A divattörténet több mint 200 éve mulatságos témának, női bohóságnak számít. Az elmúlt 20-30 évben viszont, főleg angolszász területeken önálló tudományággá vált. Design- és kultúrtörténeti, gender, pszichológiai, szociológiai és irodalmi elméleteket ismerve és felhasználva kutatják, hogy miért és hogyan öltözünk, és takarjuk, illetve mutatjuk meg a testünket. Ma már hazánkban is egyre többen foglalkoznak a különböző, fentebb felsorolt tudományágakból kiindulva a divattal mint jelenséggel és történetével, ezért itt volt az ideje, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók részvételével az ELTE bölcsészkara egy tudományos konferenciát szervezzen. Reméljük, hogy a számos egyetemi oktató, történész, muzeológus, művészettörténész, irodalomtörténész, etnográfus, iparművész előadásaiból készült tanulmánykötettel sikerül meggyőzni olvasóinkat is, hogy nemcsak érdekes, de nagyon fontos területe is a múlt és jelen kutatásának az aktuális divat bemutatása és tudományos módszerekkel való elemzése.
Divat, egyén, társadalom 1 csillagozás
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
F. Dózsa Katalin – Szathmári Judit Anna – Vér Eszter Virág (szerk.): Divat, egyén, társadalom A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete
Nagyon elégedett vagyok ezzel a tanulmánykötettel, amiből rengeteg új dolgot megtudtam.
Már F. Dózsa Katalin: A viselettörténet története tanulmánya mélyreható összefoglalása volt a divattörténet irodalomnak, jópár ötletet adva a további kutatásokhoz és olvasmányaimhoz. Antalóczy Tímea – Pörczi Zsuzsanna: Divatfogalmak sajátos értelmezése tanulmánya, elméleti jellegével nehezebben emészthető volt. Érdekesebb volt Hermann Veronika punk és hipszter kultúra ismertetése. Erzsébet királyné öltözködési szokásinak magyar vonatkozásáról Vér Eszter Virág tudósít, rögtön utána Borovi Dániel értekezik az Erzsébet ábrázoládok forrásértékéről. Meglepett, hogy egyetlen (tévesen koronázási ruhának tartott ruháról készült) fotósorozat az alapja szinte az összes későbbi Erzsébet festménynek, szobornak. Eggyel Miskolcon is volt szerencsém találkozni és felismertem, hogy az a kép is a fénykép után készült.
Lukács Anikó egy férfidivat közlönyről és vele egy később magát Árpádházi leszármazottnak tartó és ezért trónratörő álmokat is követő, egyébként tehetséges szabóról is írt. A 19. század második felének báli jelmezeiről szóló Kollár Csilla tanulmány különösen tetszett, ő a Zsolnay család tagjai kapcsán tér ki többek között Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalmának jelmezes ünnepélyére, és más jelmezes alkalmakra is. Hans Makart festő eddig nem került a látókörömbe, de azóta már karcaim születtek róla a tanulmánynak hála.
A fűzőviselésről Szentesi Rékától halhatunk, míg Erdei T. Lilla a csipkékről ír. Szatmári Judit Anna a pesti divatszabók helyzetétmutatta be (nagyrészt másolták a Párizsi divatot). Fülemile Ágnes egy avantgarde szűrmotívumó ruha kapcsán írt részletesen Kárász Ilonkáról és Mariskáról, akik Amerikában futottak be karriert. Ilonka textiltervezéssel míg Mariska magyar népművészeti elemeket alkalmazva divattervezőként.
Valuch Tibor és Simonovics Ildikó a 20. század divatjáról és a szocialista jóízlésről írtak.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Legát Tibor – Sándor Dávid (szerk.): A Pesti Nő / Women Of Budapest ·
Összehasonlítás - Imrehné Sebestyén Margit: Divatok és korok ·
Összehasonlítás - F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit Anna – Szentesi Réka (szerk.): Divat, kultúra, történelem ·
Összehasonlítás - Volszky Béla: Női fodrász szakmai ismeret III. ·
Összehasonlítás - Volszky Béla: Női fodrász szakmai ismeret ·
Összehasonlítás - Hatvany Lili (szerk.): Öltözködés és divat ·
Összehasonlítás - Orosz Anna (szerk.): A divat ·
Összehasonlítás - Poós Zoltán: Rock&Roll Áruház 91% ·
Összehasonlítás - Katona Edit – Tompos Lilla: Gyöngy az úri és népi öltözködésben ·
Összehasonlítás - Gertrud Lehnert: Divat ·
Összehasonlítás