Csillaghullás ​Athénban 21 csillagozás

Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szími szigete parányi pont Kréta, Ródosz tájékán a kéklő Égei-tengerben. Innét, a meghitt falusi fészekből kerül fel Asztradení, a „csillaglány” a görög főváros dzsungelébe. Ám hiába iparkodik beilleszkedni, és hiába imádkozik édesanyjával együtt az ikonok előtt, megannyi lidérces álom, véres látomás után áldozatává válik az erőszaknak, ami sajnos, szinte mindennapos vendége torz irányba fejlődő civilizációnknak.

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Piknik könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1990
210 oldal · ISBN: 9631165620 · Fordította: Szabó Antigóné · Illusztrálta: Marosits István

Enciklopédia 4


Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

kratas P>!
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

Mennyire más ezt felnőtt fejjel olvasni, mint gyerekként. Akkor még örültem Asztradeni kalandjainak, többek között a szupermarké volt a kedvencem, most elkeserített az egész történet.

3 hozzászólás
klaratakacs P>!
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

Ez a Piknik könyv kimaradt az életemből, pedig a többségét olvastam, nagyon jó sorozat volt.
Talán jobb is, hogy kimaradt, felnőtt fejjel nagyon komornak és kilátástalannak találtam Asztradení és családja történetét, a sok nyomorgást, a nehézségeket az iskolában, a zaklatást, a pénztelenséget. Nagyon jó volt olvasni a szigetre való visszaemlékezéseket, a szokásokat, hogy mennyire hiányzott a közösség megtartó és támogató ereje a nagyvárosban és ezt a gyerek mennyire hiányolja. Pedig a szigeten sem volt gazdaság, csak valami szeretetből fonódó biztonság.
A vége pedig…. jajjj.

anesz P>!
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

borító: 4
tartalom: 4
stílus: 5
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló: 4

Az 1001-es listáról is kerestem egy ifjúsági regényt erre a hónapra, amit még nem olvastam. Így akadtam rá erre a görög műre. A cím már nem sok jóval kecsegtetett a végét illetően,és sajnos ez be is bizonyosodott. Nagyon szép íve van a történetnek, a mondanivaló kidomborításának. Gyerekszemszögből láthatjuk a falu (sziget) és a nagyváros közti kontraxot, ez utóbbi csillogó lehetőségeit, ami hamar kiábrándultságba csap át. A nosztalgia a sziget iránt egyre többször tör rá Asztradeníre. Jó kis leírásokat kapunk a húsvéti szokásokról, a hagyományokról. A megélhetés miatti elköltözés, a gyökértelenség és a megnemértettség érzése ma is nagyon aktuális és tragikus életeket eredményez.

kedaiyun>!
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

A Piknik sorozatból eddig ez volt a második, amit olvastam, habár a címét érdekesnek találtam korábban. Valamiért teljesen másra gondoltam a cím alapján, azonban ahogy elkezdtem, és megnéztem az eredeti címet, a főszereplő, Asztradení nevének magyarázatát, és végül a történetet, már értettem a címet, és teljesen más megvilágításba helyeződött.
A történet nem mondható túl vidámnak. Aszradení, a főszereplő lány családjával együtt Szími szigetéről a görög fővárosba, Athénba költözik. A történet folyamán párhuzamosan járunk Athénban és Szímin, ahogy a főszereplő összehasonlítja az falusi életet a városival. Eleinte sok az újdonság, de ennek a varázsa hamar elmúlik, és egyre inkább eluralkodik a nyomasztó hangulat. Munkakeresés, iskolai bajok, és az érzés, hogy ők nem tartoznak oda. Főként Asztradení érzi ezt, akinek a neve is régies.
Tetszett a könyv, mert jól megragadja a hangulatot, habár nem egy vidám könyv. És egy kicsit bepillanthatunk a 70-es évek végi Görögország életébe.

ChEebor>!
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban

Nagyon szomorú hangulatú könyv, amely a faluból városba került lány élményeit meséli el. Persze sok a pozitív tapasztalat is, de egyre inkább lehangolóvá válik a történet, egyre idegenebbé válik Athén. És minden előkészítés ellenére nagyon hirtelen jön a vége, szerintem nem lehet rá felkészülni, még akkor sem, ha sokat utal rá előre az író, és amúgy is az egyik hosszabb Piknik könyv ez (210 oldal). Viszont az atmoszféra ott van, jól érzékelteti a 70-es éveket Görögországban.


Népszerű idézetek

sophie P>!

Én tehát azt mondom, miért ne illenének össze a tanítónő meg az ács? Elég, ha a tanítónő szereti a gyerekeket, az ács pedig a fát.

14. oldal

Rushka>!

Az apja, Szotírisz is szép ember, pedig már hatvanéves. A külföldi nők, a turisták, „Anthony Quinn-nek” nevezik. Ami azt jelenti: vonzó vagy. Sőt egyikük megkínálta cigarettával, és azt duruzsolta a fülébe: „Zorbász, Zorbász.” Vagyis, vegyél cigarettát.

6. oldal

Rushka>!

Az iskolának van egy nagy kertje. A kertet parcellákra osztottuk, minden osztály a sajátját gondozta. Osztályon belül kisebb csoportokat alakítottunk, minden csoport más növényt ültetett. Ránk jutott a hagyma. Ugyanis a tanítónőnk kisorsolta, ki mit fog ültetni. Felírta egy-egy cetlire a növények nevét, összekeverte, aztán felemelt egyet, és hangosan felolvasta: „Az első csoport szójababot ültet, a második liliomot (de szerencsések!), a harmadik – ezek mi vagyunk – hagymát (disznóság, ennél rosszabbat nem is kaphattunk volna), a negyedik pedig csicseriborsót.”

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csicseriborsó · hagyma
Nadjaa>!

Mikor meglátott a kosárkával a kezemben, és elkezdtem a mondókát, sírva fakadt. Negyven éve nem hallott Lázár-napi köszöntőt. Negyven éve! Mi minden évben elmondjuk Szímin. Hát hogy ne mondanánk…

Rushka>!

Rengeteg a csempészáru a szigetünkön, a törökök hozzák. Mert milyen messze van tőlünk Törökország? Egy köpésnyire, ahogy mondani szokás. Csónakon. A tengeren mindig is folyt a cserebere a török halászokkal. […] Egész Görögországban a mi szigetünk vásárolja a legtöbb ROL-t és TIDE-ot. Olyan sokat, hogy idejött egyszer egy úr a ROL-tól, hogy megnézze, mit csinálunk ennyi mosóporral. Mondtuk volna meg neki, hogy ezzel fizetünk a törököknek?…

12-13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Görögország · törökök
Rushka>!

Mifelénk a szigeten, ha nem a csúfnevedet említik, a vezetékneved alapján senki sem ismer fel.

32. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Charles Dickens: Oliver Twist
Lilian H. AgiVega: Az elveszett tündérfalu
Hegedüs Géza: A milétoszi hajós
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV.
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a majomember
Leigh Bardugo: Wonder Woman – A háborúhozó
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai