A ​boldog békeidők 8 csillagozás

Magyarország története 1849–1914
Estók János: A boldog békeidők

Magyarország ​1849-1914 közötti történetében a zsarnokság félelemterhes sötétségét a polgári alkotmányosság reményteljes világossága követte. A nemzet képes volt dacolni a szabadságát eltipró önkénnyel, és az ország sorsát egy nagy és erős birodaloméhoz kötve kívánta a korában született polgári eszményeket valóra váltani. A kiegyezést megkötő Deák Ferencnek, a haza bölcsének vagy a független Magyarország mellett kiálló Kossuth Lajosnak volt-e igaza? Sokak számára ma is Magyarország egyik aranykora az Osztrák-Magyar Monarchia bő fél évszázada. Hiszen a boldog békeidők korára gondolva nem a szegényedő parasztság, a gyáripari munkásság szociális gondjai vagy a kivándorlók százezrei jutnak az eszünkbe. Itt él velünk a múlt század tárgyi világa: a lakóházak, az iskolák, a tûzoltólaktanyák, a színházak, a múzeumok, a kórházak vagy a pályaudvarok.A kívül-belül fehérre meszelt kétszobás parasztházakat vagy színpompás népviseletet látva a birtokos parasztság jómódját, felvirágzó kultúráját… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Képes Történelem, Magyarország története

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635474466
>!
Helikon / Magyar Könyvklub, Budapest, 1999
102 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635486731
>!
Helikon / Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635486731

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Estók János: A boldog békeidők

Estók János: A boldog békeidők Magyarország története 1849–1914

Jól sikerült, mértéktartó hangnemű könyv – mind Ferenc József személyét tekintve (akinek sem negyvennyolc utáni vérszomját, sem konzervatív korlátoltságát nem takargatja, de nem is démonizálja), mind a nemzetiségi mozgalmak tekintetében (akik gyakran éppoly fölényre vágytak a saját etnikai övezetükben az ott élő más nemzetiségűek fölött, mint amilyet magukkal szemben, országos szinten, sérelmeztek). Érezhető némi nosztalgia a kötetben a korszak iránt, de ez érthető, hiszen ez volt népünk számára az egyik legnyugodtabb időszak a polgárosodásra, a gazdagodásra és a kulturális fejlődésre.

Ezzel befejeztem a sorozatot, és R. Várkonyi Ágnes és ifj. Barta János könyvei mellé, harmadikként, a dobogóra helyezem ezt a kötetet.

Nienna001 P>!
Estók János: A boldog békeidők

Estók János: A boldog békeidők Magyarország története 1849–1914

Egész jó ismeretterjesztő összefoglaló a korszakról. A képek sokat hozzátesznek. A megfogalmazás többnyire korrekt. Ráadásul szép nagy alakú kemény borítású könyv, amin nagyszerűen lehet levelet írni :D :D


Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten
Ignácz Károly (szerk.): Kérdések és válaszok a Horthy-korról
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban
Jaap Scholten: Báró elvtárs
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”