Kurt ​Cobain kardigánja 20 csillagozás

Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

Esze ​Dóra új kötete a leszámolások könyve. Vagy pontosabban: a nemzedéki számvetésé. Azé a nemzedéké, amely gyerekként élte át a diktatúrát, de meghatározó élményei a rendszerváltás utáni időszakhoz, a kilencvenes évek rövid szabadság-mámorához és hosszú illúzióvesztéséhez kötődnek. De ez így megtévesztő is, hiszen Esze Dóra történeteinek elbeszélői soha nem használnak többes szám első személyt, hanem mindig az egyéni nézőpont felől jelennek meg személyes élményei. Ami mégis nemzedéki könyvvé avatja: pop-kultúra életérzésének és ikonjainak beemelése a szövegekbe. Talán nincs a kortárs magyar prózában még egy író, aki ennyire értően és termékenyen „hasznosítaná“ a pop-kultúra elemeit a szépirodalomban – ez külön erénye Esze Dóra Kurt Cobain kardigánja című kötetének.

Ám ennél fontosabb az az írásmód, amellyel a kötetben a felnőttéválás női tapasztalatai megjelennek. Ez jelentős hozzájárulás a ma divatos női irodalomhoz, mert ugyan Esze Dóra prózája egyáltalán nem akar ezen… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
Kalligram, Pozsony, 2014
128 oldal · ISBN: 9786155454349
>!
Kalligram, Pozsony, 2008
128 oldal · ISBN: 9788081011207

Enciklopédia 10


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kaen>!
Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

Egyetertek az elottem szoloval, a novellaskotet nagyon vegyes volt, voltak abszolut felejtheto, de voltak letehetetlen darabok is benne. Nekem pont a sokak altal kritizalt elso novella tetszett, otletesnek talaltam, hogy a Shakespeare-szonettek egy-egy sora magyarra volt atcserelve, bar nem allitom, hogy minden esetben meg tudnam magyarazni, miert pont azok a sorok es miert pont arra… Mindenesetre az elso par novella pont kifejezetten tetszett, es a negyedik, „Ki ne fujd!”, a sok Quimby-idezettel egyutt az egyik kedvenc lett, amugy is szeretem, amikor szerzok kortars zenei meg egyeb kulturalis utalasokat kevernek a szovegbe (raadasul az osszes kedvenc szamombol volt idezet :D ). Ja igen, szerintem az eszteres sztori is izgi volt, meg hat eleg szokatlan a temavalasztasa.
Neha viszont az volt az erzesem, hogy bar a forma otletes (pl. a kelta fahoroszkop meg a csetelos jelek beepitese a szovegbe), a sztorik maguk megis kicsit semmitmondoak maradtak. Illetve, ha az ember pont nem erti a kulturalis utalasokat, mint mondjuk „Az elet menet-e”, amiben abszolut nem vagtam, miert Julia Roberts, akkor eleg zavarosak maradnak a novellak. Osszessegeben sok a kreativ otlet, de mintha befejezetlen es kiforratlan lenne sok iras. Az utolso novella elott viszont le a kalappal, az tokeletes ugy, ahogy van.

Brigi007>!
Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

Ez egy novellás kötet, szóval olyasmit csinálok, amit eddig még soha, de már régóta ki akartam próbálni: olvasás közben, novellánként írom az értékelést.

1. Bábilábi: Hát, ez a sztori elég nehezen értelmezhető és zavaros volt, és bár egy oldal után végre elkaptam a fonalat, hogy kb mit is akar mondani, nem vagyok benne biztos, hogy tényleg jól értelmeztem, a különböző kapcsolatokat.
A szövegek közé beírt angol dalszövegek (?) kifejezetten zavaróak voltak. Valahogy nem volt kedvem bogarászni, hogy rendesen megértsem az értelmüket, különösen zavart, hogy magyar sorok lettek az angol közé „befirkálgatva”, olyan sefülesefarka-dolog lett így belőle. :S

2. Őszi ének: Ez egy kifejezetten rövid történet, szóval nem is fogok kilométereket írni róla. Ez már sokkal jobban tetszett, mint az előző, érthetőbb volt és elgondolkodtató. De – talán a rövidsége miatt – mégse tudott teljesen megragadni. Talán a következő történet…

3. Igen: Alig 6 oldalas. De jónak érzem, jobbnak, mint az előző kettőt. Az egésznek a stílusa és a mondanivalója is jobban bejött, klassz volt a kivitelezés, mondjuk úgy.

4. Ki ne fújd! : Elsőre csak néztem, hogy mi ez már megint, de aztán végül teljesen érthető lett. A gondot az okozta, hogy a szerző a szöveget úgy tördelte, hogy egy-egy dalszöveget (?) beillesztett, mintha csak kis fejezetcímek lennének, de ezt elsőre nem vágtam le, viszont jó kis keretet adott neki szerintem. A sztori nem volt nagy szám, de volt hangulata ennek a novellának, jobb, mint az elsők, az „Igennel” van egy szinten.

5. Nem pedig: Ohmájgád, ez meg mi volt? Kezdem úgy érezni, hogy velem van a gond és én nem tudom Esze Dóra művészetét átérezni, mert ez a novella megint nagyon nem jött be.A sztoriba konkrétan 3 Eszter van, akik közül 2nek nagyon hasonló a neve és a végére az ember már nagyon nem vágja, hogy melyik Eszter kivel és hol és mit… Nem is beszélve a barokkos körmondatokról, amik extrán tetőznek a novella 4. részében, ahol konkrétan nincsenek írásjelek. Lehet, hogy ez jó ötlet lenne, de amikor az ember már az első 3 részben se tudja, hogy ki-merre-hogyan, akkor csak a totál káosz tetőfoka, nem élvezhető. Ebben a sztoriban egyedül azt találtam értékelhetőnek, hogy mind a 4 rész ugyanúgy kezdődött: „Igen, minden bizonnyal…” Ez jó ötlet volt.

6. Egy nőnek ne fájjon: Azt hiszem, ez lesz az egyetlen történet, amire utólag emlékezni fogok a könyvből. Ezt nagyon eredeti ötletnek találtam. A szerző soronként hangulatjelekkel illusztrálta az aktuális részt. Na, ez tükör volt a mai kultúrának, jó ötlet volt, akkor is, ha első ránézésre kételkedtem, hogy az lesz.

7. Hárs: Na, ez tetszett. Talán ez az első ilyen történet a kötetben, amire komolyan azt tudom mondani, hogy igen, ez jó volt.

8. Akvamarin: Nofene, a végén még megszeretem ezt a könyvet. Ez is érdekes sztori volt és volt valami a stílusában, ami nagyon megragadott.

9. Az élet menet-e: Megint egy történet, ami nem tetszik. Lenne mondanivalója, de totál zavaros. Nem nagyon értettem, mi ez a Julia Roberts dolog, így olyan, mintha két futna párhuzamosan és egyik sem érthető.

10. Jó cím egy rossz regényhez: Frappáns lenne erre azt mondani, hogy jó cím egy rossz novellához? Olyan totál semmilyennek éreztem. Voltak benne érdekes gondolatok, de pl a zárójeles megjegyzések annyira zavartak, hogy nem tudtam élvezni a sztorit. Azt se értem, a végre miért került zárójelbe.

11. Tótehén január: A hófehér jaguár párhuzamot nagyon tudtam díjazni, éljen a nosztalgia, de ebben a sztoriban A Nagy Magyar Írót kicsit többször érte a vég, minthogy azt én díjazni tudnám…

12. Rita: Hmmm. Megint két történet kapcsolódik egymáshoz, amikben a közös kapocs egy mindkettőben futólag említett lány. Igazából görbekanyar és a logikailag összekapcsoló lezárással együtt sem érzem őket összetartozónak. Ugyanakkor rossznak sem, olyan semleges.

13. Csombormenta teaház: Azt hiszem, ez az a történet, ami miatt fogok még egy újabb esélyt adni a szerzőnek (de nem a közeljövőben). Egy „mi lett volna ha…”- Kurt Cobain történet.

14. Ifjak, március: Hű, hát nem tudom, ez a „tetszik, de mi ez?” kategória. Nem tudom hova tenni.

15. You know you're right: Egy újabb sztori, amit nem tudok hova tenni, de erről már el se tudom dönteni, hogy tetszik-e.

16. „Ha nem ég a villany, kevésbé veszélyes”: Ez igazából egy tanulmány a Nirvanaról és a zenekar hatásairól. Kicsit sorból kilógónak érzem, de valahogy mégis idetartozónak. Sokkal komolyabb a hangvétele, mint a novelláknak, de ugyanakkor van benne egy furcsa érzés, ami az egész Nirvana-történetet is körüllengi, ezért mégsem érzem rossz döntésnek, hogy ide került. Jó volt ezt olvasni.

17. Aneurizma: Hát, egy ilyen megrázó és valamilyen szinten zseniális történetre nem számítottam befejezésnek. Emiatt a történet miatt egy csillaggal többet adok, mint amit eredetileg akartam és most már biztos, hogy több könyvet is fogok olvasni a szerzőtől.

Összegzés: A kötet túl nagy része túl modern nekem. Nem bilincselt le, valahogy nem az én stílusom volt. De ugyanakkor voltak olyan részek is, amik miatt megérte elolvasni. Egyszer majd folyt. köv. Esze Dóra.

3 hozzászólás
loz>!
Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

Sajnos nem tudtam egy hullámhosszra kerülni az írónővel. Az egész kötetet egy intellektuális kihívásnak éreztem, valami műveltségi vagy tájékozottsági rejtvénykönyvnek. Szó se róla, élveztem, de innen nézve meg zavartak a közbevetett történetek, amiket nem tudtam átérezni. Mire ráhangolódtam volna az egyikre, jött egy másik. Hiába volt koncepció, ami összefűzte a novellákat, én nem éreztem a kohéziót.

Nuca>!
Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

Hát ez valami fantasztikus volt, nekem nagyon tetszett. A szokatlan stílus, a popkulutrális utalások (bár valóban, ha nem ismertem az adott közeget, zavarossá vált a történet, bár élvezhető maradt továbbra is), az Akvamarin például a legnagyobb kedvenc, szorosan a nyomában a Csombormenta teaház és persze a Ki ne fújd!, de fölsorolhatnám majdhogynem az összeset is ide. Ez a könyv egyedi, szép és ijesztő egyszerre. Meg persze zavaros, talán azért, mert nem szokványos próza, számomra elsősorban a mögöttes lírai tartalom tudott sokat nyújtani, nem is hiszem, hogy ezt érteni kell, szerintem inkább érezni.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy többek szerint fura ízlésem van, ebből adódóan nem biztos ám, hogy rám kell hallgatni, de beleolvasni, kipróbálni, belekíváncsiskodni mindenképpen érdemes.

meseanyu P>!
Esze Dóra: Kurt Cobain kardigánja

A Nirvanaról szóló részek nagyon jók, a többi felejthető. Mégis vonz valami Esze Dórában, asszem adok azért még neki esélyt.


Népszerű idézetek

tasiorsi>!

…az osztálytársaim minden gondolatát hamarosan az érettségi kötötte le, meg a szex. Pedig én mindkettőnél érdekesebb voltam.

26. oldal, Ki ne fújd! - kilátás erre-arra a Kiss Tibor lakóparkból

1 hozzászólás
tasiorsi>!

Miért mégis, vajon miért, hogy a káró bubi arcából a fájdalom szőke, kékszemű királyfija néz vissza rám, egy gitárral a kezében, egy adag nagy hával a vérkeringésében, és egy golyóval a fejében, minden alkalommal?

85. oldal, Ifjak, március - egy virtuális határátkelőhely sorompóján innen

Brigi007>!

A mosdót elborítják a reggeliről ott maradt ivóalkalmatosságok, a mosdóban a Bögre azúr.

Tótehén január, 66. oldal

2 hozzászólás
tasiorsi>!

A hír egyszer sem szorította le a címlapokról azt a dundi fekete lányt, aki, Clinton elnök második uralma alatt, egy elnyújtott pillanatra hatalmába kerítette a világot irányító, gigantikua joysticket, de még csak azt sem, hogy Pinochet lemondott a miliciáról Chilében.

78. oldal, Csombormenta teaház

Kapcsolódó szócikkek: Augusto Pinochet · Bill Clinton
Brigi007>!

Írnék belőle dalszöveget, arra való a vélt történet, aranyos kis csúcsponton fejezném be, miszerint a bukás után bosszúból, dühből, önmagam ellen fordított pállott gyűlöletből bementem a Molnár utcai könyvtárba a legeslegcsúnyább libafos-színű átmeneti kabátomban, akkor még nem is hallottak elektromos állományvédelemről, és elloptam a Képzelt beteget eredeti nyelven (nagyzsebbe gyűrt molier, förtelmes orkán, kapja be a bölcsészkar és akadjon a korkán, jee, jeeeee).

Őszi ének, 15. oldal

3 hozzászólás
tasiorsi>!

11.
Azt olvastam egy butának nem mondható könyvben, tizennégy éves kora után az embernek nem fáj semmi.

21. oldal, Igen - huszonyegy rövidfilm Vivaldi mester életéről

5 hozzászólás
tasiorsi>!

Ilyenkor tetszik ki igazán, az ember legjobb barátja az önsajnálat
;( crying
, hű, de megbízható társ.

37-38. oldal, Egy nőnek ne fájjon - távoli, tömör, rövid, relatív, személytelen

Kapcsolódó szócikkek: önsajnálat
Brigi007>!

Amellett semmi. És milyen semmi. Üdítő semmi, vérpezsdítő semmi, iránymutató semmi helyett egy kongóan üres semmi, egy visszataszítóan fűrészporos semmi, egy száraz kóró minden tüskéjének nyűggé vált emlékét gondosan három dimenzióban őrző semmi, egy zörgő semmi, egy vérsemmi, egy semmi semmi.

Jó cím egy rossz regényhez, 58. oldal

Brigi007>!

„P***ba már a k*** emotikonokkal!!!
Amúgy mit képzelsz, ki vagy te?”
V.A.

35. oldal

3 hozzászólás
tasiorsi>!

15.
Nem boszorkányság irányítani, mit lássunk, amikor alszunk. Az éjszakai rövidfilmeket.
De attól kezdve sohasem lehetünk biztosak sem abban, a valóság melyik oldalán lépkedünk éppen, sem abban, emlékeink a mieink valóban, vagy csak álmodtuk az egészet.

22. oldal, Igen - huszonyegy rövidfilm Vivaldi mester életéről

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Anne L. Green: Elvesztett jövő
Rájátszás
Rájátszás – Szívemhez szorítom
Gál Hedda: Ősanya
Szőke Szabolcs: A bácsi zenél
Dragomán György: Oroszlánkórus
Falvai Mátyás: Allegro Barbaro
Cserna-Szabó András (szerk.): Stay Brutal!
Makai Máté: Koriolán dala
Békés Pál – Tóth Krisztina (szerk.): Hasítás