Egyedül jövünk a világra, gyógyíthatatlanul egyedül is vagyunk és egyedül is távozunk belőle.
Modern Faust történet az emberi létezés lehetőségeiről.
A magányos 25 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1973
Kedvencelte 1
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 18
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Igen, ez valóban egy egzisztencialista történet, jó meglátásokkal, a hangulata is olyan, amiket én is átérzek. Magány, az élet értelem nélkülisége, hiány, a nem létező múlt, a valójában nem is létező világ, amelyhez ragaszkodunk, miközben egyre idegenebbé változik, mi pedig megöregszünk és egyre szűkebb lesz a börtönünk, mégis jobban félünk a semmitől, mint a nem valóságos világtól. Ki érti ezt…
A végén a harcok, a forradalom kizökkentettek, bár értem az író célját, az örök körforgást, a társadalmak hiába változnak, mindegyik rossz volt, van és lesz is.


Én Dosztojevszkij óta bírom az odúlakókat. Jó arcok. Szórakoztatnak az egzisztencialista nyűglődésükkel.


Aki ennyire elpazarolja az életét, aki ennyire nem tud kapcsolatot kialakítani és tartani az emberekkel, a világgal, aki ennyire mihaszna, tehetetlen, az teljesítse csak be az egzisztencialisták szomorú tanítását: „egyedül jövünk a világra és egyedül távozunk belőle”, de az ilyen nem méltó az életre.
Rém depressziós regény, mert az előző véleményem ellenére beleéltem magam, nem is, hatással volt rám. Melankólikusabb beállítottságú embereknek semmiképpen nem ajánlom, mert még teljesen vidám emberekben is szuicid gondolatokra késztethet.
Nekem pedig a vége is tetszett, a háború kitörésétől. Sokan ezt tartják a könyv hibájának, pedig itt kezd el teljesen szétválni az egyén világa a külvilágtól, míg nem teljesen megőrül.


Ionesco csodálatos. Hihetetlenül unalmas dolgok történnek, de mégis magávalragadó a történet!!!
Népszerű idézetek




Sohasem tértem magamhoz a világgal szembeni kezdeti csodálkozásomból, csodálkozó kérdéseimből, amikre nincs is válasz. Azt mondják, szabaduljunk meg e csodálkozástól, ne tegyük föl e kérdéseket, hanem foglalkozzunk mással. De akkor meg milyen alapokra helyezhetjük a tudást és az erkölcsöt? Ez az alap semmi esetre sem lehet a tudatlanság, és még csak nem is tudatlanságban élünk, kiindulásunk, alapunk nem egyéb, mint maga a semmi. Semmire hogyan építhetünk?
60-61. oldal




Semmi okunk nem volt rá, hogy haragudjunk egymásra. Ő elég naiv volt, hogy azt képzelje talán, a szerelmünk nem vallott kudarcot. Talán azt gondolta, hogy most újra kezdhetnénk, ha én is így akarom. Mert, gondolhatta még esetleg, a pénzhiány és a nagy rakás ilyen-olyan munka fékezte szenvedélyünket, ám a szerelem hegyeket mozgat meg, ércnél maradandóbb, elolvasztja a jeget, semmi sem áll ellen neki, ha istenigazában lángol. Csak középszerűségünk miatt hamvad el, ha magunk is gyáván lemondunk róla. A Nagy Szerelem nem ismeri a lemondást, még csak a lemondás kérdését sem ismeri, sohasem mond le, a lemondás a középszerűeké, a kishitűeké, csakúgy, mint a kudarc.
10-11. oldal




Rájöttem, hogy túl sokat gondolkodom, én, aki pedig megígértem magamnak, hogy egyáltalán nem fogok gondolkodni, ami bölcsebb dolog, mivel úgysem ért senki semmiből semmit.
30. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Milan Kundera: Halhatatlanság 88% ·
Összehasonlítás - Milan Kundera: Elárult testamentumok 78% ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: Minden ember halandó 90% ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: A kor hatalma ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: Mások vére ·
Összehasonlítás - Murakami Haruki: A kurblimadár krónikája I–III. 88% ·
Összehasonlítás - Albert Camus: Az idegen 90% ·
Összehasonlítás - Albert Camus: Közöny / A pestis / A bukás 90% ·
Összehasonlítás - André Malraux: Az ember sorsa 89% ·
Összehasonlítás - Jean-Paul Sartre: Egy vezér gyermekkora / A fal 85% ·
Összehasonlítás