A fordítás, más népek kultúrájának, kiváltképp a költészetének tolmácsolása nagy kihívás. Különleges adottság kell hozzá, elengedhetetlen a vers szeretete, s nem elég a műveltség, költőnek kell lenni hozzá. Lélekemelő érzés megismerni egy kultúrát, ráérezni arra, miként törekszik a fény felé a szabadságot, szerelmet megéneklő emberi szellem. A válogatás, amit kezében tarthat a kedves Olvasó, bepillantást enged a modern török költészetbe. A kezdetektől, a 19. század végétől a 20. század elejétől, a modern török irodalom megszületésétől a jelenkor irodalmáig. Ömer Seyfettintől Ahmet Haşim, Yahya Kemal, Nazım Hikmet, Necip Fazil Kısakürek, Cahit Sitki Taranci, Melih Cevdet Anday, Orhan
Veli, Cahıt Külebi, Ilhan Berk, Ümit Yaşar Oğuzcan, Sezaı Karakoç, Abdurrahim Karakoc, Atilla İlhan, Turgut Uyar, Cemal Sureya, Abdulkadır Bulut, Özkan Mert, Hidayet Karakuş, Cahit Zarıfoğlu, Nilgün Marmara, Küçük İskender, Halut Fahrı Ozansoy, Hamış Acar művein át Mitat Cibuk verseivel… (tovább)
Ezüsthíd 3 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Kicsikét vegyes, de úgy gondolom, ez teljesen természetes egy válogatásnál. Akik csokorba szedték eme költeményeket, nyilván azokat válogatták ki, amelyek nekik a legjobban tetszettek – és hát nem vagyunk egyformák, így az ízlésünk is különbözik. Akadt benne olyan, amit én nem kifejezetten tudok értékelni – szerencsére azonban ezek voltak kisebbségben. Ellenben csodálatos versek is vannak a kötetben! Egyszerűen annyira gyönyörű némelyik kép leírása, hogy arra szavak sincsenek!
Minden olyan ember számára, aki szereti a szép verseket, a költészet adta csodálatos világot szívből ajánlom!
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Mitat Cibuk kötete után a tudomásomra hozták, hogy ugyanezen fordítócsapat tervez egy kortárs antológiát is megjelentetni – nem volt kérdés, hogy amint elérhetővé válik, rávetem magam. Jelen válogatás – ha jól számolom – 25 kortárs török költőtől közöl verseket. Mitat Cibuk mellett sok másik kimagasló tehetséget megismerhettem, a versek mellett kaptam rövid életrajzot mindegyik költőről, valamint a pedzegetett időszak össz török irodalmát is röviden ismerteti, így könnyebb elhelyezni a műveket a térképen. Külön tetszett, hogy a legtöbb vers univerzális dolgot, hangulatot örökít meg ízlésesen egzotikus körítéssel (szerelem, fiatalság, búcsúzás stb.), amelyek pedig igényeltek némi specifikus háttértudást, ott a lábjegyzet segített eligazítani a laikus olvasókat.
Összességében nem csalódtam, nagyon szívesen olvastam ezt az antológiát, mellyel egyszerűen képtelen vagyok betelni – jóval vaskosabb válogatást is szívesen olvasnék ebből a koncepcióból! Egyedül talán az illusztrációkat hiányoltam – a versek hangulata adta volna a vizuális megvalósítást, a Mitat Cibuk kötet is részben a gyönyörű illusztrációk miatt volt számomra olyan emlékezetes.
Népszerű idézetek
Ilhan Berk
Szerelemarcú
Szerelemarcú gyöngyöző víztükörbe néző
Hosszan elnyúló fehér hullámot idéző
Múltba merengő
Szellő hozza el éjjelente
Szellő hozza a hangját ajkai mosolyán át
Idézve a szerelem végtelen árját
S mintha levetkőzne egy versben
Papírra vetné pőreségét
Mámorító fehérségét a lapon felejtve
Eltűnik lassan
20. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Mitat Çıbuk
Éjszaka
Alszol
Maradjon tiéd az álmod
Vagy add a téged
Őriző óvó szemeknek
Botladozom fázom
Kint esik a hó
Ha fellegek takarják az ég szemét
A csillagok nem maradnak árván
Kint hó borítja a földet
Bennem parázslik a magány
Kettőnk közös pontját
Olvasztjuk szüntelenül
64. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Özkan Mert
Budapest
A Duna-parton a híres Vivaldi, mint tengerparti hotel,
hívogat pihenni , s fehérbőrű lányok, fekete galambok.
Az Erzsébet híd , mint könnyű selyemkötél, ível felette,
és fénylő csillagok, csengő villamosok ringatóznak rajta.
A Duna Isten gyönyörű könnycseppje.
49. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Nazim Hikmet
Te vagy
te vagy mindörökké
a kikötő felé haladó hajó nyugalma
te vagy
titkolt szenvedélye a kalandozóknak
te vagy a távozás
– az örök lehetetlen –
szeretek eltűnni mélyen a szemedben
akár egy sejtelmes éjsötét erdőben
ahol a fák között átsüt a fény
szeretek húsodba marni
szenvedéllyel
keresem mi benned elérhetetlen
de sohasem keresem
a reménytelent
10. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Necip Fazıl Kısakürek
Vágyódás
Te félénk őz, hegyek közt szökellő,
Ha a világot, s a mezőt akarod,
Szeretőd vagyok – utánad esdeklő –
És a mindenségben társad maradok.
Rémisztő, vészterhes, letűnt utakon
Követlek némán, öntudatlanul,
Testedet vágyón vigyázza karom,
Forró leheletem tarkódhoz simul.
Emlékezz örökké borzongva rám,
Üres szobában, téli éjszakákon!
Hol a fáskamra rozoga ablakán
Nem a szél, az üresség kiáltoz!
A mellkasomból szálló, gyilkos méreg
Megfakított, mint rózsa, ha szárad,
Ha városokon át menekülsz, megvédlek,
Az utolsó időkig magamba zárlak!
Ha meghalnál… A földi út végén,
Mint meghitt barát, kitárom karom;
egy végső jelet küldj a lét ösvényén,
s őrizlek, mint néma kő a hanton.
12. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Melıh Cevdet Anday
A házak újra élnek
Azt mondtad: gyönyörű a hajnal.
Reggel a pirkadat fáradt szemét lassan lecsukja,
és újjászületik egy gyermek szemében.
A hajnali fényen átdereng sok elfelejtett emlék,
minden reggel, minden reggel,
és arcunk éke fehér, átlátszó lesz, mint az üveg.
A kert üde lesz a vágyat szító naptól,
és ahogy mondtad, hajnalban újra és újra
a kakas szól, ám reggelre tovatűnik a hangja.
15. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Sezai Karakoç
Megfáradt szerelem
Megint eljött az este,
A hűvös magány ismét vállamra dőlt,
A meglévő messzeség nem változik,
A távolság egyre nő,
Ma újra úgy tört rám az est, mint akkor ott,
Azóta is látlak,
Ugyanúgy, ugyanott,
Ma már nem félek a messzeségtől,
Amely állandósult
És megfáradt mára,
Olyanná vált, mint egy szomorú regény,
Talán én elvesztem már az elején,
Vagy az emberség veszett volna el győzelmemért…
28. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Abdurrahim Karakoç
Árnyjáték
Vadász vagyok, ő a szarvas,
Vödörként hordom saját árnyékom.
A remény földje, a bú ideje
Selyemmel takarja árnyékomat.
Délelőttönként mindkettőnket
árnyam követi, harmadikként.
Üres kezű gyermekek hívnak játszani,
Emlékül saját árnyékomat adom.
Árnyam nem egy, de ezer sebből vérzik,
Ha megérintenéd, lángra lobbanna.
Éjjelente pőre árnyamat belepi a hó és
Beledermed az útba.
Tükörfényektől színesben látom
Néha estefelé, máskor korán reggel,
Mint az égből fészkükre visszatérő madarakat,
Napfénynél látom az árnyékom.
Váltakozva rövidíti az életet,
Hol a szeretet hegycsúcsaként; máskor a gyűlölet
Feneketlen kútjaként
Beszennyezve földeket, vizeket.
Szíven lövöm a saját árnyékomat.
37. oldal
Ezüsthíd Betekintés a modern török lírai költészetbe
Hasonló könyvek címkék alapján
- Buda Ferenc: Hatalmam: nyugalom ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők 94% ·
Összehasonlítás - Kínai és japán versek 93% ·
Összehasonlítás - Steinert Ágota (szerk.): Az öt barát éneke 93% ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Vér és arany 91% ·
Összehasonlítás - Szepessy Tibor (szerk.): Római költők antológiája ·
Összehasonlítás - Molnár Kati (szerk.): Gyógyító gondolatok ·
Összehasonlítás - A Vándor elindul 89% ·
Összehasonlítás - Fekete Tivadar (szerk.): Szerelmes kert ·
Összehasonlítás - Balassi Bálint: Gyarmathi Balassa Bálint költeményei ·
Összehasonlítás