Rókatündér 291 csillagozás

Eszes Rita: Rókatündér

Ha igazán szereted, elengeded?

Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.

Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.

Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.

Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.

Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?

Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?

És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?

Eredeti megjelenés éve: 2018

Kiadói ajánlás: 15 éves kortól · Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575313
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575313

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Inoue Akira · Kobajasi Midori · Hanada Rei · Tristan Eriksson · Chantalle (Chanel)


Kedvencelte 30

Most olvassa 17

Várólistára tette 217

Kívánságlistára tette 227

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
AniTiger MP
Eszes Rita: Rókatündér

Nálam tarolt Japánnal, a rókákkal (akiket éppen a kicunék miatt imádok), és azzal, hogy egy kliséktől hemzsegő világban, ahol azt gondolnám, hogy már mindent megírtak, amit lehetett, sikerült valami egyedit alkotnia az írónőnek. Ez a cserediákos ötlet nagyon bejött, ahogy a furcsa helyzetekből adódó vicces beszélgetések és szituációk, illetve az izgalmas barátságok-szerelmek is. Egy utolsó fordulatot spoiler leszámítva teljesen egyedinek és klisémentesnek éreztem a könyvet.

Jól esett olvasni.

Midori tépelődése néha belassította ugyan a sztorit, de mégis a dohányzása miatt vontam le majdnem fél csillagot – (sajnálom, ez a vesszőparipám…) –, aztán arra jutottam, hogy iszonyat jók a történet karakterei és a hangulata is bőségesen kárpótolt a cigizésért. Annyira jó volt Midoriékkal Japánban barangolni, most még jobban húz oda a szívem, mint valaha…

(És szeretnék egy Akirát is! *pretty please*)

Bővebben a blogon…
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2018/11/eszes-rit…

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575313
11 hozzászólás
>!
kellyolvas P
Eszes Rita: Rókatündér

Szerencsére egy szabadnapomon kezdtem bele a történetbe, és már az első fejezetek után éreztem, hogy nem fogom tudni letenni, míg a végére nem érek, és ez így is történt.
Most hallottam először a japán kicune mítoszról, ami szerint vannak emberek, akik rókává tudnak változni, és a tündérekhez hasonlóan nem csak jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és mindig segítőkészek, hanem bizony tudnak borsot is törni az orrunk alá. A regény hősnője is kicune, aki eddigi 18 évét hol emberi, hol róka alakban töltötte, nagy változás elé néz, a vidéki, csendes erdei otthonából Oszakába utazhat, ahol eltölthet egy gimnáziumi évet egy nemzetközi iskolában.
Olyan sokrétű a cselekmény, hogy oldalakat tudnék betölteni vele, de természetesen nem spoilerezem a történetet. De muszáj kiemelnem, mennyi mindent adott nekem a regény:
– Bepillantást nyerhettem a japánok hétköznapi életébe. Voltak a regényben hagyománytisztelő szereplők, akik szentírásként követik a régi szabályokat, és persze főleg a fiatalok között rengeteg a már nem szabálykövető japán. Nagyon érdekes a tisztelet megnyilvánulása egymás iránt. Fontosak a családi értékrendek, manapság is, egyes szülők még mindig meg akarják határozni a gyerekeik sorsát. Hihetetlenül fontos a társadalmi megítélés, még csak dohányozni sem lehet egyenruhában, nehogy szégyent hozz az iskoládra, családodra.
– Megismerhettem egy valóban hatalmas japán várost, a közlekedést, a vásárlást, a kávézók és éttermek sokaságát, az utcákon hömpölygő emberek nyüzsgését. Mindezt a szerző a saját tapasztalatai alapján írta le, közvetlenül és nagyon vizuálisan, valósággal ott éreztem magam a helyszíneken. Tele volt a regény apró információkkal, amik összességében gazdagították az ismereteimet, és bakancslistára tették Japánt.
– Korábban is szerettem a rókákat, nem csak a magyar mesékből ismert ravaszságuk miatt, de a szerző megismertetett a róka japán aspektusával, egész mondavilág fonódik a kicune jelenség köré. Egyszerűen imádtam a rókabőrben töltött pillanatokat, ezek a részek fantasztikusan megírt jelenetek. Midori a városban is átváltozik párszor, nagyon izgalmas volt követni őt.
A regényben szerepel egy ősi kicune mese, de Rita világfelépítése a mítosz köré egyedi és nagyon eltalált, az álmok látogatása, a befolyásolás, mind izgalmasak, jó volt a megjelenítése a nagyanyó és Midori közötti különbségeknek. Ez a lány egyszerre volt nagyon japán és valami nagyon más, szabadságra vágyó lény, remekül felépített karakter az övé.
– Fontos téma volt a könyvben a barátság, hiszen Midori korábban nem igazán talált barátokat, folyton álcáznia kellett magát, visszahúzódó volt. A nagyvárosban már nem olyan feltűnő jelenség, itt önmaga lehet, és kisebb nagyobb bakikat vétve ugyan, de sikerül igaz barátokat találnia. Olyanokat, akikkel érdemes megosztani a titkait, és akik vele is őszinték.
– Tristan és Rei nagyon sokat adtak a történethez, remekbe szabott karakterek. Két annyira ellentétes ember, mégis a sok incselkedés után megtalálták a közös hangot. Szeretnivalóak, hitelesek, élők. Nagyon drukkoltam nekik, hogy a döbbenetes fordulat után ne essen szét ez a kapcsolat. Fontos az ő cselekményszáluk, sőt, kevéssel marad el Midoriétól.
– Akira fel kell őt vennem a kedvenc book-boyfriends listámra, mert kedves, udvarias, céltudatos, segítőkész, tisztelettudó, becsületes. Húha, lennie kellene valamilyen hibájának is, de valószínűleg átsiklottam felette. Szépen ívelő szerelemnek lehetnek tanúi az olvasók, igazi randikkal, jelentőségteljes pillantásokkal, pirulásokkal, érintésekkel, csókokkal. Nem lehetett volna tökéletesebb.
– Mindenkinek vannak titkai… Van abban valami, hogy nem tudtam letenni a könyvet, mégpedig az a magyarázat, hogy folyamatosan kaptam a fordulatokat. Minden szereplő hordozott magában valamit a múltjából, legyen az családi, vagy saját probléma, amit csak később volt képes megosztani a többiekkel. A szívemhez nőttek ezek a szereplők, és izgultam értük, hogy rendben legyenek, megoldódjon minden. Imádtam a sokszínűséget, az ellentétek ütközését, a különbözőséget és az egybeolvadást. Tulajdonképpen minden fiatalnak ki kéne próbálnia fél/egy évet valahol a világ másik felén, cserediákként.
– Tökéletes a befejezés, annyira megvezetett a szerző, hogy aztán mégse az legyen, amire gondoltam. Sírtam és nevettem.
Szívből ajánlom ezt a regényt mindenkinek, érdemes megismerkedni a világ eme csücskével és lakóival.

10 hozzászólás
>!
Naiva P
Eszes Rita: Rókatündér

Szeretem a távol-keleti országok kultúráját, a misztikusságuk miatt főként Japánét. Először a könyv borítója ragadta meg a figyelmem. Harmonikus és ízlésesen szép, ugyanakkor mai, modern. Tetszett az alaptörténet. Ezt a japán.magyar cserediák programot érdekesnek találtam és a japán kultúra és elég szépen be volt mutatva. Kíváncsi voltam, hogyan fog találkozni a valós és a kicune világ egy történetben. A főhősnő, Midori szerintem aranyos volt és még szimpatikus is. Azonban Tristan volt a legszimpatikusabb, legszerethetőbb. Belőle jó lett volna többet is kapni. A történet egyébként lassan csordogáló, mégis olvasmányos, de a végét úgy éreztem, hogy el lett kapkodva.

2 hozzászólás
>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
Eszes Rita: Rókatündér

Nagyon jó történet volt, bár az eleje kicsit vontatott, de azért tetszett.
Első könyvem a szerzőtől, remélhetőleg nem az utolsó és ír még több hasonlót az olvasók örömére.
Midori és Akira nagyon kedves szereplők voltak, de tulajdonképpen az összes szereplő belopta magát a szívembe. Mindannyian mások voltak és mégis a különbözőségük ellenére remek baráti csapatot alkottak. Élvezettel olvastam ahogyan megbirkóznak a problémákkal és ahogyan egymás segítségére sietnek. A felnőtt karaktereket is kedveltem.
A könyv betekintést nyújtott a japán kultúrába, hagyományokba és az ottani tájakba és életkörülményekbe ezt nagyon élveztem és érdekesnek találtam. Bár nem az első általam olvasott könyv volt, ami ott játszódott, de mindig szívesen olvasok ilyeneket.
A könyv második felében már sok izgalmas esemény történt és nagyon féltem, hogy végül nem lesz jó vége a könyvnek, de hála az égnek és az alkotónak, kedvemre való lett a befejezés.
A borítója is magával ragadó a virágzó cseresznyefákkal, nagyon tetszik.
Kicsit vicces volt hogy a japán megszólítások fonetikusan voltak feltüntetve, de ez nem vont le semmit a tatalom értékéből. Igaz eddig még minden japán tartalmú könyvben rendes írásmóddal találkoztam és úgy sem okozott gondot, azok helyes kiejtéssel való olvasása, és persze többnyire voltak lábjegyzetek, kiejtési és tartalmi magyarázatokkal.
A könyv végén azért itt is volt magyarázat a fonetikus írásmódra és tartalmi jegyzetek is.

Szóval gratulálok a hazai szerzőnek és remélem folyamatosan írja az új történeteit.

2 hozzászólás
>!
Narutofan98
Eszes Rita: Rókatündér

IMÁDTAM!
Kevés magyar író által írt könyvet olvastam életem során – nyamvadt kötelezők –, de ez most nagyon megfogott. Lebilincselt, elvarázsolt, és nagyon jól szórakoztam közben. Sok helyet tudtam is párosítani kinézettel.
Magát Midorit nem tudtam mindig elképzelni eléggé, sokszor kellett az amúgy is gyönyörű borítóra rápillantanom, mivel annyira belemerültem a történetbe.
Négy főszereplőnk hatalmas változásokon megy keresztül, láthatjuk, hogy honnan indultak, mivé váltak. A cselekmény szálról, szálra halad, minden egyes embert kifejtve, felfedve a múltjukat, valódi énjüket.
Midori nagyon sokáig viaskodik róka énje és az emberi énje között. Amit akár szimbolikának is betudnék állítani. Lét a gyerek és a felnőtt között. Ugyanis Midori-val pont ez történik. Mit sem sejtő lányként kerül Oszakába, aki még mindig a nagymamájától várja a megoldást, s fél, hogy miképpen kellene viselkedni, mennyire legyen udvarias, nem érti, hogy miképpen megy Oszakában az élet.
Aztán ahogy halad előre a cselekmény, bontakozik ki a lány is és a többi karakter is, úgy változik az egész hozzáállása az egészhez. Sorra birkózik meg a gondokkal, nem mindet veszi zökkenőmentesen, de megbirkózik velük, amennyire csak lehet.
Rei, Tristan és Akira remekül formálták Midori-t, akár csak fordítva. Rei sokkal felelősségteljesebb lett, igaz, el-elkövet hibákat, de hamar orvosolja őket, Tristan az elején még egy nagyszájú macsó volt, akin még én is tátottam az számat, hogy mennyire pimasz. Akira meg… fhuuu néha csapkodtam volna. Megráztam volna, hogy ne legyen már ennyire nyuszi!
Aztán végül mégis jól alakult.
Maga a történet egy egyszerű japán szerelmi történetnek hat, megfűszerezve egy kis japán mitológiával, ám sokkal bonyolultabb ennél. Hiába hétköznapi problémákkal küzdenek a szereplők a végére már a körmömet rágtam, mi is lesz ennek a vége.
Hogy dönt Mindori? Mi lesz a róka alakjával? Akira? Tristan és Rei? Mi lesz itt?
Aki imádja Japánt, a misztikus sorozatokat, sürgősen szerezzen be egyet.

3 hozzászólás
>!
Niitaa P
Eszes Rita: Rókatündér

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2018/12/eszes-rita-roka…

"Eszes Rita nehéz témát választott magának alapul. Rengeteg lehetőség rejtőzik benne, egyfajta kiaknázatlan területnek is mondhatjuk, ami egyszerre áldás és átok. Egyedi témaválasztása mellett a kiszemelt helyszínből adódóan is tartalmaz nagy buktatókat. Nagy utánajárást, ismeretet igényel a szerző által megálmodott elképzelés. Féltem, hogy nem fogja tudni legyőzni a témából fakadó nehézségeket, de szerencsére sikeresen vette az akadályokat. Arra számítottam, hogy elnéző mosollyal az arcomon fogom szemlélni a hibákat, enyhe fejrázással megjegyezve azokat a részeket, ahol a történet úgy mondva kidob magából a nem megfelelő kifejezésmódok, cselekmények miatt. Ehelyett kaptam egy profi munkát, amely teljesen belesimult az elvárásaimba.
Ifjúsági regény révén nem voltak túlzott elvárásaim a szereplőkkel kapcsolatban, így kellemes meglepetésként szolgált, hogy a kulturális különbségekre alapozva mennyire másként gondolkodott Midori, mint bármely más történet főszereplője. Tapasztalatlansága ellenére érett, de rendelkezik még a gyermeki bájjal és naivitással egyaránt. A társadalom által elvárt normákat – legtöbbször – betartva mutatta meg, hogyan lehet megtalálni önmagunkat. Hiába kötötték a szabályok, s legtöbbször a saját értékrendje is, mégis képes volt meglátni a helyes utat.
A Rókatündér igazi felüdülés volt. Úgy tűnik ki a Young Adult könyvek tömegéből, mint Midori az iskolatársai közül. A szerző a hangsúlyt a kamaszok által megélt események mellett sokkal inkább a belső lélektani folyamatokra helyezte. Van, mikor bohókás, másszor pedig melankolikus, majd kalandos, de egy biztos: nem hagyja hidegen az olvasót. Szívet melengető történet egy lányról, akinek fiatalon kell nehéz döntéseket meghoznia, s ezáltal kiválasztani a saját útját. El kell döntenie, mi a fontosabb a számára, mely oldalát érdemes feláldozni a másikért, hogy teljes életet élhessen. Vajon a szabadságot vagy a szerelmet választja? Vagy pont a szerelemben lelheti meg a szabadságát? Esetleg örök fogságra ítéli saját lelkét? Bármelyik ösvényre is lépjen, rengeteg élménnyel gazdagodik, ahogy mi is általa."

>!
K_A_Hikari
Eszes Rita: Rókatündér

„Semmi sem felesleges, ha önmagad lehetsz, és mások is azok lehetnek.”

Nem hittem volna, hogy a végére ennyire megszeretem ezt a könyvet, azt meg pláne nem, hogy magyar szerző ennyire élő-lélegző osaka-i történettel tud majd elkápráztatni.
Egy igazán egyedi történet, amely egy különleges világba nyújt betekintést egy különleges lány szemén keresztül. A romantikát kedvelő részem pont annyira elégedett, amennyire a realitásért hálás énem is az. A kitsune által megjelenő csipetnyi fantasy pedig pont annyi plusz volt, amennyi kellett.
Azt hiszem most már csak két dologra van szükségem: egy repülőjegyre egészen Japánig, és egy saját Akirára. Még annyi, de annyi kérdésem lenne ehhez a sráchoz.

Blogbejegyzés interjúval:
https://irasaimtarhaza.blogspot.com/2018/11/eszes-rita-…

1 hozzászólás
>!
Beatrice8
Eszes Rita: Rókatündér

Nézzük csak… Először is a borító gyönyörű! Már olvasás előtt is imádtam és ez csak fokozódott miután befejeztem. Mondom ezt úgy, hogy annyira nem szeretem a rózsaszínt, de ez cseresznyevirág színű, szóval teljesen más, ugye?! :D Gratulálok, Reni! :)
A könyvet magát is imádtam, mert aranyos, jó hangulata van és még sosem olvastam Japán cserediákos könyvet, nagyon érdekes volt az egész, mint ahogy a Kicune dolog, az egész Japán kultúra is, a bölcsességek(rossz szó, nem tusok jobbat) pedig adtak egy mélységet a könyvnek, ami egyébként hiányzott volna belőle. Könnyen olvasható, leköti a figyelmed. A szereplők szerethetőek.
De! Azok alapján, amit eddig elmondtam lehetett volna egy 5 csillagos könyv is, mégis határozottan nem az. Még elgondolkodtam azon is, hogy csak négyet kap, de lehet csak velem van a gond ezért inkább 4,5 lett. Ugyanis nem klappolt. Valami hibáddzot. Nem tudom, hogy én olvastam-e rosszul, vagy mi történt, de olyan volt, mint a víz. Szépen csillog, selymes és imádom, de megpróbálom kézbe venni és kifolyik az ujjaim között. Nem értem. Nem írt le eleget. Miért ne találkozhatna vele? Választhat, hogy milyen róka akar lenni? Vagy most mi? És történt egy-egy olyan dolog, aminek semmi értelmét nem találtam.
A kicunékról nem árult el semmit. Lehet, hogy mások igen, de én speciel nagyon kevesett tudok róluk. Annyira, hogy amit tudok azt összefoglalhatom egy mondatban: A kicunék rókaszellemek, van csintalankodók köztük. Ennyi. A könyvben, amit megtudtam az tényleg érdekes volt, de nem elég. Nem csak a kíváncsiságom nem elégítette ki(azt azért nehéz), de ahhoz se volt elég, hogy kellően megértsem az ezzel kapcsolatos történéseket.
A másik dolog, hogy nem igazán éreztem az érzelmeket. Volt romantikus szál, nagy szerepe is volt, de nem éreztem köztük a szikrát, jóformán semmi mást se. Ennek az oka pedig szerintem a sajátos kommunikációjuk. Ha elmondta másnak is, hogy róka, Akirának miért nem tudja? Akinek persze szintén vannak titkai.
És ez elvezet az utolsó negatívumhoz, ami csak félig az. Midori. Ritkán bírtam, legtöbbször semleges volt és gyakran nem bírtam/értettem őt. Olyan hülyeségeket csinált néha, elhatározott valamit, aztán az utolsó pillanatban meghátrált és sokszor a lehető legbénábban kezelte a helyzetet. Egyéni szocprobléma: mindenki dohányzik. Én egyszerűen ki nem állhatom, rosszul vagyok ha az utcán elmegyek bárki mellett, aki épp cigizek, vagy ha csak valakin érzem a szagát, így sajna minden szereplő, aki dohányzik begyűjt nálam egy rossz pontot :D
Végül szerencsétlenül sikerült többet beszélnem azokról a dolgokról, amik nem tetszettek, de én komolyan imádtam, ne tévesszen meg titeket az előző pár bekezdés.
Meg is jött tőle a kedvem, hogy nézzek pár iskolás, romantikus animét :D. Meglátjuk mi lesz belőle.
Összegezve rendkívül érdekes volt számomra, rengeteg új dolgot megtudtam a japán kultúráról, aranyos, vicces, könnyen olvasható, jó hangulatú és szép gondolatok vannak benne. A szereplőket is bírtam Fukuda senseit, Tristant, Reit, Akirát és Midorit is többnyire. Imádtam, amikor együtt bandáztak, beszélgettek, ahogy ott voltak egymásnak. Reinek nem sokon múlt, hogy nagyon ne szeressem, de aztán csak összekapta magát, így mondhatom, hogy az egyik kedvenc szereplőm volt. Chanellel hullámzó volt a kapcsoltom a végén lévő cselekményszál miatt, ami egyébként is a gyengébb dolgok közé tartozott a könyvben, haragudtam rá, de nem volt unalmas karakter, az biztos szóval tulajdonképpen bírtam. Nagyanyót nem szerettem.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a YA könyveket! :))

3 hozzászólás
>!
Navi P
Eszes Rita: Rókatündér

A könyv érdekes volt, belelátni a japán cserediákok életébe, abba hogy egyáltalán milyen egy japán kamasz élete. Az én nyugati szememnek sok furcsaság volt, amiket én nehezen nyeltem volna le, de számukra ez a természetes. A könyv majdnem a háromnegyedéig csak lassan csordogál, a végén viszont, mint egy bombatámadás helyszíne. Csak kapkodni lehet a fejünket, mert egymás után jönnek a fordulatok: Rei, Szango, nagyanyó …Chanel …
Nagyon zsúfoltnak éreztem.
Az epilógus viszont aranyos volt :)

>!
ap358 P
Eszes Rita: Rókatündér

Nagyon vártam ezt a könyvet, már a címválasztást is nyomon követtem, hiszen az eredeti változat keltette fel igazán a figyelmem. Ráadásul ifjúsági, fantasy, csipet romantikával. Kell ennél több? Mostanában ezek azok, amik igazán bejönnek nekem, így elég pozitívan álltam hozzá.
Mégis azt kell mondanom, ez sajnos nem nekem való. Minden, amit elvártam, az benne volt, csak nagyon kis adagokban. Úgy éreztem, az első 100 oldalon semmi nem történik, utána beindul a cselekmény, de még mindig lassú folyással. Sokat unatkoztam olvasás közben.
Maga a fantasy elem annyira minimális volt, hogy enélkül is megállta volna a helyét a cselekmény, Midori egy elszigetelt falusi kislány is lehetett volna. Nem igazán kapott hangsúlyt a kitsune.
Maga a könyv inkább szól az adott ország hagyományairól, az ottani diákok életéről és szokásairól, betekintést nyújt egy másik kultúrába. Egy kedves, aranyos kis iskolai történet a Rókatündér, tényleg arról szól, amit a fülszöveg ígér: „Midori egy csapat külföld cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait.”
Ennyi! Minden egyéb másodlagosnak tűnik.
És külön dicséret az írónőnek, hogy ennyire reális képet festett, már csak ezért is érdemes volt elolvasni


Népszerű idézetek

>!
K_A_Hikari

– Semmi sem felesleges, ha önmagad lehetsz, és mások is azok lehetnek (…)

48. oldal

4 hozzászólás
>!
Niitaa P

A tegnapi igazságok ma már csak szélben szálló virágszirmok. Minden múlandó.

231. oldal

>!
Niitaa P

Ez a barátok dolga, hogy megvilágítsák a döntéseid következményeit egy más perspektívából is!

236. oldal

>!
K_A_Hikari

– Haragból nem lehet boldogságot kovácsolni.

150. oldal

>!
Niitaa P

Ha az ember megadja magát a sorsának, sok felesleges fáradtságtól kíméli meg magát. Elvégre a földrengést sem lehet elkerülni, csupán meg kell próbálni túlélni. És én úgy döntök, hogy túlélő vagyok.

31. oldal

>!
Könyvmolyképző KU

– Nézd, ha kedves és odaadó lányt keresel, hát én nem vagyok az – jelentem be. Ezen hangosan felnevet. De egész felsőtestből, úgy, hogy hátraveti közben a fejét.
– Hát nem! – Ekkora egyetértésre azért nem számítottam. Sőt, egy kicsike tiltakozás is belefért volna.

Kapcsolódó szócikkek: Inoue Akira · Kobajasi Midori
>!
K_A_Hikari

…élnem kell, döntéseket hozni, nem csak sodródni céltalanul.

170. oldal

>!
kitti_th P

Szeretem az óceánt. Vad, szabad, és nem is próbál úgy tenni, mintha megszelídíthető lenne. Szeretnék ilyen lenni én is.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kobajasi Midori
>!
Könyvmolyképző KU

Gombóc gyűlik a torkomban, de azért felteszem a kérdést.
– Nagyanyó, voltál te valaha szerelmes?
– Persze, kislányom. Csak nem eléggé.

Kapcsolódó szócikkek: Kobajasi Midori

Hasonló könyvek címkék alapján

Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Richelle Mead: A halál csókja
Lana Millan: Egy angyal az élet küszöbén
Robin O'Wrightly: Az amulett rejtélye
Kleinheincz Csilla: Ólomerdő
A. M. Aranth: Acorenu – Kiválasztva
Leiner Laura: Ég veled
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Jeaniene Frost: Síri csendben
Meg Cabot: Jinx