Fancsikó ​és Pinta 88 csillagozás

Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

"Fancsikóékat először 1951-ben találtam ki – szól a kötet bevezetője.
– Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta.
A három szó, mint három üveggolyó elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban."

Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az „írások egy darab madzagra fűzve” alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két „elválaszthatatlan jó barátja”, Fancsikó és Pinta főszereplésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézségének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyességet.

Eredeti megjelenés éve: 1976

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új termés

>!
Magvető, Budapest, 2007
ISBN: 9789631425819 · Felolvasta: Esterházy Péter
>!
Magvető, Budapest, 2005
134 oldal · ISBN: 9631424715
>!
Magvető, Budapest, 1976
172 oldal · ISBN: 9632702166 · Illusztrálta: Banga Ferenc

Enciklopédia 3


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth I>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

@Ross értékelésében szerepel az a gondolat, hogy bár Esterházyt manapság szokás valamiféle szent tehénként kezelni bizonyos körökben, a Fancsikó és Pinta novelláinak első megjelenésekor őt még nem tekintették a hazai posztmodern éllovasának – és komolyan mondom, a viharos sikert inkább éreztem volna igazoltnak mondjuk a Fuharosok, vagy a Ki szavatol a lady biztonságáért? esetében, mint ezeket a novellákat olvasva. Most először ugyanis úgy éreztem, a nyelvezet ékes szépsége, a stílus örvénylése, a mélybe ágyazott történet és annak áthallásai nem visznek magukkal sehova. Meghatározó élményem Esterházyval kapcsolatban, hogy a családi háttér számára fontos és feldolgozandó területe az életnek – különösen talán apai oldalról. Innen közelítve próbáltam kibogozni a madzagra fűzött novellákat, de az egész cucc görcsre szaladt, én meg maradtam a hoppon. Örültem, amikor a végére értem.

A fülszövegben behivatkozott EP-vezéreszmék közül egyébként elgondolkodtatott a narráció kérdése: mint minden szövegében, az író itt is kísérletezik a történetmesélés lehetséges eszközeivel, és a nyelvi lelemény nagy része is ebből a játszadozásból fakad, így érdemes lehet többször is nekiszaladni a műnek (még ha perpillanat nem is kívánkozik belőle még egy kör).

>!
Magvető, Budapest, 2005
134 oldal · ISBN: 9631424715
3 hozzászólás
gabona P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

„Híveim az Úrban, szeressétek az epret tejszínhab nélkül, és ne legyetek hülyék.” (Péter könyve 1.14)

„Ehhez nem elég a technika, ehhez stílus kell.” (Igen.)

Ilyenek ezek az elsők (például első szerelem, első csalódás, első – már bocsánat, de akaratlanul is a számra tolult – vérzés, a sor pedig ízlés szerint bővíthető) – muszáj túlesni rajtuk. Ez például az első Esterházy. Vagy: I. És Utolsó Esterházy Péter bemutatkozó kötete. A jelölgetős lista szerint Ő és én jelenleg 41%-on állunk. A végcél persze a maximum teljesítés, de csak szépen, lassan, ráérősen.* Nem olyan figura ez a Péter, akit csak úgy lehet darálni, jómagam szeretem Őt kifejezetten lassan, minden mondatot alaposan megrágva olvasni – soha nem tudható, mikor bukkan fel egy-egy mélyebb utalás, szó- avagy mondatcsavarás, ne adj' Teremtőm egy háromismeretlenes negyedfokú egyenlet, amit n-dimenziós tömbben megadott értékkészlettel kell kiszámítani egy derékszögű koordináta-rendszerben, plusz Hegel és Tandori.**

EP-vel egyetlen találkozás sem az a kifejezetten egyszerű történet. Azt mondjuk nem tudom, hogy annak idején, mikor ezek a kis novellák megjelentek először az Alföldben, aztán kötetben is, ki merte volna akár csak sejtelmesen megjósolni, hogy valamikor, a távoli jövőben mekkora bálvány, igazodási pont (vö. szent tehén – Mítoszok és hagyományok az indiai kultúrában) lesz Írónk. Már akinek, teszem hozzá, mert rendre megkapom, hogy Esterházyt csak a sznobok olvassák. Hát tal nem kezdünk mondatot köszönöm. Azért az rendesen meglátszik, hogy mennyire fiatalkori (bár szerintem Ő lélekben már akkor is kifejezetten idős volt) darabok ezek a madzagra fűzött írások, hiszen még az elbeszélő is gyerek, no meg egy kicsit Mándy Iván is, csak itt és most Csutak helyett Fancsikó és Pinta van. Meg Péter.

*Mindenesetre lehúztam enkórról megvettem szigorúan legális úton a hangoskönyvet, mert kíváncsi vagyok, a Mester hogyan olvasta fel jóval a megjelenést követően ezt a fiatalkori zsengét.
**Hálás vagyok az Égnek, hogy leírhattam ezt a mondatot, nem volt egyszerű szülés.

Kedvenc idézetek: „Látható tehát: bűnbánatom igazi volt és egyben mértékletes is, ami csak előnyére szolgált: hiba azt hinni, hogy a nagyobb bánat egyben tökéletesebb is, vétkeinket pászentosan kell szomorúságunkkal bebugyolálnunk, egyébként nevetségesek és gyűlöletesek leszünk.”

„Az életemmel csak két-három embernek bizonyítok. Akik velem élnek. De vannak távolról összetalálkozó pillantások, s ezekre legyinteni hiba: bizonyos tettek elmulasztása semmiképpen sem kisebb bűn, mint egynémely vétkes cselekedet megtétele. Úgy tapasztaltam, ezekben a dolgokban igen primitív vagyok: csak érzéki úton tudom ilyenkor kifejezni magam, egy erős kézfogással, csókkal.”

Kedvenc novellák: Balett két gyerekkézre, Apámnak megered a nyelve.

>!
Magvető, Budapest, 1976
172 oldal · ISBN: 9632702166 · Illusztrálta: Banga Ferenc
AeS P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Tanárnőnek tisztelettel jelentem, február hónapban megkezdtem az EP-életmű olvasását, méghozzá terveim szerint időrendi sorrendben haladva, mivel a) így érdekesebb b) úri kedvem így diktálja és c) mert így nem fenyeget az a veszély, hogy az első könyveihez azt kell írnom, hogy „ez nem is EP-s”.
Hogy konkrétan ebből a gyűjteményből lehetett-e előre tudni negyven évvel ezelőtt, hogy EP megújítja a magyar irodalmi nyelvet, azt nem tudom, de nekem tetszik, „szeressétek az epret tejszínhab nélkül, és ne legyetek hülyék”. Ugye. Persze voltak olyan részek, oldalak, fejezetek, amiket nem értettem, de hát nem is kell nekem mindig mindent érteni. Ugye.

eme P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

fancsikó, kalokagatijja, pinta

A világnak selypegett három szó üveggolyóként gurul szét, majd később, egy darab madzagra fűzve áll össze történetté – egy gyerek, egy család, egy korszak történetévé. Az ötvenes évek elején, a puskatussal kinyomott ablakszemek, a ballonkabátosok idején, repedések szántotta apa- és anyaszobrok láttán, a felnőttszoba éles kés(z)ek szabdalta levegőjében hangzik el a három ige, amely a gyermek, majd a felnőtt világát újra- vagy pontosabban megteremti. A képzelet szélén üldögélő Fancsikó és Pinta segítségével valahogy elviselhetőbbé válik minden, bennük élnek a vágyak, velük együtt könnyebbek az erőfeszítések. Fancsikó és Pinta derűsebbé teszi a világot – velük játék és humor minden, meg persze irónia – a későbbi tudás torzításában és tudatlanság fényében. Fancsikó és Pinta mintha kitöltené a repedéseket, a világ, a valóság repedéseit.
Fancsikó a levegőből gyűjti össze az anya kedves mondatait, és Pintával együtt végtelen gonddal és szeretettel helyezi azokat a felravatalozott anya mellé. Ennyi maradt az élőből, a valóságból: a levegőből összegyűjtött szó. A szó, ami világot teremt és szétrepedt, tördezett világokat forraszt egybe. A szó, ami nem álldogál a gólvonalon, hanem üveggolyó-labdaként gurul a hálóba, gólt lőve az életnek. Mert ez az egyetlen lehetőség.
Kalokagathia? Nem tudom. Lehet. Talán. Azért számomra ehhez néha túl sok.

DaTa P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

De jó, hogy nem ezzel kezdtem az Esterházy életmű felfedezését. Ha úgy tettem volna, több könyvét se venném kezembe, az már biztos.

Szimirza P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Hát … ez most nekem valahogy nem azt adta amire vágytam. Sem a stílus, sem a történet nem nyűgözött le, nem is kötött le igazán.

csillagka P>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Harmonia után ez valami teljesen más, fura álomvilág aminek legalábbis nekem se füle se farka és sajnos humora se volt, ha tudtam volna legalább mosolyogni rajta biztosan jobban élvezem.
Kínszenvedés a köbön, úgy érezem Esterházy neki tetsző mondatokat ritmusuk szerint pakolta egymás után, hogy mit jelentenek annak nincs sok jelentősége csak jól mutasson a papíron.
Sajnálom akinek ebből kell dolgozatot írnia.

VERDI>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Nem tudok mit írni, szerintem zseniális.

Foci, nők, motorbiciklik, és egyéb dolgok, mondjuk családtörténet.

"A dolog lényege az, hogy a foci valóságos dolog. Foci közben biztosan vagyunk.
– És ha rosszul megy a játék?
Pinta, helyesen, nem zavartatta magát, ünnepélyes és vöröslő arccal körülnézett, aztán átkarolta a fénynyalábot, lecsúszott a fürdőszoba sötétjébe.
– Csak én focizom – válaszoltam kíméletlenül. Anyám megroggyant tekintete az ajkamon."
Esterházy Péter

„A történet amellett, hogy szép és tanulságos, még tök marhaság is – hogy egyszerű legyek és pontos.”
Esterházy Péter

Köszönöm Péter a regényt, élveztem.
Várom a következőt.

Ellentétben a többiek, – egy két kivételtől eltekintve, – értékelésével, mindenkinek ajánlom, szerintem ahogy kezdtem is, zseniális.

UI:
Annyira szórakoztam, – és imádtam, meg szétröhögtem a belem, – hogy nagyon.

Enzo314>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Ha nem Esterházy neve van a könyv borítójára írva, tuti, hogy kb. a 10. oldal után fogom és bevágom a sarokba. Szerencsére nem vágtam be. Nem mondom, hogy a legjobb könyve, sőt, talán ez tetszett a legkevésbé az írásai közül, amikhez eddig szerencsém volt, de azt hiszem egy „rossz” könyv Esterházytól még mindig sokkal jobb, mint sok más írótól egy jó.

kolika>!
Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta

Hát ez annyira posztmodern, hogy csak kérdezek: mi volt ez? nekem egyáltalán nem tetszett.
Kisze-kusza szövegek sora, s hiába próbáltam a madzagra, a saját madzagomra felfűzni az olvasottakat, valahogy ez nem állt össze, vagy éppen elszakadt.


Népszerű idézetek

csillagka P>!

Híveim az Úrban, szeressétek az epret tejszínhab nélkül, és ne legyetek hülyék.

14. oldal (Magvető, 1976)

2 hozzászólás
akire P>!

Fancsikóékat először 1951-ben találtam ki. Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta. A három szó, mint három üveggolyó elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban.

Hymnia>!

– A reggel egy döglött sál.
– Talán sakál. – kísérleteztem.
Pinta legyintett: ilyen marhát!
– A nyakad köré nem tekerhetsz egy sakált.

Amikor apám utoljára csapta be maga mögött az ajtót

eme P>!

(A nyakkendőimet, néhány évvel ezelőtt, amikor még akár gumisat is hordhattam volna, egy barátom kötötte meg, akivel örök hűséget esküdtünk egymásnak. Aztán ő a szüleivel Kanadába került. Azóta mint nyakkendőbog egzisztál.)

91. oldal

eme P>!

bizonyos tettek elmulasztása semmiképpen sem kisebb bűn, mint egynémely vétkes cselekedet megtétele.

108. oldal

eme P>!

Annyi föld ment a sebedbe, hogy ezzel már kuláklistára kerülnél.

124. oldal

borbolya3>!

Hófehérke és a hét törpe
(átdolgozás)
És ki vitte el a
népszabadságocskámat?

81. oldal (Magvető, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Népszabadság
csillagka P>!

Egy kiskölyök áll a fehér (de milyen fehér) abrosszal leterített asztal előtt.

(első mondat)

csillagka P>!

Bánatos idők voltak ezek: még nem szerettem mosakodni, de már zavart, ha piszkos voltam.

158. oldal (Magvető, 1976)

borbolya3>!

    – És mindezek ellenére üdvözlöm e szorgalmas virágszálat, életem suvickolóját – hallottam édesapámat ekkor, és nevetni kezdtem, mert vicces volt, amit mondott.

18. oldal (Magvető, 2005)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kállay Géza: Melyik Erasmus kávéházban
Békés Pál: Csikágó
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Chris K. Taylor: Azt_hitted.me
Szeivolt István: Rúzs és fésű
Szántó Ágnes: Dominó
Závada Pál: Mielőtt elsötétül
Csurka István: Kettes kolbász
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
Budai Lotti: A hercegnő haragja