Pápai ​vizeken ne kalózkodj! 33 csillagozás

Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

A ​nagy sikert aratott Fancsikó és Pinta szerzője új novellás kötetében túllép a gyermekkor-kamaszkor problematikán, és megőrizve friss és eredeti látásmódját, „szélesebb vizekre hajózik”. Történeteinek egyik része egy étterem, majd egy elegáns szálloda személyzete körében játszódik, pincérek és vendégek sajátos kapcsolata, egy furcsa, de nagyon is ismerős világ elevenedik meg lapjain, amelyben az emberi kapcsolatok természete a helytől, foglalkozástól némiképp elszakadva általánosabban is kirajzolódik. Esterházy az emberek és a dolgok helyét keresi, látszatoktól és szerepektől lecsupaszított lényegét akarja megragadni. E keresés útja számtalan felületi rétegen át vezet, így egy-egy állomáson a látszatok természetrajza is elénk tárul. A cél azonban – ahogy Miklóska, a pincér fogalmazza meg – mindig az „… hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem…” És ez egyúttal művészi hitvallás is. Mert az írások látszólag könnyed, sokszor… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2005
188 oldal · ISBN: 9631424723
>!
Magvető, Budapest, 1987
316 oldal · ISBN: 9631410005
>!
Magvető, Budapest, 1977
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632704789 · Illusztrálta: Banga Ferenc

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
AeS
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Mire én a Spionnovellát megértettem…! Jó nagyot koppant, nem vagyok egy nagy elemző, ezt is tegyük hozzá gyorsan.
Szerettem az összes pincéres novellát is, meg hát tulajdonképpen az összes szösszenetet, még ha nem is mindig tudtam követni E.P. furmányos esze járását. Külön örülök annak, hogy – bár jó régen volt – teljesen más ez az összeállítás, mint a Fancsikó és Pinta, ajánlanám szívemből néhány kortárs magyarunknak: nem csak egy élményanyagból lehet dolgozni.

2 hozzászólás
>!
latinta SP
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

    Új élmény volt – és/de mennyire meghökkentő! – a pincérhangú locsi-fecsi, a pajkos szövegelés, no meg főként a kafkai – vagy a még meg nem írott Javított kiadás – világo/á/t idéző félelmetesen nyomasztó, ugyanakkor továbbra is rettenetesen(!) könnyed, bravúrosan át-meg-áttűnő, újjáteremtett nyelven megszólaló háromrészes Spionnovella, melynek végén egy öngyászbeszéd-végrendeletféle is megjelenik: https://moly.hu/idezetek/702632.

>!
SteelCurtain
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Nemrég döbbentem rá, hogy Esterházyt eddig csak folyóiratokban olvastam. Nosza változtassunk ezen a tűrhetetlen állapoton, fogjunk egy önálló Esterházy kötetet és vágjunk bele!
Aztán gyorsan lelohadt a lelkesedésem. Mintha egy palackba tokaji aszút és kocsisbort öntöttek volna össze. Brilliáns remekművek és tetszetős formájú, ámde öncélú, tartalmatlan, és olykor uram bocsá, szinte unalmas írások váltogatták egymást. Különösen bosszantó volt, hogy Esterházy sziporkázó nyelvi leleményei az utóbbiakban így csak arra voltak jók, hogy fényükkel még jobban megvilágítsák ezek méltatlan szintjét. Nekem meg maradt a remény, – alighanem jó okkal – hogy már túl vagyok Esterházy mélypontján.

>!
Kuckókapitány P
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Hát ez nem az én világom. Egyedül „A pillanat rése” fogott meg, és azok a részek, amikben Tardi úr feltűnik. Az ő magánya szíven ütött. A legemberibb volt az egész könyvben. Esterházy Pétert tisztelem, nem az ő hibája, hogy nem értettem. Talán majd egy másik könyve.

>!
gomboca
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Ehhez hangulat kell, ami nálam most hiányzott. Viszont a szófordulatain jókat mulattam.

>!
Szuszusz
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Vegyes érzéseim vannak. Voltak írások, amelyeket nagyon szerettem, a Locsi-fecsi pincérhangra c. első fejezetet imádtam. A Pajkos szövegek nagyon hullámzó hatást tettek rám, a Spionnovella meg nagyon nehéz volt. Fájt az agyamnak, sajnos. Jóllehet, a posztmodernt tökéletesen lehet tanítani azokon a szövegeken.

>!
budapestkv
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Olyan kis derűs, olyan kis könnyed, amilyen csak az a könyv lehet, amelynek szerzője képes nem, hogy kívülről, hanem egy másik világból tekinteni a létre, a jelenre. Mosolyogtam rajta. Sokat. A rengeteg kikacsintás pedig egy nagy heccé varázsolja az egész olvasmányélményt. Bevallom, hogy a Spion novelláknál azonban beletörött a bicskám a könyvbe. Nehéz volt lenyelni. Izgalmas volt és érdekes, de nekem túl kemény falat, pedig…

>!
malenca
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Nem tudtam átrágni magam rajta. Nem nekem találták ki. Majd 2-3 év múlva megint nekiugrom.

>!
Anna_Casea
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj!

Nos, ez számomra egy kifejezetten nehezen élvezhető műnek bizonyult. Egyedül az ujjgyakorlatok közül volt egy-egy olyan, ami igazán tetszett, a többinél nehezemre esett követni a történetet, arról nem is beszélve, hogy gyakran nem is igazán ismertem fel, hogy mit kell követni. Habár el kell ismernem Esterházy zsenialitását, amikor megkomponál egy olyan jelenetet, amelyben az író által teremtett alak menti fel az írót: "Ha nem tudod eldönteni, hogy valami nyelvtani baklövés vagy stílusbravúr, kurziváld. (…) És bízz a feletteseid olvasatában.”


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Ha nem tudod eldönteni, hogy valami nyelvtani baklövés vagy stílusbravúr, kurziváld.

2 hozzászólás
>!
danaida

… ez olyan kellemes [ismervén a valót: fölháborító] egyszerűsítéshez vezetne, mintha Leonardo a Mona Lisa helyett apró, fekete röggel ezt írta volna a vászonra: RÖHÖG A SPINÉ.

4 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

De a pillanat rése – amelyen át megpillanthattunk egy férfit, aki végérvényesen magára maradt, s aki már soha nem meri vállalni a létezést egy az egyben, csak bizonyos kényszermozgások unott pályáját – gyorsan behegedt.

A pillanat rése - utolsó mondat.

6 hozzászólás
>!
danaida

– Érdekel ez téged egyáltalán?!
Nem válaszoltam, ami biztosabb kijelentés egy „igen”-nél (hiszen az csak egy tagadott „nem”).

>!
MeliSzabo

Kint esett az eső. Vagy sütött a nap. Mindenesetre idő volt.

136. oldal, A zászló

>!
Fatma

– Beszélgessen velem. Mondjon valamit. Valami semmiséget, minden cél nélkül, ami jelezné, hogy megvagyunk. Szeressen.

Szokványos szerelmes történet B. E.-nek, hogy gebedne belé

>!
MeliSzabo

Mikor Róza felszólt, hogy menjen enni, már eldöntötte: rossz kedve van. (Megkönnyítette a helyzetét, hogy rossz kedve volt.)

102. oldal, Egy mondat körmönfont megidézése

>!
VERDI

Általában véve vigyázz. Az első benyomás igen fontos, ha nem épp a legfontosabb. Figyelmes legyél, és érzékeny, de ne finnyás.

>!
Frank_Spielmann I

…határozott arckifejezéssel a barna szekrényhez lépett, ahol Rozálka a szüzességét tartotta szépen összehajtogatva.

Rövid, de antul alpáribb ujjgyakorlat, a legkevésbé sem Esmének, szeretettel

2 hozzászólás
>!
MeliSzabo

A háború a végét járta, de, akár egy klimaxos lotyó, vadul ölelte, akit ért.

81. oldal, Nincsen címe; ez sem az


Hasonló könyvek címkék alapján

Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Garaczi László: Gyarmati nő
Fábián Nóra: Álmok Júdeában
Malina Tomova – Vincze Ferenc (szerk.): Almák
Howard Bannister: A börtönőr zoknija
Kleinheincz Csilla (szerk.): Rejtélyes tűz
Sarah J. Maas: The Assassin's Blade – Az orgyilkos pengéje és más történetek
Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Magánvégtelen
Robert E. Howard: A tenger tigrisei