Bakkhánsnők 36 csillagozás

Euripidész: Bakkhánsnők

Talán ​egyetlen olyan görög tragédia sincs, amely annyira ősi és modern volna, mint Euripidész Bakkhánsnők-je. Ősi, mert minden ránk maradt görög tragédia közül az egyetlen, amely Dionűszoszról szól, Dinűszosz küzdelmét mutatja be. Azét az istenét, akinek szenvedéseihez a görög tragédia, kezdeti korszakának egy hosszú szakaszán, mint egyetlen tárgyához tapadt. S ősi azért is, mert közvetlenül őrzi annak a szertartásnak, az emberáldozásnak, széttépetésnek, megváltó halálnak s eksztatikus vallási tombolásnak emlékét, amely a többi ránk maradt tragédiában kivétel nélkül áttételesen jut csak kifejezéshez. És modern, mert a legmélyebbre nyúl az emberi lélek kiszámíthatatlanságának rejtelmes, de megfejthető szövevényébe; egyén és tömeg érzelmei gyakran saját ellentéteikbe átcsapó „logikátlanságának” mégiscsak meglévő logikáját kutatva. Devecseri Gábor, aki nemcsak fordítója Euripidész kései remekművének, hanem magyarázója is: gondolatébresztő, sokszor teljesen új utakon járó utószavában… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: -405

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1968
102 oldal · Fordította: Devecseri Gábor

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Igazi mitológiai és irodalmi csemege ez a darab, ám csak akkor tárja fel a titkait, ha az olvasó teljesen tisztában van a görög mítoszokkal, azok minden változatával, és néhány egymásnak is ellentmondó magyarázat-kísérlettel is. A mondanivaló több rétegű, emiatt a valójában szörnyű, véres isteni bosszú története mögött fölsejlik egy másik, sokkal spirituálisabb értelmezési lehetőség is. Szinte biztosra veszem, hogy Euripidésznek ez is volt a szándéka, megadni minden nézőjének, amit az ki akar a műből hámozni saját használatra. Brilliáns és virtuóz megoldás.

Nagyon jót tesz a műnek a fordítás, de hát Devecseri Gáboré, tökéletesebb nem is lehetne.

A kiadás szakértő lábjegyzetei viszont nem elégségesek a rétegek felfejtéséhez, mindössze utalások az egyes szavak, mondatok lehetséges egyféle értelmezésére. A rövid ismertető a műről pedig nekem nagyon nem tetszik, miszerint az isten nem megsérthető, és nem is szerethető. Tiltakozom: én szeretem, és itt is szerettem.

Voltaképpen az egész darab arról szól, hogy két különböző vallási szemlélet ütközik, és az erősebb hit győz. Vagy az a hit, amit többen támogatnak, és erőszakosabban terjesztenek. Ebben semmi különös újdonság nincs, ez a való élet, a történelem. A győztes pedig elpusztítja a vesztest. Még emberek közt is így van, hát még megszállott istenek közt. Miért kellene az istenektől mást várni, mint az őket megidéző emberektől? Saját képeikre formálják egymást, így működiik a hagyomány.

Az én értelmezésem szerint Dionűszosz bosszút áll, emberi módon, az őt megtagadó Pentheusz királyon. Ám érdekes módon Pentheusz legyőzetése és halála előtt „megőrül”, és látomásaiban az őt kísérő ifjú ember – az álruhás isten, – felveszi valamennyi megtestesülési formáját, azaz a király találkozik Dionüszosz valamennyi „avatár”-jával. Majd olymódon pusztul el, ahogy annakidején maga az isten is meggyilkoltatott emberi mivoltában, bár ez sem a műből, sem a lábjegyzetekből nem derül ki. (Csak én éppen a minap végigolvastam néhány Dionüszosszal kapcsolatos mesét.) Végül halálával ás halálában az áldozat eggyé válik az istennel, és benne újjászületik. Erre a darabot követő magyarázat is utal. Az egész rejtett réteg egy misztériumjáték, vagy nevezzük egyszerűen a beavatási szertartás költői leírásának.

Sokan a mai napig kutatják ennek a titokzatos istennek és kultuszának megnyilvánulásait, misztériumainak értelmezését próbálgatva, véleményem szerint nem túl nagy sikerrel. Összevetették már a létező összes más nép hasonló alakjaival, azok kultuszaival, és a végeredmény: mindegyikhez hasonlít, de egyikkel sem azonos. Lehet őt Lucifernek vagy Sívának gondolni, lehet Apollón egyik megtestesülése, lehet Jézus Krisztus. Vagy valamennyiük, mindegyikükből valami.

Számomra mindez mellékes, nekem ő mindig az öröm és vigasság, a tánc és a zene, a csodálatos színpadi tragédia elhozója, jelképe marad, misztériumok ide vagy oda.

Molymacska>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Be kell vallanom, hogy csak azért olvastam el, mert Sheldon említette az Agymenőkben, hogy olvasta és így tudja, mit csinálnak a nők. Hát én is tudni akartam :D
Nyelvezetileg nem a legkönnyebb ókori dráma volt, de viszonylag jól érthető így is, és ami a lényegesebb: a tartalma is, néhány kitérőtől eltekintve, teljesen modern. Az élni akarás, és a szenvedély, amik a nőket mozgatták, miközben a férfiak filozofálgatnak a vallásról spoiler
Ha tágabb értelemben nézek rá a drámára, nem csak a kultúra és a vallás egyes elemei csapódnak le, de a mindennapi nemi szerepek is (amiket, hogy legyen konfliktus, a nők nem úgy akarnak :D ) Érdekes volt figyelni, milyen volt régen az élet, és hogyan oldották meg problémáikat.

clarisssa P>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Annak idején, az iskolai latin órákon viszonylag sokat hallottam görög/római istenekről, később pedig görögországi nyaralások alkalmával találkoztam nem is egy új „istenes” információval és ókori történettel. Szerettem őket, de már elég sokat felejtettem… Dionüszosz viszont kitüntetett szerepet kapott: az egyik nyaraláson vásároltunk egy dísztányért, amin ő szerepel, bakkhánsnői társaságában. Jelenlétével még most is kitünteti a szüleimnél az étkező falát.
Ez a dráma viszont számomra elég durva volt! Azt hisszük, hogy ha gyerekkorunkban ismerünk meg valamit, akkor az csak csupa móka és kacagás lehet – így voltam én is ezekkel az istenekkel. Pedig mennyi kegyetlenség, mennyi háború kapcsolható hozzájuk! Lehet, hogy gyerekként ezeket is csak mesének gondoljuk, felnőttként viszont már jobban átérezzük? Én mindenesetre most többször is beleborzongtam az olvasottakba… Szerintem három-négy gyerekkönyvre szükségem is lesz ezután, hogy túltegyem magam a traumán.
Viccet félretéve: a Bakkhánsnők érdekes, de nem könnyű olvasmány, amiben érezhetően sokkal több van, mint amit a felszínen látunk. Aki ezekre is kíváncsi, annak @Arianrhod értékelését ajánlom a figyelmébe.

csepergő>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Kedd éjjelén fogadkoztam, hogy nem veszek több ókori művet a kezembe , ugyanis az ókori irodalom vizsgára való felkészülés alatt görög istenekkel és és bizánci szerzőkkel háltam egy ágyban,de szívesen alszok inkább egymagam. De! A vizsga sikeres volt, így átadtam magam Dionysosnak, az Oldónak. Egy kicsit mindenkinek jár a mámoros őrület és a féktelen tombolás: így lettem pár oldal erejéig bakkhánsnővé én is.

5 hozzászólás
Bogas>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Az indíttatásom (most figyelj, @csepergő): egy hajnali óra, ami eszembe juttatta, hogy én ezt el akarom olvasni, egy szabad óra, amikor beültem a könyvtárba, és egy előadás, ami tetszett. Ja, és mert kíváncsi voltam, hogyan oldotta meg Devecseri Gábor azt, ahol az ógörögben a comb a kulcsszó (nem kell félteni, ki találta ő jól).
Nagyon összetett darab, sok apróság van benne. Például a két csetlő-botló öreg jelenete az egyik kedvencem volt. Nem olyanok voltak, mint a színházban, ami nem baj, sőt, szeretem a drámát úgy olvasni, ahogyan épp az nekem jön.
Az emlegetett előadás pedig a Stúdió K darabja, kicsit átírva, átdolgozva, kicsit bábosan, Théboly Thébában címmel – ha még játsszák, akkor ajánlom megnézésre.

nana1>!
Euripidész: Bakkhánsnők

Nagyon nehéz maga a szöveg olvasása is, hát még az értelmezése. Többször olvastam el egyes szövegrészeket. De összességében tetszett, habár nem tudtam azonosulni semmilyen szinten egy bosszúálló istennel.

anesz P>!
Euripidész: Bakkhánsnők

borító: 3
tartalom: 4
szereplők: 3
stílus: 4
élmény: 4
mondanivaló: 4

Nem egy könnyű olvasmány, mert nincs benne igazán semmi pozitívum. Erőszak, bosszú és hatalom körül forog a tragédia. Isten tisztelete, még ha nem is érdemli meg? Őrjöngő részegeskedés áll a központban, ami odáig fajul, hogy puszta kézzel tépik szét a nők a zsákmányukat, és feldúlják a békés települést. Egyetlen pozitív szereplő sincs az egész drámában. Hiúak,bosszúvágyóak és erőszakosak. Még Dionüszosz is, pedig neki kellene az okosabbnak lennie. Persze a végén még az öntudatlanul vétők is büntetést kapnak, száműzetésbe kényszerülnek, ahol évekig vezekelhetnek.
Nem csodálom, hogy senki nem preferálja ezt az Euripidész művet. Elég erőszak, őrültség van manapság, nem kell erre biztatni senkit. Mondanivalója az istenfélelem, illetve az, hogy annak hiánya milyen következményekkel jár. Mindez elég kegyetlenül tálalva.

stat_rosa_pristina_nomine>!
Euripidész: Bakkhánsnők

„Ne piszkáld a bakkhánsokat, spoiler”, mondta egyik görög a másiknak. Aztán filmet, akarom mondani drámát csináltak belőle, oktató jelleggel. Fordulatos cselekménye van, bár az adaptáció kissé talán nehézkesnek tűnhet, és a hangulata is elég hirtelen fordul komikusból horrorisztikusba, de ezt inkább pozitívumnak fogom fel. Ókori görög drámák ritkán meglepőek, ez pedig egy izgalmas darab.


Népszerű idézetek

discipula_magistrae>!

Tejjel csorran a föld meg borral, mézzel is árad,
mint szüriai tömjén lehel illatot.

clarisssa P>!

Sohasem bölcs, aki túl-
okos: ember maradok.
Hisz az élet rövid úgyis:
ki szüntelen nagyot üldöz,
elereszti a jelent.

anesz P>!

Pentheusz, higgyed el, hogy az erőszak nagy hatalmat nem növel; s ha vélsz valamit, s véleményed ártalom, ne hidd, hogy bölcs vagy.

847. oldal

Bogas>!

PENTHEUSZ
A bástyakapukat körben mind bezáratom.

DIONŰSZOSZ
No és? Nem lépnek át bástyát az istenek?

Nyájas_Olvasó P>!

Pedig bor nélkül szerelem sem ébredez, / s az ember minden örömének vége lesz.

35. oldal

Bogas>!

Te gúnyolod, hogy Zeusz combjába varratott.
Hát, hogy miképp kell értened, megtudhatod.
Midőn a villám lángjából kiragadta Zeusz,
az Olümposz-oromra vitte föl, mint magzatot,
de Héra le akarta vetni az égből őt.
És Zeusz mint isten ezt a cselt eszelte ki:
az éterből, mi földünket körülveszi,
kis részt szakítva, Dionüszosszá tette azt,
s Hérának adva, bevárta, mig a düh szünik;
e szót csavarták el, s mondták az emberek,
hogy Zeusz bevarrta a combjába, mert hiszen
bevárta Héra mérge szüntét véle Zeusz.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szophoklész: Élektra / Oedipus király / Antigoné
Aiszkhülosz: Három dráma
Szophoklész: Oidipusz király / Oidipusz Kolónoszban / Antigoné
Szophoklész: Antigoné
Aiszkhülosz: Aiszkhülosz drámái
Szophoklész: Trakhiszi nők
Sophoklés: Sophoklés összes drámái
Szophoklész: Élektra
Aischylos: Aischylos tragédiái
Szophoklész: Antigoné / Élektra