Pokol ​a Csendes-óceánon 16 csillagozás

A hős alakulat
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Eugene B. Sledge második világháborúban nagy hírnevet szerzett tengerészgyalogos hadosztályban, az 5-ös tengerészgyalogosok 3. zászlóaljában szolgált Peleliun és Okinaván. Feljegyzéseit, naplójegyzeteit Újtestamentumában rejtegette. Ebből született a Pokol a Csendes-óceánon című könyv, amely végtelen egyszerűséggel és őszinteséggel meséli el, mit élt át egy tengerészgyalogos a csendes-óceáni hadszíntéren vívott brutálisan kegyetlen háborúban. Mi mentette meg, mi fenyegette és mi változtatta meg az életét. Elmeséli azt is, hogyan tanulta meg gyűlölni és gyilkolni – később szeretni – embertársait.

Eredeti megjelenés éve: 1981

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2010
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636893842 · Fordította: Molnár György

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Németország


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Zoltan_Greenwood P>!
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Brutális egy könyv…
Történeteket ismertem már A hős alakulat könyv és sorozatból.
De így Eugen szemszögéből megirva egészen más volt.
Borzalmas, kegyetlen egy háború volt ez amit a vívtak ezek a fiatal férfiak, ha már férfiaknak lehetett nevezni őket 17 és 18 évesen.
Én el nem tudtam volna magam annyi idősen képzelni, hogy át kelljen élnem ezeket a borzalmakat.

1 hozzászólás
Balázs_Erőss>!
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Az egyik legjobb, ha nem, A legjobb háborús visszaemlékezés, amit eddig olvastam. Az a mérhetetlen tárgyilagosság, amivel Pöröly elmondja Peleliu és Okinava általa átélt poklát, figyelmere méltó. Nem száraz, nem unalmas és nem is veszik el abban, hogy neki mennyire volt rossz. Egyértelmű, hogy ott, akkor, mindenkinek nagyon rossz volt.
Valahányszor ilyen pokoljárásról olvasok, mindig elképeszt, hogy mi mindenen képesek keresztülvergődni az emberek. (Nyilván nem a fikciókról beszélek. Ott mindenki mindent kibír, mert kemények, mint a kád széle.)
Mivel bírálat érte a fordítást, ezzel sajnos szembe kell mennem. Ha más könyvekben csak ennyi lenne a fordítási hiba, senki sem szólna egy büdös szót se. Ennél sokkal hitványabb vackokért töretlen a lelkesedés.
A korszak és az akkori emberi viselkedés iránt hangyányi érdeklődést tanúsítók számára mindenképp érdemes elolvasni.

Harkov>!
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Az egyik legjobb háborús memoár, amit valaha olvastam. Filmszerű, mindenféle túlzásoktól, melldöngető patriotizmustól mentes objektív leírása a Csendes-óceáni hadjárat két jelentős összecsapásának. A Peleliuért, majd Okinaváért vívott harcok kegyetlen valósága elevenedik meg a lapokon. Az ember szinte ott van ezek között a fáradt, elgyötört katonák között, érzi a hőséget, az esőt a fülledtséget, az elesett katonák hullájából áradó bűzt, a mindent ellepő élősködőket.
Külön tetszett, hogy rendkívül objektív képet fest a két oldal brutális kegyetlenséggel megvívott háborújáról. Nem rejti véka alá, hogy nem csak a japánok, hanem az amerikai katonák is követtek el nemegyszer háborús bűnöket. Kendőzetlenül leírja, hogyan formálja a háború vadállattá az embereket, hogyan számol fel bennük minden erkölcsi gátat, amely visszatartaná az illetőt a hullarablástól, a holtestek meggyalázásától.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a háborút csak könyvekből és filmekből ismerjük.
A második világháború Csendes-óceáni térségében vívott ütközetekről szóló HBO sorozat a The Pacific – A hős alakulat kiválóan adja vissza az itt leírtakat. A felhasznált irodalomban láttam, hogy a sorozat egy másik valós szereplőjének, Robert Leckienek is jelentek meg visszaemlékezései. Jó lenne, ha a kiadó megjelentetné azokat is magyarul. Szerintem lenne rá igény.
Fél pontot levontam, a rendkívül hosszú bevezetőért, a helyenként gyenge fordításokért, magyartalan mondatokért. Szerencsére azért ezek nem rontják nagyon az olvasmány élvezeti értékét.

dzsobacsi>!
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Régóta várt már a polcon, hogy elolvassam. Korábban inkább az európai hadszíntérrel ismerkedtem, ezért érdekelt, hogyan élte meg a második világháború eseményeit a Föld másik oldalán küzdő tengerészgyalogos. Félelmetes belegondolni, hogy mennyi borzalmat, rettegést, életveszélyt kellett átvészelnie a szerzőnek, hogy élve kikeveredjen a Csendes-óceán poklából. Tetszett, hogy nem viszi túlzásba a hadműveletek részletezését és kis párbeszédekkel szinesíti az események leírását és mutatja be a katonák hangulatát, érzéseit.

Ikarosz>!
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon

Elgondolkodtató, figyelemreméltó az egyedi hangvétele és hangulata miatt. A téma iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan. Még be kell gépelnem egy pár idézetet, mert nagyon magával ragadó, ahogy egyszerű eszközökkel közöl súlyos dolgokat.
A borító nagyon jól sikerült, a könyv megjelenésével sincsenek különösebb problémák, egyedül fényképek minősége hagy kivetnivalót maga után.


Népszerű idézetek

medicroes>!

Azok után, amiket átéltünk, soha többé egyikünk sem lesz majd ugyanaz. Ez persze bizonyos mértékig minden emberi tapasztalásra igaz. Bennem azonban meghalt valami Peleliun. Talán a gyermeki ártatlanság, amely dogmaként fogadta el az állítást, mely szerint az ember alapvetően jó. Valószínűleg azt a hitemet is elvesztettem, hogy a magas rangú politikusok , akiknek nem kell elviselniük a háború brutalitását, valaha is felhagynak az ostoba hibák elkövetésével, és azzal, hogy másokat küldenek elviselni a megpróbáltatásokat.

227. oldal

medicroes>!

Május 8-án a náci Németország feltétel nélkül kapitulált. Közölték velünk ezt a nagy horderejű hírt, de saját nyomorúságos helyzetünk és az életünket fenyegető ezerféle veszély miatt senki sem törődött vele különösebben. Addigra már beletörődtünk a ténybe, hogy a japánok Okinaván – ahogy korábban máshol is – a teljes megsemmisülésig fognak harcolni, utána pedig Japánban is partra kell majd szállni, ahol ugyanilyen ijesztő kilátások várnak ránk. A náci Németország tőlünk akár a Holdon is lehetett volna.

310. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Németország · Okinava
Harkov>!

A félelem ott lakozik mindenkiben, fejtegette Hillbilly. A bátorság azt jelenti, hogy az ember úrrá lesz a félelmén, és a veszély jelenlétében is megteszi a kötelességét, bár nem mentes a félelemtől.

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem
Ikarosz>!

-Ne tétovázzanak mocskos fogásokat alkalmazni, ha japcsival verekszenek! A legtöbb amerikaiba kölyökkorától belenevelik, ne üssön öv alá. Nem sportszerű. Na hát a japánoknak ezt senki sem tanította meg, és a háború egyébként sem sport. Rúgják tökön, mielőtt ő rúgja tökön magukat!

50. oldal

medicroes>!

Amíg eljön Krisztus ezeresztendős királysága, és az államok felhagynak az egymás leigázására tett kísérletekkel, az embernek szükségszerűen vállalnia kell kötelezettségeit, és készen kell állnia az áldozathozatalra hazája érdekében, ahogy azt a bajtársaim tették. Ahogy egykor a bakák mondták: „Ha arra elég jó az ország, hogy benne éljünk, akkor elég jó arra is, hogy harcoljunk érte.” A kiváltság felelősséggel jár.

426. oldal

medicroes>!

Ez a látszólag kegyetlen és értelmetlen zaklatás később javamra vált, amikor felfedeztem, hogy a háború senkit sem hagy aludni, különösen pedig a gyalogos katonát nem. A harc alvásból csak a végleges változatot biztosítja az embernek.

40. oldal

medicroes>!

Ahogy kimásztam a harc feneketlen szakadékából, és átevickéltem a Sea Runner korlátján, felismertem, hogy a mások szenvedése iránt érzett részvét teher azoknak, akik rendelkeznek ilyen képességgel. Amint Wilfred Owen oly pompásan megfogalmazta Insensibility (Érzéketlenség) című versében: akik a leginkább együtt éreznek másokkal, azok szenvedik a legtöbbet a háborúban.

229. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Wilfred Owen
Harkov>!

Sledge – a csendesóceáni szigeteken vívott harcok sok más veteránjához hasonlóan – később azt mondta, Peleliu és Okinava után nehéz feladatnak találta a visszatérést a polgári életbe. Képtelen volt „megérteni azokat az embereket, akik azon siránkoznak, hogy Amerika nem tökéletes, vagy a kávéjuk nem elég meleg, vagy hogy sorba állva kell várniuk a vonatra vagy a buszra”.

Kapcsolódó szócikkek: Okinava
medicroes>!

A háború állatias, dicstelen és rettenetesen tékozló. A harc megemészthetetlen jelet hagy azokon, akiket elviselésére kényszerítenek. Az egyedüli ellensúlyozó tényező bajtársaim hihetetlen vitézsége és egymás iránti odaadása volt. A Tengerészgyalogos-Hadtest kiképzése megtanított minket ölni és megpróbálni életben maradni. De az egymáshoz való hűségre – sőt szeretetre – is megtanított. Ez a csapatszellem tartott minket életben.

426. oldal

medicroes>!

Rádöbbentem, hogy a K század lett az otthonom. Nem számít, mennyire rossz helyzet is uralkodott a századon belül, az én számomra mégis megmaradt az otthonnak. Nem pusztán egy betűvel jelölt alegység volt egy sorszámozott zászlóaljban, amelyik egy sorszámmal jelölt ezredhez tartozott valamelyik sorszámot viselő hadosztályon belül. Ennél sokkal többet jelentett. Az otthonom volt, az „én” századom. Oda tartoztam, és sehova máshova.

151. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Leon Uris: Csatakiáltás
Walter Lord: Hihetetlen győzelem
Norman Mailer: Meztelenek és holtak
Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev: Pearl Harbor rejtélye
Leon Uris: Meghalsz, tengerész!
Andrew Wiest – Gregory Louis Mattson: Harc a Csendes-óceánon
Otto Carius: Tigrisek a sárban
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
Kurt Meyer: Gránátosok