban klasszikus. Örülök, hogy elolvastam.

ZitussKa>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Némely könyvnél egyszerűen érzi az ember, hogy ezt még minden kétséget kizáróan olvasnia kell egyszer. Egy, öt vagy akár tíz év múlva, teljesen mindegy. Muszáj még később is találkozni a szereplőkkel. Valahogy így érzek én is, nagyon szeretném még többször átélni. Daisy szavaival pedig egyet kell értenem :)
Hidd el nekem, az egész világ megőrült

„olyanok sugdolóztak állítólagos dolgairól, akik sokkal jelentéktelenebbek voltak, minthogy bármit is suttogni lehetett volna róluk.”

4 hozzászólás
Bla IP>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Az amerikai álom – de minden álomból felébred az ember, hisz a külsőségek, az üres csillogás csak ideig-óráig helyettesítheti a tartalmi lényeget. Scott Fitzgerald tökéletes stílussal mutatja be ezt a világot, kitűnő, időtlen könyv!

Mollii>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Én a Poket kiadásban olvastam el ezt a könyvet. Szerencsém volt találkozni Vecsei H. Miklóssal, aki aláírta nekem, így ehhez a könyvhöz csak jó emlékek kötnek! :) <3
Először a filmet láttam, már az is nagyon tetszett. A könyvet is nagyon imádtam, nagyon jól megcsinálták a filmadaptációt, ami nagyon ritka szokott lenni! :)

eme>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Hát ez… Na szóval… Az a helyzet, hogy magam sem tudom, hogy állok ezzel a könyvvel. Ritkán szokott ilyesmi megesni velem, de azért néha megtörténik. Szinte vitázom magammal, miközben azon morfondírozom, mitől is jó ez a könyv, meg mitől nem az. (Természetesen számomra.) Néha értem és érzem, máskor meg csak pislogok… mi volt ez? Sorra veszem az elbeszélőt, cselekményt, karaktereket és egyben az egész csomagot, és valahogy üresnek érzem, annyira üresnek, hogy már-már arra gyanakszom, ebben zsenialitásnak kell rejtőzni. De valahogy nem sikerül utolérni, megragadni, tetten fogni ezt a zsenialitást. Ha egyáltalán létezik, és nem szemfényvesztő csillogás, netán naiv romantika az, ami tévútra vezeti az olvasót.
Én sokáig nem adtam meg magam neki. Annyira távol állok ettől a világtól, hogy csak kívülről, hidegen, részvétlenül és az empátia nem sok jelével tudom szemlélni hihetetlenül üres figuráinak hihetetlenül üres életét. Azt hiszem, nekem Easton Ellis nyersen arcbavágós stílusa kell ahhoz, hogy súlyában is érezzem ezt a lebegő semmit, amely, úgy tűnik, egy évszázad alatt sem talált tőkesúlyra. Ami azóta kikopott belőle: a romantika, a naiv álom, amely Gatsbyt (és Fitzgeraldot) bizonyos olvasatban naggyá teszi/teheti. Mindenesetre kiemelheti a többi, felszínes, életével mit kezdeni nem tudó, tengő-lengő (egyébként jól megrajzolt) szereplő közül. Ettől függetlenül, valami hiányérzet támadt bennem olvasás közben. Talán nem kellett volna Gatsby nagyságát kizárólag a szerelmi szálra építeni. Egyébként is, túl későn kezdjük megismerni őt, mikor meg (az utolsó harmadban) összeállna a kép, olvadna az idegenség érzése a regénnyel, a sztorival, a főhőssel szemben, már túl késő. Az első oldalak cselekménytelen egyhangúsága, sivársága eltompítja a kíváncsiságot, egyfajta nemtörődöm unalomba ringat. Igaz, erre is szükség volt ahhoz, hogy a titokhoz való közeledés, a cselekmény felgyorsulása, a végkifejlet igazán hatni tudjon. De még így is nehéz, hiszen végig egyértelmű volt, hogy a Gatsbyk világa letűnőben, hogy az igazi emberi kötelékek szétfoszlóban vannak, pontosabban: elpattanni látszik az utolsó szál is, amely még embert emberrel köt össze. Talán az elbeszélő az, aki továbbéltetheti Gatsby és egy valaha volt álom emlékét. Talán. Azt hiszem túlontúl kijózanodtunk azóta, hogy a történet során akár egy pillanatig is hihessünk Gatsby álmának megvalósíthatóságában. Huszadik századi szélmalomharc ez, de bevallom, az jó öreg Don Quijotét jobban szeretem. Hozzá képest ez a történet túl édes, túl romanitkus. De kétségkívül elgondolkodtató.

18 hozzászólás
n P>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

A könyv kevésbé tetszett, mint a belőle készült filmek. A véleményem viszont hasonló, ezért (engedelmetekkel, és mert egy picit most lusta is vagyok értékelést írni :) ) a filmről néhány hete írt gondolataimat írom ide.

Megnéztem a film új változatát. Meglepett, mert tetszett. A régi változat élt bennem, és szinte az egész film alatt azt is láttam magam előtt. Mégis jó volt. DiCaprio mindent megtett, hogy hiteles legyen, és igaz, Robert Redfordnak jobban hittem annak idején, de igazi átalakulást mutatott a filmben és valódi könnyeket. „Pókember” :) pedig nagyon jó választás volt barátnak. Gatsby jól érezte, hogy kell mellé, egy igazi, jószándékú ember is, egy jóbarát. Talán remélt némi változást ettől a saját jellemében, de nem sikerült ezt elérnie. Nem is tudom, hogy lehet-e valakitől jobbá válni, de reménykedem, hogy létezhet ilyen hatás emberről – emberre. Remek volt az elején a mesebeli idill megjelenítése, a színek, a vörös, bordó, rózsaszín, élénkzöld és lila. A fák, a tenger, a fények. Ez vált át később, a szereplőkkel együtt egy matt, barnásszürke színné, és változunk át mi is, a mesebeli létből a realitásba. A zenék is kiválóak. Szinte adja magát a párhuzam a mostani gej, giccses, képmutató világ, a gazdagnál is gazdagabb, de üres lét megmutatására. Talán a 3D nem volt annyira lényeges arra pár hópehelyre és konfetti özönre, de most úgy tűnik, ez vonzza be a nézőket. Igaz, itt csak 10-en voltunk egy délutáni időpontban. Aki ezt megnézi, az nézze meg a film régi változatát is, és aki csak azt látta, az nézze meg ezt. Megéri. Az üzenete aktuális, nem csak amiatt, hogy a pénz nem boldogít (én nem kedvelem ezt a szólást egyébként), hanem az emberi értékek, a kiüresedésnek indult vagy feltételekhez kötött, érdekkapcsolatok miatt is. Lehet, keményen fogalmazok, de vannak használók és vannak használtak. Persze nem csak ez a kétféle létezik, ez sarkítás volt. Viszont egyre kevesebb az egymás felé való őszinte érdeklődés, a bizalom. Sok van ebben a történetben.

21 hozzászólás
robinson P>!
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Megfogott,tetszett. Film nélkül is működik. Az amerikai felső tízezer üres és hazug világa napjainkban is időtálló.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/11/a-nagy-gatsby.html


Népszerű idézetek

Adrienn_ka>!

– Ha netán megítélnél valakit – így szólt hozzám –, jusson eszedbe, hogy ezen a világon nincs mindenki olyan előnyös helyzetben, mint te.

6 hozzászólás
abstractelf>!

– Tanuljuk meg, hogy barátságunkat más iránt akkor mutassuk ki, amíg él és nem a halála után.

Kapcsolódó szócikkek: barátság
5 hozzászólás
Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

– Harmincéves vagyok – mondtam. – Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.

187. oldal

Kapcsolódó szócikkek: becsület · hazugság
Chöpp >!

Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, amely pedig évről évre mind messzebb távolodik tőlünk. Ha kisiklott is a kezünkből, mit számít? – holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki…
Hogy majd egy reggelen…
Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén a múltba érkezzünk.

197. oldal

1 hozzászólás
Farby>!

Azt hitte rólam, nagyon sokat tudok, pedig csak más dolgokat tudtam, mint ő…

195. oldal

Leda_Steinbeck>!

– Rendben van – mondtam –, örülök, hogy lány. Remélem buta lesz – a mai világban ez a legjobb sors egy leánynak, legyen csak szép kis hülye.

22. oldal

clarisssa P>!

Megértően – több, mint megértően mosolygott. Az a fajta ritka mosoly volt ez, teli örök érvényű megnyugtatással, amivel négyszer-ötször ha találkozunk egy életen át. Egy pillanatra úgy érzed, ez a mosolygás maga az öröklét, s aztán neked kedvező és ellenállhatatlan elfogultsággal – rád – összpontosul. Olyan mértékben ért meg, amilyen mértékben te kívánod, hogy megértsen, úgy hisz benned, ahogyan te szeretnél hinni önmagadban, és biztosít arról, hogy pontosan olyan benyomása van rólad, amit te legjobb tudásod szerint szeretnél nyújtani önmagadról.

44-45. oldal

AeS P>!

Körülbelül egy hete részeg vagyok, és gondoltam, hogy kijózanodom, ha beülök egy könyvtárba.

51. oldal (Alinea, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · részegség
abstractelf>!

Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.

2 hozzászólás
Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

Nincs olyan tűz vagy frissesség, amely egyenértékű tudna lenni azzal, amit egy férfi szívében légvárként felépít önmagának.

99-100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Virginia Woolf: Clarissa
Emily Henry: Nyáron a párom
Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem!
Colleen Hoover: Verity
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
Márai Sándor: Az igazi
Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
John Green: Teknősök végtelen sora