Mindentudó ​kézikönyv 17 csillagozás

Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

A világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv. „Mihez kezdünk mindezzel a tudással? Jobb világot építünk. Többé nincs helyünk a világban, melyből érkeztünk; a tudás kapuja feltárult, és nincs visszaút a múltba.De a tudást elemeznünk kell, meg kell próbálnunk rátalálni a lényegére, melyre aztán saját szándékaink, képességeink és szükségleteink szerint saját személyes Mindentudó kézikönyvünket alapozhatjuk, útmutatóul a világhoz. Ez a kötet az én kísérletem arra, hogy háromszáz oldalba sűrítsek minden lényeges tudnivalót a világról, az emberről, az anyagról és a szellemről.”

Esko Valtaoja a Turkui Egyetem csillagász professzora,a tudomány népszerűsítője és egy művészeti galéria segédje. Széles közönségnek szánt ismeretterjesztő köteteiért többek között szakirodalmi Finlandia-díjjal és a közérdekű tájékoztatás állami díjával jutalmazták.

Tartalomjegyzék

>!
Typotex, Budapest, 2014
278 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632798219 · Fordította: Bába Laura
>!
Typotex, Budapest, 2014
ISBN: 9789632798219 · Fordította: Bába Laura

Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
pat
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Na igen. Ez az a természettudományosan megalapozott, realistán optimista humanizmus, aminek az elterjedését én annyira, de annyira támogatnám.
Mert honnan is tudhatnánk, kik vagyunk, miért vagyunk, milyen nagyszerűek vagyunk, mit érhetünk el (egyénként és társadalmilag), ha hiányzik az a tágabb perspektíva, amiből szemlélhetnénk magunkat? És hogy lehetne tágabb perspektívánk, ha semmit nem tudunk a világmindenség, az élet, meg a minden fizikai, kémiai, evolúciós, meg mindenféle alapjairól? És arról, hogy a tudomány milyen csodálatos?
Tehát ismét nagyon dühös lettem az oktatási rendszerre: mi a jó istenért nem képes arra, hogy (Valtaojához és Bill Brysonhoz hasonlóan) érdeklődést tudjon kelteni a természettudományok iránt? Elrettentés helyett? Ahelyett, hogy a sok, összefüggéseik és jelentőségük bemutatása nélkül nyilván baromi unalmas és érdektelen tényt, tételt, képletet magoltatnák az ifjúsággal?
A könyv egyébként pedig még vicces is, könnyen olvasható, rövid, nem igényel különösebb elköteleződést. Ha pedig megvolt, akkor jöhet a Majdnem minden rövid története. :)

>!
ppayter
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

"Ha valaki azzal az elhatározással ír könyvet, hogy háromszáz oldalban összegezzen minden lényeges tudnivalót a világról, az vagy rendkívül naiv, vagy nagyon ott van a szeren. Ismerve a @Typotex_Kiadó munkásságát, az előbbi valószínűtlen (az inkább az ezoterikus könyvkiadók portfóliójába tartozna), így hát meglehetősen nagy várakozásokkal néztem a finn csillagász, Esko Valtaoja tudományos-ismeretterjesztő könyve elé. Lelövöm a poént: a Mindentudó kézikönyv ambiciózus, de jól sikerült kísérlet, nagyon alapos munka van mögötte és eszméletlenül szórakoztató.

Valtaoja meglepően közel áll ahhoz, amit manapság polihisztornak lehet nevezni. Ugyan utoljára valamikor Da Vinci idején volt esély arra, hogy az emberiség tudásanyagát egyetlen ember képes legyen átlátni, de szerzőnk amellett, hogy a Turkui Egyetemen csillagászprofesszor, amatőr biológus is, felesége modern művészeti galériájának asszisztense, szeret társadalomtudományokkal és filozófiával foglalkozni, zenél és természetesen sci-fi rajongó. Önmagában ez is olyan figurává tenné, akivel az ember szívesen leülne sörözni, de igazán komoly népszerűséget a 2002-es Finlandia-díj generált neki, amit Kotona maailmankaikkeudessa (kb. Otthon a kozmoszban) c. könyvéért kapott. A szórakoztató, jó értelemben véve közérthető stílus magától értetődően bejött az olvasóknak, azóta rendszeresen hívják nem csak ismeretterjesztő előadásokat tartani, hanem tévéműsorokba és sci-fi találkozókra is. […]"


Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2014/12/esko-valtaoja-min…
A könyvbemutató után beszélgettem is a szerzővel: http://www.nyest.hu/hirek/a-mindentudo

2 hozzászólás
>!
Bori_L P
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Hát, ebben tényleg van minden: filozófiától elkezdve fizikán keresztül a történelemig minden. És ez jó is, meg rossz is. Nyilván 260 oldalban nem lehet megmagyarázni mindent, és én nem annyira szeretem az ilyen felületes ismeretterjesztőket. Szívesen olvastam volna egy kicsit többet a csillagokról, és egy kicsit kevesebbet a tudomány vs. hit ellentétről. Meg egy kicsit össze is zavarodtam: Valtaoja nem túl következetesen egyszer mazsolás kalácshoz, máskor egy pohár pezsgőhöz hasonlítja az univerzumot, hát hogy igazodjak így ki az életben? :D De a stílusa, az verhetetlen, szóval igazából szórakoztató olvasmánynak is simán elmegy.

de azért jobban örülnék, ha a csillagászatról írna ilyen stílusban egy ismeretterjesztőt

>!
Veron P
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Az van, hogy valamiért ritkán olvasok ismeretterjesztő- és/vagy tudományos könyveket. Na jó, nagyjából tudom miért: egy hosszú munkanap után (anno meg a kilós tankönyvek után) inkább valami könnyedebb, szórakoztatóbb élményre vágyom.
Ezt is egy molyos kihívás miatt olvastam eredetileg, és az volt a legmeglepőbb számomra, hogy igazából mennyire élveztem, szöveg szinten is. És inkább felpörgetett, mint tovább szívta volna az agyam.

Mindig is úgy voltam vele, hogy tisztelem az okos embereket, de az igazi csodálatom azoké, akik tovább tudják adni a tudást – főleg, ha ezt úgy tudják megtenni, hogy az érdekes, szórakoztató, könnyed és lelkesítő legyen. (Mondom ezt főleg egy ugyan nem önkéntes, de nem is túl sikeres próbálkozás után, hogy én majd tanítsak…) Nos, Valtaoja lazán ugorja ezt a lécet.

Persze oldalszám alapján gyanús lehet, hogy ez a kis könyvecske nem tartalmaz minden ismeretet az életről, a világmindenségről, meg mindenről… Azt hiszem a fő cél nem is a tudás, az egyes információk átadása volt, bár azért néhány dolgot megtanulhatunk a világ keletkezéséről vagy az evolúcióról például. A lényeg inkább az lehetett, hogy megfertőzze a szemléletével az olvasót. Remélem, kicsit rám is sikerült hatnia :)

folytatásként a konkrét élményeimmel itt: https://kirantottbaranyfelho.blogspot.hu/2017/09/esko-v…

>!
thpth
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Esko bácsi nagyon okos ember. Most is éppen könyvet ír. Miről? Mindenről, ami fontos; átfogó jelleggel. Esko bácsi valójában finn csillagász, a tudomány embere. Mint ilyen pontosan tudja, mi az, amit ténylegesen tud, illetve mi az, amit esetlegesen tudhat. Esko bácsi elég művelt ahhoz, hogy lássa a lényeget és elég bátor, hogy meg is fogalmazza. Esko bácsi amúgy ráérős ember, nem siet sehová. Gyakori, hogy személyes dolgokkal kedélyesen elszöszöl. Megengedheti magának, mert ezzel senkit sem zavar és a szórakoztatáshoz ez is alapvetően hozzátartozik. Esko bácsi fáradhatatlanul ír. Néha azonban megáll és kinyit egy ablakot. Ilyenkor az olvasó érzi, hogy a képzelete megtelik friss levegővel.

>!
oross
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

nagyon ajánlom, annak ellenére, hogy igazán nehezen viselem azokat a könyveket, amiknél rájövök, hogy milyen tudatlan és műveletlen vagyok. de jó a stílus, élvezetes, követhető. s mint az utolsó sorokban olvasható, a szerző nem a tutit mondja meg, hanem csak arra ösztönöz, hogy kezdjünk el gondolkozni.

5 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Merész cím, melyről a végére kiderül, hogy becsapás. :-) Érdekes. Érthető. Szórakoztató. Elgondolkodtató. Néhol vitára késztető. Ahogy a szerző írja a végén: „Az volt a szándékom, hogy gondolkodásra késztessem Önt, nem pedig hogy megmondjam, mit gondoljon.” Stimmel.

>!
Rocketdog
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Tényleg nagyon átfogó, ebből fakadóan felületes is azok számára, akik az átlagnál jobban képben vannak a természettudományok, filozófia, vallás területén. Az első fejezetekben még olyan témákat boncolgat, mint csillagászat, elméleti fizika. Ezekben nem vagyok túl járatos (de fejlődök :D). Ezekből a fejezetekből valóban sokat tanultam. A következő témákkal kapcsolatban viszont olvastam hosszabb, alaposabb munkákat, így ott már nem sok újat találtam.


Népszerű idézetek

>!
ppayter

Ön a jelek szerint belekezdett ebbe a könyvbe, vagy legalábbis belelapozott egy könyvesboltban.

7. oldal, 1. A valóság

5 hozzászólás
>!
ppayter

A sötét anyag létezése váratlanul érte a csillagászokat, mert úgy tűnt, semmiféle társadalmi igény nincs rá.

91. oldal, 4. A rendezettség növekedése

>!
ppayter

„Eljön hozzánk előadni? Túl sokat nem tudunk fizetni, de azt garantálom, hogy a hallgatósága kétszáz gyönyörű nőből fog állni. Tavaly Mitro atya járt nálunk, és neki legalábbis nem volt oka panaszra.”
Így aztán ott kötök ki, hogy kozmetikusoknak tartok előadást a kozmológiáról. Hisz nincs ebben semmi, a kozmológia és a kozmetika unokatestvérek; mindkettő a görög kosmos, rend szóból ered. Az egyik tudományterület a világegyetemet rakja rendbe, a másik a képünket pofozza helyre.

81. oldal, 4. A rendezettség növekedése

2 hozzászólás
>!
Bori_L P

Nagy durranás helyett inkább a nagyi mazsolás kalácsára érdemes gondolni, amely megduzzad a sütőben. Tíz perc alatt a kétszeresére dagadt. Egy azbesztruhás szuperhős hangya-Einstein méregeti a mazsolák egymás közötti távolságát, és kitalálja a Hubble-törvényt: a korábban egymástól egy centire lévő mazsolák most két centire vannak, azok, melyek két centire voltak, most négyre, és így tovább. „A mazsolák nem mozdulnak sehová, de maga a tészta tágul” – hirdeti ki új kalácskozmológiáját. (Amúgy ha mozog a mazsola a nagyi kalácsában, jobb nem megenni.)

58-59. oldal - 3. mindenek kezdete

>!
Dün SP

    Az emberben kétségkívül más is történt az elmúlt kétszázezer évben, mint a kulturális evolúció, noha – eddig legalábbis – nem cseréltük le a fajunkat. Ennek jó példái a tejesdobozok és a szöszik. Egy génmutáció – közelebbről a genomunk LCT nevű szakaszában –, és a tej táplálékként való hasznosítása lehetővé vált a felnőttek számára is. A mutáció nem mindenütt terjedt el, ahogy a laktózérzékeny finnek ezt nagyon is jól tudják. A szőkeségmutáció nélkül pedig nem lett volna egyszerű a sötét Észak benépesítése. A déli sötét bőrű és hajú embereknek errefelé nem akarózik elegendő D-vitaminhoz jutnia a napfényből. Sokkal jobban boldogulnak azok, akiknek a mutáció világos hajszínt és vele együtt halvány bőrszínt adott. Üdv tehát minden szőkeségnek, akinek elege van a szőke nős viccekből: Önök valójában előreugrást jelentenek az emberiség génkészletében.

150. oldal, 6. Az ember

>!
Dün SP

    A történelem, abban a formájában, melyben általában előadják, nem más, mint csimpánzhímek hencegéseinek sora, hogy mikor kié volt a nagyobb, és mi mindent csinált vele.

155. oldal, 7. A történelem

Kapcsolódó szócikkek: történelem
>!
Vackor6 P

A világ népessége a Római Birodalom korától a 17. század elejéig megháromszorozódott; ennyit tett lehetővé az anyagi és a szellemi fejlődés. Az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem ugyanakkor fikarcnyit sem nőtt. A hétköznapi emberek lehetősége, hogy saját maguk és gyermekeik számára jobb és biztosabb életet teremtsenek, igazából egyáltalán nem bővült azzal, hogy a Jézus korabeli Palesztinából átkerült felmenőim Pohjanmaa-jába. Mai nyelven szólva a világ közel kétezer évig a nulla növekedés, vagy egyenesen a recesszió korát élte. Ha én valami többet akartam, azzal Öntől vettem el valamit; ha mi többet akartunk, azzal a szomszéd törzstől vagy nemzettől vettünk el valamit, és igazából ez meg is adja számunkra a világtörténelem gerincét. Senki nem is várt mást: az emberek elképzelni sem tudták, hogy a világ jobbá válhat.

175. oldal, 7. fejezet - A történelem

>!
ppayter

Talán a matematika nem is valóság nyelve, csak egy suta pidzsin, melynél gördülékenyebb kommunikációra tökéletlen agyunk nem képes a világgal? Me Tarzan. You Nature. Talán az egyszerűség Newton egyenleteinél érte el a tetőfokát, és minél mélyebbre próbálunk haladni ezeknél, annál bonyolultabbá válik a valóság, míg a végén a totális, végső káoszba siklik, mely valahogy az általunk látott vagy elképzelt szabályszerűségeket szüli?

53-54. oldal, 2. A törvények

>!
Dün SP

„A világ lényegét tekintve szellem, gondolat” – mondja a filozófiai vita során a Platón nyomain haladó idealista. „Nem az” – válaszolja a materialista (a materialisták általában egyben realisták is), miközben az Arisztotelész Összessel fejbe vágja az idealistát.

24. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Singh: A Nagy Bumm
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Csaba Emese (szerk.): Az emberiség megoldatlan rejtélyei
Jakab Tivadar – Lencz László: Fájdalomcsillapítás
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Stephen Hawking: Fekete lyukak
John D. Barrow: Univerzumok könyve
John D. Barrow: A világegyetem születése