A ​férfi joga két nőre 7 csillagozás

Esther Vilar: A férfi joga két nőre Esther Vilar: A férfi joga két nőre

„Kevés ​emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak.” „…a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya … a nő önismerete mélyebb és autentikusabb.” „…az abszolút emberinek a gyakorlatban a hímnemű a típusa.” „A női libidó egyszerre sürgető és riadt hívás: vonzás és taszítás elválaszthatatlan szintézise.” „A másikat birtokba venni, de előbb s ennek érdekében prédává lenni: ez a nő erotikus transzcendenciájának lényege. Vagyis tárggyá válni és tárgyként ragadni meg önmagát.” „A nő, annak bizonyítására, hogy sikerei révén a férfiakkal egyenértékűvé vált, igyekszik magának nemiségével egy férfitámaszt biztosítani: egyszerre két húron játszik, számít régi varázsára és újabban… (tovább)

>!
Semmelweis, Budapest, 2007
122 oldal · ISBN: 9639656574 · Fordította: Szirmai Imre
>!
Tertia, Budapest, 1995
112 oldal · ISBN: 9638512938 · Fordította: Szirmai Imre

Enciklopédia 7


Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Esther Vilar: A férfi joga két nőre

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban könyvét kerestem a könyvtárban, mikor véletlenül leemeltem ezt a könyvet a polcról ("azonos" témakör – micsoda különbség!). Kíváncsi lettem rá, és hazahoztam.
Nézegettem itt a Molyon a csillagozásokat, feltűnő volt, hogy sok csillagot kizárólag férfiaktól kapott.
Ennek a könyvnek egyetlen érdeme, hogy rávilágít néhány sztereotípia hátterére. Amint azt az előszóban a fordító is megjegyzi, „Vilar dimenziói a mai Középkelet-Európára nem is alkalmazhatók” – legalábbis azokra a rétegekre, ahol férfiak és nők egyaránt napi munkával küzdenek a megélhetésért. Itthonról, ebből a helyzetből olvasva elég sok a jogtalan, bántó megállapítás. Alapvetően nagyon sarkítottak és leegyszerűsítettek Vilar megállapításai, és bizony van a véleményében sok butaság is (pl. amit a homoszexuális férfiakról ír, akiknek többsége a nők szerelméből kiábrándult alak – szerinte).*
Ami érdekes volt: párhuzamosan olvastam két olyan könyvvel együtt – Pavel Vilikovský: Egy igazi ember története és Anne Tyler: Az ecetlány – ahol komolyan visszaköszöntek egyes Vilar említette megállapítások. Néhol hangosan fel is nevettem emiatt, pedig az adott könyvben nem volt semmi nevetséges, csak az asszociáció miatt.
Összességében úgy gondolom, hogy Vilar a saját – nyugati – társadalmának, közösségének bizonyos köreiről szól, és ezt általánosítja, elég szélsőségesre véve a véleményét. Bár komoly könyvnek próbál látszani, tudományos megállapításokkal, definíciókkal dobálózik, mégsem az. Van némi igazságtartalma, ahogy a szélsőséges vélemények jó részének is akad, de az általánosítás és egyszerűsítés miatt nem vehető komolyan.
Akár humorosnak is vehetném, de nézhetem akár kártékonynak és sértőnek is. Mert a világ jelentős részében egyáltalán nem az a helyzet, hogy a nők dologtalanul lézengenének, tűrve-elvárva, hogy a férfiak robotoljanak értük.
A kiadó sajnos megspórolta a lektort/korrektort, így nem sikerült kigyomlálni a szövegből az érthetetlen megfogalmazásokat. A fordító hadilábon áll a vesszőhasználattal, rengeteg helyen (a biztonság kedvéért?) kihagyta őket. Találtam olyan mondatokat is, amik a vesszők hiánya miatt elvesztették értelmüket (pont úgy, mint A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem ).

*https://moly.hu/idezetek/329697

5 hozzászólás
>!
Eta IP
Esther Vilar: A férfi joga két nőre

Már régen olvastam, mégis bizton állíthatom: ez egy ostoba könyv. Abból indul ki, hogy a nők gyenge teremtések, akik elvárják, hogy a férfi dolgozzon nekik és helyettük.
Ahogy múlik velem az élet, úgy látom, mennyire hazug is ez a beállítás, mennyivel több a kitartott férfi. Lehet, hogy a felső tízezerben más a helyzet, de az alsó sokmillióban a férfiak mintha kiszálltak volna a családért hordozott felelősségből.

Esther egyszerűen szeretett volna jó lenni a férfiaknál. Egészségére.

6 hozzászólás
>!
Carmilla 
Esther Vilar: A férfi joga két nőre

Csöppet sem véletlen a könyv szélsőséges megítélése, s hogy a 10 pontot egy férfitól, az 1-et pedig egy női olvasótól kapta: ebből már sejthető, hogy nem éppen hízelgő a tartalma a női nemre nézve, ami azonban annál is furcsább, mert mindezt egy nő írta! Mi több, Vilar-t is adoptálta egy nyilvános apa (azaz férjhez ment), akitől zsákmányolt egy túszt (azaz született egy gyereke)!… Vilarnak egyetlen mentsége lehet minderre: ha mindvégig szorgalmasan dolgozott, nem maradt otthon a kicsivel egy napig sem, hiszen ő egy okos asszony (a képek alapján legalábbis nem elég szép és nőies, hogy a butaság luxusát megengedhette volna magának), és a gyerekkel kapcsolatos feladatokat inkább a férjére hagyta, hogy az kiélvezhesse azt a pihentető kikapcsolódást, amit ez jelent. Remélem, így volt, különben mindaz a szörnyűség, amit ír – róla magáról is szól!
    Az az igazság, hogy mindennek ellenére ez egy érdekes könyv, aminek mondanivalójával nem értek egyet ugyan, de a nézőpontváltás különlegesen egyedivé teszi, és bizonyos korlátok között egészen jól kidolgozott elméletrendszerrel bír. A nyugati világ és a legfelsőbb körök jómódú asszonyaira nézve talán igaz is ez a kíméletlen, szarkasztikus hangú kritika.
A negyedik, a szerelemről szóló fejezet tetszett legjobban. Megkockáztatom, itt indulatoktól mentesen is ír, ami a könyv többi részéről nem mondható el.


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

A szexualitás a felnőttek szokványos kapcsolata, de ha az egyik partner a másiknál több mint huszonöt évvel idősebb, és így a nagyszülők generációjához sorolható, akkor a mindkettőt kielégítő szexuális viszony eléggé valószínűtlen. (…)
Ha létezne olyan biológiai törvény, amely a vonzó fiatal nőket az öregedő férfiak karjába hajtja, akkor gyakrabban kötnének szegény öreg nyugdíjasok gazdag fiatal lányokkal házasságot.

22. oldal, Ki a szexuális partner? (Tertia, 1995)

>!
Carmilla 

Az erős szakállú, szőrös mellű, széles vállú, keskeny csípőjű, lófarkú férfiak általában jóval kapósabbak, mint a nyeszlettek. A férfiak a finom bőrű, nagy mellű, széles csípőjű asszonyokat kedvelik.

21. oldal, Ki a szexuális partner? (Tertia, 1995)

>!
Carmilla 

    Aki rájön, hogy a szeretője valójában ostoba, hamarosan semmi örömet nem lel az ölelésben, függetlenül attól, hogy szépnek találja-e vagy sem. Egy hülyével megosztani az ágyat, az a világ legnagyobb magányossága.

83. oldal, Van "örök" szerelem? (Tertia, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
2 hozzászólás
>!
Carmilla 

A nőies nőknek nem kell intelligensnek lenniük azért, hogy jól éljenek, ezért aztán általában nem is azok.

85. oldal, Van "örök" szerelem? (Tertia, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: nők
>!
Carmilla 

A felebaráti szeretet gyakorlása tehát idegenekkel szemben természetellenes és nehéz feladat, rendkívüli értékét annak köszönheti, hogy ritkán fordul elő. Nem valódi védenceket az ember csak bizonyos ellenszolgáltatásért gondoz. A fizetség lehet anyagi vagy erkölcsi természetű, mondjuk pénz, örökség, kevesebb magány, társadalmi megbecsülés vagy éppen: örök élet a paradicsomban.

20. oldal, A felebaráti szeretet (Tertia, 1995)

2 hozzászólás
>!
Carmilla 

Az ún. „nyitott házasság”, amelyben eltűrik, hogy a szerelmi partner másokkal is hálhasson, nem a szerelemre, hanem a barátságra épít. A szexuális érintkezés, amely a nyílt házasságokban élők között bekövetkezik, nem más, mint baráti szolgálat, amihez a szerelemnek semmi köze sincs.

80. oldal, Milyen a szerelem? (Tertia, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
>!
Carmilla 

Egyáltalán nem nehéz oly mértékben idealizálni egy butábbat, akivel az ember hálni óhajt, hogy az iránta érzett vágyat már-már szerelemnek tartsuk. Ennek egyik módszere az, hogy a másik butaságát elszánt kitartással az intelligencia különleges formájaként tüntetjük fel.

82. oldal, Van "örök" szerelem? (Tertia, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
>!
Carmilla 

A labilitás gyakran az átlagosnál intelligensebb férfiak jellemvonása. A tényeknek több arca van, amelyekről legkevesebb két vélemény alkotható, melyekben igazság is, hamisság is előfordulhat. Egy átlagosan intelligens ember ezzel a ténnyel nincsen tisztában, mivel a dolgoknak csak az egyik oldalát látja. Az átlagon felül intelligens ember azonban ismeri a sokféleséget, és ezért ítéleteiben állandóan egyik végletből a másikba esik.

84. oldal, Van "örök" szerelem? (Tertia, 1995)

>!
Carmilla 

…Valójában az asszony, testi jegyeit illetően, eléggé durva konstrukció: nagy melleivel, széles farával, húsos combjaival jobban hasonlít a Picasso-képek matrónáira, mint a képes újságok manökenjeire, ezenfelül sokkal szívósabb a férfinál. A statisztika szerint ugyanis a csecsemőhalandóság jobban tizedeli a fiúkat, mint a lányokat.

30. oldal, A gyengébbek hatalma (Tertia, 1995)

>!
Carmilla 

A napi öt partnerrel „dolgozó” bordélytündér a jól kereső vigécek és képviselők szexuális objektuma. Az autóskurva, napi tíz partnerrel, a középalkalmazottaké, az utcalány, napi harminc partnerrel, a melósoké.

66. oldal, A sporadikus poligámia (Tertia, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: prostituált

Hasonló könyvek címkék alapján

Luther Márton: Heidelbergi Disputáció
Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus
Luther Márton: A szolgai akarat (De servo arbitrio)
Szepesy Gyula: Nyelvi babonák
Jean-Pierre Changeux – Paul Ricoeur: A természet és a szabályok
Szirmai Vidor (szerk.): A Magyar Zsidóság Almanachja
Blaise Pascal: Vidéki levelek
Rotterdami Erasmus: A szabad döntésről
Pázmány Péter: Felelet az Magyari István sárvári praedicatornak az Ország romlása okairúl írt könyvére
Korszerűség és hagyomány