Aquitania 1 csillagozás

Eva García Sáenz de Urturi: Aquitania

1137. ​El duque de Aquitania ―la región más codiciada de Francia― aparece muerto en Compostela. El cuerpo queda de color azul y con la marca del «águila de sangre», una ancestral tortura normanda. Su hija Eleanor decide vengarse y para ello se casa con el hijo del que cree su asesino: Luy VI el Gordo, rey de Francia.
Pero el propio rey muere durante la boda en idénticas circunstancias. Eleanor y Luy VII intentarán averiguar, junto con los gatos aquitanos ―los épicos espías de los duques―, quién quiere a los inexpertos reyes en el trono.
Décadas antes de la muerte del duque de Aquitania, un niño sin nombre es abandonado en un bosque por sus cinco madres. Acaso un monstruo, o tal vez un santo, el pequeño superviviente acabará convirtiéndose en uno de los hombres más excepcionales del medievo europeo.

Un cautivador thriller histórico que atraviesa un siglo repleto de venganzas, incestos y batallas. Un turbador misterio en torno a tres vidas que forjarán lo que más… (tovább)

>!
Planeta, Barcelona, 2020
516 oldal · ISBN: 9788408235514

Kiemelt értékelések

marschlako P>!
Eva García Sáenz de Urturi: Aquitania

Most nem igazán értem a Planeta-díjat. Tény, hogy olvastatta magát, de ez nem egy történelmi regény volt, hanem egy történelmi regény köntösébe bújtatott thriller. Még ha az írónő nagyra értékeli is Aquitaniai Eleanort, s jól utána is járt a témának (a könyv végén több mint 10 oldalas irodalomjegyzék található), s még ha a szövegbe is bele lett szúrva itt-ott egy-egy szó szerinti idézet korabeli személyektől, krónikákból. De ez a regény elég erősen átírta a történelmet, vagy legalábbis is egy elég sajátos rajongói történelemértelmezés lett. Ami – az utószó szerint szándékosan – elég hamar véget ér: Eleanor boldog házas Lajos francia királlyal, szó sincs róla, mint angol királynőről, Oroszlánszívű Richárd anyjáról. Persze egy írónak joga van saját értelmezést írni, de amiért igazán mérges voltam erre a regényre, azok a hajuknál fogva előrántott fordulatok, izgalmak, „legendák”, melyeknek vajmi kevés valós alapja lehet. Érdekelt az írónő magyarul megjelent trilógiája, el is fogom kezdeni, de egy kicsit hátrébb került a sorban.


Hasonló könyvek címkék alapján

Miguel de Unamuno: Niebla
Victor Hugo: Los miserables
Alejo Carpentier: El Siglo de las Luces
Unai Elorriaga Lopez de Letona: Un tranvía en SP
Bernardo Atxaga: Obabakoak (spanyol)
Eric-Emmanuel Schmitt: Cartas a Dios
Ramiro Pinilla: Las cenizas del hierro
Ana María Matute: Olvidado Rey Gudú
Benito Pérez Galdós: Doña Perfecta (spanyol)
Emma Lira: Ponte en mi piel