A ​fehér város csöndje (A fehér város trilógiája 1.) 95 csillagozás

Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Tasio ​Ortiz de Zárate, a közkedvelt régész, akit húsz évre ítéltek egy gyilkosságsorozatért, amely egész Vitória lakosságát rettegésben tartotta, hamarosan szabadul. Már csak néhány napot kell a börtönben töltenie, amikor az öldöklés újrakezdődik: az Öreg Katedrálisban egy húszéves pár meztelen holttestére bukkannak.
Az áldozatok halálát az okozta, hogy valaki méheket eresztett a torkukra. És ez még csak a kezdet.
Unai López de Ayala, bűnügyi profilalkotásban jártas fiatal nyomozó megszállottan igyekszik elejét venni a további gyilkosságoknak. Módszerei rendre felbosszantják a felettesét, Alba főhadnagyot, aki történetesen nő, és akivel ráadásul nyomozás közben zavaros szerelmi viszonyba bonyolódik.
Az idő mintha ellenük dolgozna, és Vitória lakóira újra minden sarkon veszély leselkedik. Ki lesz a következő áldozat?

A fehér város csöndje egy trilógia első kötete. A mű alapján forgatott film 2019-ben került spanyolországi forgalomba. A sorozat további… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Európa, Budapest, 2020
640 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635042272 · Fordította: Vajdics Anikó
>!
Európa, Budapest, 2020
640 oldal · ISBN: 9789635042807 · Fordította: Vajdics Anikó

Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Unai López de Ayala · Alba Díaz de Salvatierra · Estíbaliz Ruiz de Gauna


Kedvencelte 15

Most olvassa 8

Várólistára tette 159

Kívánságlistára tette 138

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Elegáns és összetett noir, amely bemutatja, hogy a múltbeli hibák hogyan befolyásolhatják a jelent. A lenyűgöző helyszín, a kiválóan kidolgozott cselekmény és a tökéletes jellemzés teszi kiemelkedővé Eva Garcia trilógiájának első részét. Kiváló példa arra, hogy hogyan kell úgy sztorit építeni: amikor az író csavart csavarra halmoz, de az mégsem megy az érthetőség rovására. Képes bizonytalanságokban, rejtélyekben és kétségekben hagyni anélkül, hogy bármilyen ingerlékeny módon juttatna el az okokhoz vagy a tényekhez. Arra késztet, hogy kutassuk az értelmet a sorok között, hiszen az is úgy bújik meg, mint a jéghegy vízfelszín alatti része. Minden szemrebbenés nélkül elmondhatom, hogy a krimiírás magasiskolájának lehetünk tanúi, annyira hiteles, annyira őszinte, tökéletesen áttudjuk élni az egészet, és együtt tudunk érezni-lélegezni a karakterekkel és magával a történéssel. Sokkal mélyebben rejtőzik az igazi érdeme, mint azt előzetesen mutatja nekünk. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a krimiket, a csavarokat, a lassan kibontakozó történeteket meg mindent, ami ezzel jár, mert számomra a műfaj egyik legjobb alkotása!

21 hozzászólás
Kókuszka >!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Mennyivel egyszerűbb néha csak figyelni és hallgatni! A bűnesetek hátteréhez tartozó embereknek annyi mondanivalójuk lenne, és mi nyomozók, észre sem vesszük őket. Szakértőknek képzeljük magunkat, pedig nem is ismerjük egymást; alig tudunk valamit az elkövetőkről, az áldozatokról és a környezetükről.

Unai López de Ayala, profilalkotásra szakosodott nyomozó magánéleti problémák után tér vissza a különleges gyilkosságok megfékezésére. Húsz éve történt rituális sorozatgyilkosságok újra ismétlődnek, melyek erkölcsi üzenetet hordoznak, napvirág és egyéb szimbólumokkal az Édenkertből kiűzött emberpárra utalva. Az ikergyilkosságok rejtélye félelemben tartja a baszkföldi Vitória lakóit, a nyomozók sötétben tapogatóznak. Legendák, mitológiák, történelem. kultúra, spanyol egyházi ünnepek, templomok, katedrálisok világával ismerkedhetünk. A megoldásig vezető út hosszadalmas, tele kitérőkkel, vakvágányokkal. Legérdekesebb és egyben a legolvasmányosabb a múltbeli szerelmi háromszög, amely egyben az egész mozgatórugója. Annak ellenére, hogy egy trilógia első kötete nem érzem függővégesnek, minden a helyére került.

pribrgre P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor először olvastam skandináv krimit, és elképzelni nem tudtam, hogy azokat a neveket én valaha kiolvasom, nemhogy kimondom. :D De mint ahogy azok esetében, most is viszonylag hamar megszoktam a neveket. :)
Bíztam benne, hogy a nagyon erős bevezető után tartani fogja a szintet a továbbiakban is, szerencsére nem kellett csalódnom. Az elejétől fogva izgalmas, szórakoztató, nagyon jól megírt történet. Hiába tudtam meg már a bevezetőből mi lesz Unai sorsa, azért izgatottan vártam és olvastam, hogy jut el odáig. Jó kis csavarok voltak a vége fele, még úgyis, hogy azért 1-2 közülük sejthető volt. :)
Felőlem jöhetne is a következő rész, azonnal olvasnám is. :)

3 hozzászólás
Szösszenet P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Ayala nyomozó , aki tragédiát élt át felesége halála miatt, egy 20 évvel ezelőtti sorozatgyilkosság bonyolult szálait bogozza. Minél közelebb kerül a tetteshez, annál nagyobb árat kell érte fizetnie.
Időközben a felettesével kialakult titkos szerelmi viszony sem teszi egyszerűvé az életét, aki még nem is sejti, hogy a férje valójában ki.
Ez a regény bőven tartogat meglepetéseket, hisz fordulat fordulat hátán. Az író remekül igazgatja a kusza szálakat, és húzogatja orrunk előtt a mézes madzagot, ezáltal sejtetni engedi a gyilkos kilétét.És ekkor váratlan információ mindent megváltoztat. Ami még számomra nagyon tetszik, a város, épületek ,mitológiai részek és a szereplők életének bemutatása sem marad ki a regényből.
Fantasztikus regény, a szerző szépen felépítette az alaptörténetet, a jelen és múlt párhuzamos ábrázolása élvezhető és követhető volt.
„ Sajnos ” csak 5 csillag adható, pedig megéri számomra a 10-et is. Lehet ez lesz az idei kedvenc krimim! Várom a folytatást!

Réka0128 P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

„Eddig tartott a te vadászatod. Most kezdődik az enyém.”

Ezt a könyvet @pribrgre véleménye miatt szereztem be, mert krimik/thrillerek terén elég hasonló az ízlésünk és reménykedtem, hogy nekem is annyira tetszeni fog majd, mint neki. Hát az nem kifejezés, hogy tetszett, mert egyenesen imádtam. Annyira beszippantott a történet, hogy folyamatosan együtt agyaltam a nyomozókkal és gyártottam az elméleteket a gyilkossal kapcsolatosan. A cselekmény zseniálisan van felépítve és az elejétől a végéig izgalmas, valamint nagyon rejtélyes és fordulatos is. Mire a végére értem nem gondoltam volna, hogy ezt a vaskos kötetet kevésnek fogom érezni és még olvasnám tovább. :)
A karakterek nagyon jól kidolgozottak és igazán emberiek. Unai López de Ayala, a főszereplő nyomozó volt a legszimpatikusabb a szereplők közül és bár Estivel jó párost alkotnak, őt valahogy mégsem tudtam megkedvelni. Számomra az ikrek voltak a legérdekesebbek karakterek, de sose tudtam mit is gondoljuk róluk, mert az írónő folyamatosan elhintett egy újabb morzsát velük kapcsolatban, amitől rögtön más színben tűntek fel, mint addig.
Nagyon örültem, amikor megláttam, hogy lesz folytatás és biztosan be is fogom szerezni, amint megjelenik. :)

2 hozzászólás
Green69>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Számomra a 2020-as év legjobb krimije, ami önállóan is megállja a helyét, de köszönhetően a kiadónak, idén év vége felé már a második kötet is a kezünkben lehet.
Teljesen új stílus a skandináv krimik sokasága után, és a hagyományos detektív regények között. Amennyiben ez is ez irányzat lesz szívesen olvasnák más spanyol íróktól is hasonlóan izgalmas műveket.

Kokuszka>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Először ez a különleges borító fogott meg, utána pedig, hogy a szerző spanyol nemzetiségű, így igencsak felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv.
Szerencsére ezúttal sem csalódtam, sőt! Egy jó kis thrillert kaptam, fordulatokban gazdag cselekményszállal, alig bírtam letenni, kíválóan olvastatta magát. Végig azon voltam, hogy kitaláljam, ki(k) állhat(nak) ezeknek a rituális gyilkosságoknak a hátterében, jó kis csattanó kerekedett ki a végére.
Nagy kedvencem Ayala hadnagy nagypapája, szuper karakter volt. Remélem, sok-sok hozzá hasonló nagypapa van közöttünk!
Kíváncsi vagyok a folytatásra, de jó lenne, ha hamarosan érkezne!

4 hozzászólás
smetalin>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Úgy érzem, valaki az én könyvemet meghackkelte……..vagy hogy kell ezt leírni. Én totál mást olvashattam mint a többiek itt, mert….most én voltam a sikítozós lány a szomszédból, aki a reklámban szerepel, csak én nem azért sikítoztam mert hullott a hajam, hanem mert szinte fájt amiket olvastam. Emlékeztek a régi VHS kazettákra amiknek egy jó kis narrátor adta a magyar hangot? Minden érzelem nélkül, monoton hangom olvasta a szöveget, mindegy volt férfi vagy nő beszélt, izgalmas részek voltak vagy érzelmesek……megvan mire gondolok? Na ez a könyv pont ilyen volt, egymás után leírt szavak amik nem álltak össze egy kerek sztorivá, hatalmas fantázia kellett hozzá, hogy kiszűrjem a lényeget a sok nem odavaló mondat közül. Szörnyű volt!!!!
Én nem tudom ebben a fordító mennyiben hibás, de nem olvasom el a következő részt az tuti, ja és a történet, hát annyira „idegben” voltam olvasás közben, hogy annyira nem volt az sem nagy durranás.

8 hozzászólás
Niki_Salamon P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Nem elég, hogy a borító önmagában is elég figyelemfelkeltő, de a történet is eszméletlenül jó. Izgalmas, pörgős, csavaros, végig bizonytalanságba és rejtélybe burkolózik az egész, a cselekménye hibátlanul felépített. Egy tökéletes könyvet tarthattam a kezemben, a terjedelmébe se lehet belekötni, hiszen a 640 oldal egyetlen részénél sem éreztem azt, hogy nem kellett volna bele. Ez az írásmód engem teljesen elvarázsolt.
A főszereplők, sőt még a mellékszereplők sem voltak unalmasak. Ayala hadnagy természetesen kedvenc lett, az írónő nagyon jól megalkotta a karakterét. A történetet az ő szemszögén keresztül ismerjük meg, és bár úgy indul a az olvasmány, hogy tudjuk mi történik vele majd a nyomozás végén, lehetetlenség letenni a könyvet. A profilalkotóval együtt gyártottam az elméleteket, az újabb és újabb, szépen lassan csepegtetett nyomok, információk után pedig találgattam a tettes kilétét.
Aki szereti a krimiket, annak ajánlom, kár kihagynia.

3 hozzászólás
eenca P>!
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje

Bajban vagyok ezzel a könyvvel (és sajnos a második résszel is), mert már rögtön az elején sikerült összezavarnia az időpontokkal és kifejezésekkel (erre ha kell tanukat is fel tudok vonultatni!). Sajnos ezek az elírások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kizökkentem a történetből és értetlenül ráztam a fejem vagy többször újra olvastam egy szakaszt, hogy most akkor mi is van… Valakivel itt beszétem molyon, hogy amikor krimit olvasok akkor igyekszem mindenre odafigyelni árgus szemekkel, mert ki tudja később melyik részlet lesz fontos és segít elméleteket gyártan is, hogy ki a tettes és miért.

A történet szerkezete engem emlékeztet a 4MGY link trilógia szerkezetére. Azzal a különbséggel, hogy a trilógiát itt nem ugyanaz az spoiler köti össze és itt a főbb szereplők karaktere jobban ki van dolgozva, kivéve talán spoiler. A szereplők többsége mindenképpen felfelé húzza ezt a történetet.
Már rögtön a könyv elején kiderül, hogy a történtek utólag kerülnek elbeszélésre és van egy szál ami a múltban építkezik. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért de nekem zavaró volt, hogy Unai visszaemlékezve narrálja a történetet és megjelentek E/1 gondolatai is. Próbáltam rájönni olvastam-e már ilyet korábban és ha igen, akkor ott miért nem zavart. Azt mondanám, hogy valahogy nincs jól megírva, vagy a fordítás a ludas, de itt olyan idegennek érződött számomra sokszor és megtörte a lendületet.
Szerintem fontos tudni, hogy ez egy lassan építkező történet sok tájleírással, ami engem beszippantott és olyan volt mint egy virtuális idegenvezetés. Ugyanakkor emiatt a történetet nem mondanám igazán pörgősnek, de nem hiszem, hogy ez a könyv „legnagyobb hátránya”. Kevés szereplő van a könyvben így nem nehéz rájönni, hogy ki a gyilkos és a legnagyobb csavart az adja, hogy miért és hogyan kapcsolódik az eseményekhez. Nekem ezzel alapvetően nincs problémám, mert nyilván lehet azon izgulni, hogy a többiek mikor fognak rájönni és mi fog még történni az ominózus fejlövésig (nem spoiler, mert ezzel nyit a regény!).

@Réka0128 volt olyan kedves és „meghallgatta” a következő monológot írásban. Visszatérő elem regényekben/filmekben/sorozatokban, hogy fegyveres erőknél lévő emberek milyen könnyen tagadnak meg parancsokat amiatt, hogy inkább a saját megérzéseikre hallgatnak. Fogalmam sincs, hogy van-e erről statisztika de ez valahol már elég klisés és kérdés, hogy tényleg ilyen gyakran előfordul-e következmények nélkül, ha igen akkor az azért ad némi aggodalomra okot. Ehhez képest akkor egyszerű halandoktól ne várjon el senki ésszerűséget, ha az arra hivatottaknak se megy. Szóval ez nem itt fordult elő először, de most jutottam el oda, hogy ezt le is írjam, bocsika.

Ennél a résznél még azt gondoltam, hogy nem rossz nem rossz, igaz nem is a legjobb, de lesz ez még jobb is. Szerkezetileg 4MGY, viszont témáját tekintve lehetne spanyol Dan Brown regény (:

P.S. jobb lett volna ha bizonyos kifejezések, címek megmaradnak eredetiben és csillagozva a lap alján megtalálható a pontos vagy körülbelüli magyar jelentés. A magyar fordítás alapján például nem lehet megtalálni a Szélszőtte vásznak falfesményt (311. oldalon), ami állítólag szerepel a világ 30 legjobb falfestményei közt (feltételezem, hogy ez tényleg létezik és akár turisztikai látványosság)…

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

robinson>!

Nincs szánalmasabb, mint amikor egy nyomozó nem látja a megoldást, ami kiböki a szemét.

pribrgre P>!

A félelem a legrosszabbat hozza elő az emberekből, és egy ponton túl senki sem ártatlan.

122. oldal

pribrgre P>!

Hátborzongató érzés volt belegondolni, hogy a fájdalom összehozza az embereket, talán még az örömnél is jobban, mert az utóbbiról, amilyen javíthatatlanul hálátlanok vagyunk, hamar elfeledkezünk.

435. oldal

mate55 P>!

A tévések lerohanták a barátaimat a kameráikkal.

(első mondat)

Hellena P>!

Az ember gyakran nem látja, mi van az orra előtt. Fel kell benne buknia, hogy észrevegye.

109. oldal

Hellena P>!

Az emlékezet időnként egészen triviális helyeken helyez el rajszögeket, hogy örökre megjelölje a fontos pillanatokat, akkor is, ha az „örökre” túl hosszú időnek tűnik számára.

314-315. oldal

1 hozzászólás
pribrgre P>!

Egy rendőrnek nem illene azzal lezárnia egy ügyet, hogy az egész várost rettegésben tartó sorozatgyilkosnak ő az utolsó áldozata, az élet azonban, ha játékos kedve támad, alaposan meg tudja keverni a lapokat.

10. oldal

robinson>!

Keresztülvágtam a macskakövekkel kirakott téren. Ken Follett író bronzszobra aggodalmas tekintettel leste a lépteimet, mint egy látnok, aki előre sejti a körülöttünk szövődő dráma sötét bonyodalmait.

pribrgre P>!

Nem mintha meg akartam volna váltani a világot. Szerettem úgy hagyni az univerzumot, ahogyan találtam. Olyan halottakkal, akik rendes úton távoznak az élők sorából, és nem bántanak vele senkit. Megértettem a dolgok természetes rendjét, a bennünk rejlő folyamatok logikáját, elfogadtam a halált, a baleseteket és a betegségeket is… De az olyan perverz csapdahelyzetekkel, amelyekben a Kaszás ártatlan kisgyerekeknek állít kelepcét, nem voltam képes kiegyezni.

123. oldal


A sorozat következő kötete

A fehér város trilógiája sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Rose: Számolj tízig
J. D. Robb: Halálos bosszú
Helena Silence: Ezüsthíd
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Jo Nesbø: Hóember
Kathy Reichs: Csont és vér
Stephen King: Joyland
Bleeding Bride: A téboly kertje
Loreth Anne White: A csali